Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-355

S55, országos üle's 1898. november 12-éu, gKOmbatftn. 147 megsemmisítette a magyar nemzetben a kormányzati és törvényhozási függetlenséget, de a maga módja szerint ezt a kormányzati és törvényhozási függetlenségét az országnak meg akarta óvni. Kimondta Magyarország kormányzati és törvényhozásit ügyetlenségét, mégis — szerintem — a delegácziók és a közös ügyek megteremtésével megcsonkította. Kimondta kormányzati és törvényhozási függetlenségét, kimondta, hogy a közös miniszterek Magyarország belügyeibe nem avatkozhatnak, és liogy a közös ügyek a magyar miniszterek közös egyetértésével és beleegyezésével intézendők. Kérdem, t. ház, biztosítva vannak-e ezen alkotmányi biztosítékok ma? Látjuk lépten-nyomon, hogy a közös miniszterek minduntalan beleavatkoznak Magyarország belügyeibe. (Zaj. Felkiáltások a ssélsH baloldalon: Halljuk! Halljuk! Tessék rendet csinálni a túloldalon! As elnök csenget.) Biztosítva van-e a mai kormányzati rendszer mellett Magyarország kormányzati és törvényhozási függetlensége a jogtalan beavatkozástól ? Hiszen lépten - nyomon látjuk, hogy a közös miniszterek folytonosan beavatkoznak Magyarország ügyeibe, csak a beavatkozásnak a formája más; egyszer nyílt, másszor félhivatalos, harmadszor teljesen a kulisszák mögött van, de mindig megtörténik és alkotmányellenes. Vájjon megtartja e a magyar kormány azt, hogy a közös ügyek a magyar miniszterek beleegyezésével és akaratával intéztessenek el f Ki lenne az a balga, a ki ma azt fel is tételezi, hogy őket meg is kérdezzék? (Űgy van! Úgy van! a bál- és szélső baloldalon.) Mikor láttuk annak példáját, hogy a magyar kormány, a Bánffy Dezső miniszterelnök űr kormánya, megakadályozta volna azt, hogy a közös ügyek ne egyoldalúan, csak az osztrák érdekek szempontjából és ne a magyar érdekek ellenére intéztessenek el? (Úgy van! Űgy van! a balés szélső baloldalon.) Láttuk-e valaha annak nyomát és példáját? Az ellenkezőjét láttuk. Láttuk Szerbiával szemben, mikor Szerbia néháuy évvel ezelőtt megtámadta Magyarországot, vájjon akkor volt-e befolyása a magyar miniszterelnöknek a külügyek oly irányításába, hogy ez az állam szuverenitásának megfelelőleg megtoroltassék ? Láttuk Zágrábban, t. ház, a magyar kormány befolyását, mikor a magyar nemzeti szinű zászlót hivatalos ünnepélyen összetépték. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Kérdem, hogy a külügyek irányításába, tehát a közös ügyek egy nagy részébe és az állam egyik legfontosabb érdekének irányításába a kormányzat körében van-e a magyar minisztériumnak olyan befolyása, hogy Magyarországot ne csak, mint Ausztria provincziáját ismerjék, hanem úgy, mint a monarchiának egyik, Ausztriával egyenjogú államát? Vájjon teljesíti-e a kormány alkotmányos kötelességét, hogy önálló államnak tekintsék Magyarországot, mint a hogy ő hirdetni szereti, ne pedig csak egy leigázott országnak ? Vájjon a magyar polgárokkal szemben teljesíti-e kötelességét a követségekre és a konzulátusokra nézve, vájjon azok szóval, Írásban és külső megjelenésükben feltüntetik-e, hogy a magyar államot is képviselik és annak pénzéből tartatnak fenn? Hiszen tényleg megvalósul az a közmondás a magyar emberre nézve, hogy: extra Hungáriám non est vita, mert mi magyarok vagyunk ugyan a határig, de a határon kívül, a külföld előtt nem létezünk, hanem csak osztráknak ismernek bennünket. Hála istennek, osztrák magyarok nem vagyunk, mert ilyen csak Magyarországon belül van. (Tetszés balfelöl.) Vájjon kikérték-e például tavaly a külügyi politikának olyan irányzására a magyar minisztérium beleegyezését, hogy oly külügyi politikát vigyenek, a melynek folytán a külügyi kormány a hadügyi budgetet 32 millióval túllépheti? Mindezen ügyekben a magyar kormány nemcsak, hogy valódi nemzeti politikát nem követ, de még a közösügyes alkotmánynak álláspontját és intézkedéseit sem respektálja, mert a külpolitikára befolyása teljesen megszűnt. Ellenkezőleg, a közösügyes kormánynak Magyarország belügyeibe való beavatkozása mindenkor fenmaradt. Báró Bánffy Dezső miniszterelnök úr e tekintetben az én szememben nem más, mintáz ossz monarchia egységének a maoyar csirize, egy egyszerű liferáns a közös kormány kezében, a mely kiadja neki a parancsot, hogy szolgáltassa be a magyar provincziából a katonát és a pénzt. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) De hogy mennyire tartja meg Magyarország alkotmányát és tőrvényét a kormány, arra nézve ott van a hadügyi kérdés. Számtalan törvény biztosította a magyar nemzet jogát a magyar hadsereghez. Vájjon mikor ezen törvényeket nem hajtja végre a kormány, nem követ-e el törvényszegést? Hiszen az 1867 : XII. törvényczikkben fentartotta jogát a migyar nemzet a magyar hadsereghez? Miért nem teljesíti a magyar állam irányában a kormány azt a kötelességét, hogy legfontosabb érdekeinket és alkotmányos önállóságunk legfontosabb posztulátumát megvalósítsa ? Vájjon egyetértésével és beleegyezésével változott e meg a közös hadsereg akként, hogy az ma semmiben sem közös, hanem mindenben osztrák és csakis abban magyar, hogy az ország a költségei fedezéséhez hozzájárul? Ha az ő beleegyezésével történik, a mint hiszem, hogy így történik, hogy a közös hadsereg teljesen közös legyen, hogy a magyar nyelvet és zászlót idegen zászló szoríthassa ki, kérdem, nem alkotmánysértés-e ez? Nem a magyar állameszmének 19*