Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-358

212 358. országos ülés 1898. november 16-án, szerdán. gondolkozom és felteszem a kérdést, hogy miért kellett ez? Semmi egyébért, mint a hatalomnak egyéni és pártczélokra való megtartására (Úgy van! Úgy van! a hal- és szélső baloldalon.) Erre kellett az erőszak, erre kellett a nemzet választó polgáraitól elrabolni legszentebb jogaikat hol fegyverrel, hol pénzzel, hol a hivatalos hatalommal való visszaéléssel. (Úgy van! Úgy van! a szélső haloldalon.) De, t. ház, hiszen szabadelvű pártnak nevezi magát a t. többség. Hát az elveknek szent sége, az eszméknek tartalma nem elégséges-e önöknek egy választási küzdelemhez? Ez elégséges kel), hogy legyen. De látszik, hogy az önök czégérének, a szabadelvűségnek nincsen tartalma, nincsen eszméje. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Meri ha volna és olyan volna, mely a népnek, a választó polgároknak lelkületében visszhangra találna, akkor nem volna szükség az erőszaknak fegyvereire, akkor önök nyíltan, őszinte meggyőződéssel, elveiknek igazságával hívnák a választó polgárokat a szavazó urnához. És ha bíznának önök elveik szentségében, tisztaságában, önök bizotmyára győzelemre kerülnének. De önök maguk belátják, hogy az önök elvei nem felelnek meg annak a névnek, a melynek az igaz elveket tartalmaznia kellene. Az önök szabadelvíísége nem a tiszta elvek zászlójának lobogtatása, hanem felhasználása annak a czímnek, hogy a nemzetet félrevezessék, hogy ennek a czégérnek a felhasználásával, az erőszak durva fegyvereivel ismét csak oda jussanak, hogy a nép jogait megnyirbálhassák a saját hatalmuk fentartása érdekében. (Úgy van! Ugy van! a hal- és szélső baloldalon.) Hiszen, t. ház, szabadelvű párt milyen szép kifejezés, ha nem volna üres czím, ha nem volna czégér, a melyet nem volna szabad, hogy önök kapuikra kiszegezzenek. Hát a szabadelvűségnek megfelel-e az, a mit a sajtószabadság megnyirbálásával végeitek? Megfelel-e a szabadéi vűségnek az, a mi most a gyülekezési szabadságnak oly nagy korlátozását, oly szűk keretben való mozoghatását eredményezi ? Megfelel-e a szabadelvűségnek az, hogy e vármegyék és városok ma már lesülyedtek egyszerű szavazó-gépekké? Ma már csak tudomásul veszik azt, hogy kinek az adóját emeljék fel, vagy írják le, gépies dolgot végeznek. Kiölték a közszellemet a vármegyékben, a városokbrm, a törvényhatóságokban. Ma már a törvényhatóságoknak joguk nincsen, mert ha esetleg az önkormányzat korlátai között, mint szabad választottai annak a megyének, vagy városnak, valamit elintézni akarnak, ott a miniszteri mindenhatóság, mely vétót mond akármilyen üdvöset határozzanak is. Hát ez nem hangzik egybe a kormánynak inteneziójával és azzal a törekvéssel, a mely beborítja az önök egész működését, kormányzatát, közigazgatását, igazságszolgáltatását és mindent, a mi az önök kezébe van Jetéve. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Szabadelvüséggel állnak önök elő. A szabadelvűségnek tartalmának kell lenni. Azt mondja a magyar közmondás, hogy a jó bornak nem kell czégér, de a ezégérnek kell ám a jó bor, (Tetszés a szélső baloldalon.) mert e nélkül önök hiába hirdetik a szabadelvűséget, mert ha tartalma nincs, nem érvényesül az, csak azon erőszakoskodások útján, a melyeket önök eddig is végeztek. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Egy elégtétellel mégis tartozom az igen tisztelt többségnek. Majdnem minden ember beismeri odaát, hogy csakugyan történtek nagy visszaélések a most lefolyt választások alatt. Az elégtételnek másik része az, hogy hallottam már hangot, a mely azt kivánja, hogy a választási törvény revidiáltassék, a választások tisztaságáról törvényes intézkedések tétessenek. Nekem erre csak egy feleletem van. Nincs nekünk szükségünk új választási törvényre, nekünk csak becsületes kezekre van szükségünk, a melyek azt végrehajtják, szükségünk van férfiakra, a kik a törvényt tisztelik, szükségünk van olyanokra, a kik azt másokkal is meg tudják tartatni és annak tiszteletet tudnak szerezni. Mert az a választási törvény biztosítja a választók jogait, mert csak használni kell azt és nem kihasználni, csak élni kell azzal és nem visszaélni és ha csakugyan becsületes kezek hajtják azt végre, ne féljenek semmit, nem tesznek senkinek szemrehányást, akármilyen közvélemény kerüljön is ide, mert akkor azt mondják, hogy a nemzet közvéleménye tisztán jött be a parlamentbe. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De addig, míg önök darabokra tépik azt a törvényt, míg önök keresztülgázolnak az emberek lelkiismeretén, a míg pénzzel veszik meg a lelküket, a míg szuronyokkal taszítják vissza a választókat, addig annak a törvénynek nincs tisztelete, az csak azért van, hogy meg ne tartassák. Ne kívánjanak új választási törvényt, csak tartsák meg szeplőtlen fényében és igazságában a régit, mert az eléggé biztosítja, hogy egy tiszta többséget lehessen létrehozni az* elvek megtartásával. Nem tudom, szerencsém, vagy szerencsétlenségem volt-e az, hogy részt vehettem mint bírálóbizottsági tag egy pár választás megvizsgálásában. Az adatok előttünk feküdtek. Az embernek igazán arczába szökik a vér, ha azon eseteket látja, hogy a kiválasztott lelketlen emberek és választási elnökök, a kik csak azért mentek oda, hogy a törvényt a leglelkiismeretlenebbűl tisztességtelen kezekkel széjjeltépjék, a választók jogait elrabolják. Rémítő volt, hogy milyen esetek fordultak elő. Odaáll egy választó, megkérdezik a nevét nagy fenyegetések között és minden pászol,