Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-358

208 358. országos ülés 1808. november 16-án, szerd&n. 3. Bolgár Ferencz interpellácziója a bor­hamisítások tárgyában a földmívelésügyi mi­niszterhez ; 4. és végűi Boda Vilmos interpellácziója a bortörvény módosítása tárgyában a földinívelés* ügyi miniszterhez. Elnök: Az interpellácziók az ülés végén fognak megtétetni. Minthogy négy interpelláczió van, egy órakor fognak azokra rátérni, hanem kérem a szónokokat azután, hogy ehhez alkal­mazkodjanak. (Helyeslés.) Már most következik a közterhekről szóló felhatalmazási törvényjavaslat (írom. 485, 500) napirendje iránti tárgyalás. Zárszó illeti először Barabás Béla képviselő urat. Barabás Béla: T. képviselőház! (Halljuk!) A vita folyamán egy indítványt terjesztettem a képviselőház elé, mely a következőképen hangzik (olvassa): »A mennyiben akár Gajáry Géza, akár Örley Kálmán képviselő urak módosítványai elfogadtatnának, mondja ki a ház, hogy az 1899. év négy első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvény­javaslat tárgyalását felfüggeszti, s e helyett a pénzügyminiszter úr által a magyarországi váro­sok és községek fogyasztási adótermészetű jöve­delmeinek ideiglenes rendezéséről szóló törvény­javaslat tárgyalását a legközelebbi hétköznapra kitűzi. A mennyiben ezen utóbbi törvényjavas­latot a pénzügyi bizottság le nem tárgyalta volna, ez megsürgetendő, s jelentésének mielőbbi beadására felszólítandó.« (Úgy van/ Élénk helyes­lés a szélső baloldalon.) Elsősorban is kijelentem azt, hogy indít­ványomnak azon része, mely a pénzügyi bizott­ság tárgyalására vonatkozik, most már tárgy­talanná vált, mert a pénzügyi bizottság a jelzett törvényjavaslatot már letárgyalta, az már a tár­gyalásra kész ügyek között van. így tehát megmarad indítványomnak csupán első része. Ez indítvány érdekében volnék most hivatva elmon­dani záróbeszédemet, de zavarban vagyok első­sorban azért, mert sem a kormány nyilatkozatait nem hallottam, sem a többség egyetlen egy szó­nokától sem hallottam azt, vájjon indítványom támogattatik-e, elfogadtatik-e, vagy nem és így ezzel egyáltalában tisztában nem vagyok. Sejtem ugyan, hogy mi lesz indítványomnak eredménye és vége, de mégis szerettem volna hallani azokat az indokokat, a melyek esetleg indítványom el­fogadását elleneznék. Minthogy ilyet nem hal­lottam, csak jogi szempontból tehető a feltevés, hogy esetleg elfogadtathatnék; én mégis abból indulok ki, ismervén a többség magatartását, ismervén a t. kormánynak álláspontját, hogy ezt az indítványt is egyszerűen sutba fogja dobni, a fölött napirendre tér, és így érveimet ez al­kalommal elő kell hoznom. Indítványom, t. képviselőház, azt czélozza, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) hogy az a vita, a mely megindult, és a melyet a törvényhatósá­goknak a felirata is áldatlannak nevez, szüntet­tessék be és vétessenek elő olyan törvényjavas­latok, a melyek már tárgyalásra ki vannak tűzve, s a melyek csakugyan fontosabbak annál, mintsem, hogy itt az igen t. kormánynak tisztán makacskodásából, tisztán szeszélyéből az ország­nak ideje hiába eltöltessék. Műveljünk, dolgoz­zunk hasznosabb munkát. Mert hiszen az ered­ménynyel tisztában vagyunk mindnyájan. Mi kimondottuk és nem fogunk engedni abból az álláspontból, hogy a kormánynak a felhatalma­zási törvényt meg nem szavazzuk, a kormánypárt oldalán szintén tisztában vannak, sőt már az esélyekkel is számoltak, hogy mi történik akkor, ha a felhatalmazási törvény részünkről meg nem szavaztatik. A mi részünkről, a t. többség ré­széről is a további vitatkozás, a további küz­delem czéltalan; tegyük tehát félre ezt a meddő és czéltalan küzdelmet és dolgozzunk, hogy megfelelhessünk a törvényhatóságok azon kérel­mének, hogy ez áldatlan küzdelem szüntettessék be. S most én az ellenzéki oldalon, mint ellen­zéki ember állok elő ezen czélzattal, ezen tervvel: ha már egyik sem enged a két fél között, en­gedjünk a közóhajnak és a kormány teljesítse a közóhaj által előterjesztett kívánságokat és vegye elő azokat a törvényjavaslatokat, melyek­nek sürgős letárgyalására okvetleu szükség van. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) , ; Ilyen törvényjavaslat az is, a mely a ma­gyarországi városok és községek fogyasztási adótermészetű jövedelmeinek ideiglenes rendezé­séről szól. Mindnyájan tudjuk, t. képviselőház, hogy azon városok és községek, a melyek ezután nem fognak részesülni az italmérési jövedéknek tiszta jövedelmében, most az állam által a követ­kező években kártalaníttatni fognak, de az illető községeknek és városoknak költségvetéséből és háztartásából hiányzik ezen összeg. Nincsenek tisztában az iránt, vájjon megkapják-e ezen kár­pótlást, vagy sem. Ez oly zavart fog a városok és községek háztartásában előidézni, a mely fel­tétlenül szükségessé teszi, hogy azok a községek és városok, a hol oly nehezen folynak be az állami adók és egyéb közterhek és a községi szükségletek fedezésére szükséges jövedelmek, e tekintetben meg legyenek nyugtatva. Hisz ez annyira fontos törvényjavaslat, t. képviselőház, hogy a városoknak és községeknek ezen igaza előtt, ezen kívánsága előtt, minden egyes kép­viselő — én azt hiszom — pártkttlönbség nél­kül meg fog hajolni. (Úgy van! Ügy van! a ssélsö baloldalon.) Mindenkinek czélja és kivan-

Next

/
Thumbnails
Contents