Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-323

ÍM) 323. országos flíés 1898. szeptember 10-én, szombaton. pereztő! kezdve semmiféle gazdasági közösség köztünk nincsen és ily közösség nem is jöhet ismét máskép létre, mint csakis a hatvanhetedik! törvény értelmében megkötendő újabb vámszövetség útján. (Helyeslés. Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A Pulszky Ágost képviselő úr felszólalásában az a felfogás is nyilvánul, hogy minekünk az 1867-iki törvény 68. §-a értelmében meglévén önálló rendelkezési jogunk, mi ezen önálló rendelkezési jogunknál fogva bármilyen intézkedést tehetünk, tehát megtehetjük azt is, hogy mi dekretálunk továbbra is egyoldalúlag közös vámterületet, tehát gazdasági közösséget magunk közt és Ausztria között. Hegedüs Sándor képviselő úr ezt még — hogy úgy mondjam, — argumentum ad liomínemmal igyekezett támogatni és azt mondja: »ugy tudom, hogy az önálló embernek is szabad rendelkezésétől függ, hogy szövetségre, vám-unióra, vagy bármire épúgy elhatározhatja magát, mint bármi másra.« Ez teljesen igaz és kétségtelen, hogy a magyar törvényhozás szuverén jogánál fogva mindent dekretálhat, elhatározhat, de azt, hogy mi másként, mint vámszövetség útján Ausztriával gazdasági közösségbe, közös vámterületi viszonyba lépjünk, a magyar törvényhozás nem határozhatja el másként, mint csakis az 1867 : XII. törvényczikk idevágó intézkedéseinek módosításával, vagy pedig nyíltan bevallott, vagy hallgatag hatályon kivííl helyezésével. A magyar törvényhozás a maga szuverén jogánál fogva ezt is megteheti, sőt az egész 1867 : XII. törvényczikket és a benne foglalt egész kiegyezést is egyszerűen hatályon kivííl helyezheti; de hiszen mi eddig úgy tudtuk, hogy a kormány és pártja az 1867 : XII. törvényczikk alapján áll, úgy tudtuk és tapasztaltuk, hogy a kormány és annak pártja az 1867-iki kiegyezésnek az intézkedéseihez rideg konzervatizmussal ragaszkodik, és most egyszerre olyan könnyen veszi azt, hogy az minket nem feszélyezhet, hogy mi van abban mondva? Mi önálló rendelkezésünknél fogva olyat is megtehetünk, a mit az 1867 : XII. törvényczikk kizár? Ez, kérem, nem más, mint lelépés az 1867-iki kiegyezés alapjáról. (Igás! Úgy van! balfelöl) Mi pedig, a kik ezen törvény alapján állunk, ilyen eljáráshoz semmi szín és ürügy alatt hozzá nem járulhatunk. (Helyeslés balfelől.) Nagyon szomorú volna az, t. ház, ha az 1867 : XII. törvényczikk intézkedéseihez egy vagy más párt nagyobb vagy kisebb ridegséggel ragaszkodnék és azt konzerválná, de csak addig, míg annak nem veszi hasznát Magyarország állami önállósága és függetlensége. Mi ezt minden körülmények között úgy akarjuk fentartani, a mint ez tfeen törvényben letéve van és nem akarjuk korlátozni bizonyos esetekre, a melyek talán odaát különösen tetszenek, a melyek azonban a mi jogos érdekeinket sértenék. így állván a dolog, nekünk tisztán kell látnunk, és annál inkább kell követelnünk a kormány nyilatkozatát ezen kérdésre nézve, mentííl inkább kétségesnek látszik az, hogy az a programra, a melyet Pulszky Ágost képviselő űr ilyennek állított, valóban a kormány programmja volna, mert addig, míg a kormánytól magától nem hallom, nem tudom elhinni, hogy az 1Ö67 : XII. törvényczikk alapjáról ily szembeszökőleg letérni készül. (Helyeslés balfelől.) Nekünk tisztán kell látnunk és világosságot kérünk : e helyett azonban, hogy világosságot terjesztenének ez ügyben, azt elhomályosítják. Az egyik mód, a melylyel a kérdést elhomályosítani törekesznek, az, hogy a nemzeti pártnak álláspontját és a függetlenségi pártnak az álláspontját majd úgy állítják oda, hogy azok teljesen azonosok, majd pedig úgy, hogy egészen különbözők és így az egyik párt a másikkal abszolúte semmikép nem haladhat ezen dolgokban. Ezen állítások mindegyike téves és igazán csak a dolog elhomályosítására van szánva. Van egy demarkaczionális vonal, a mely igen határozott és a meddig köztünk és a függetlenségi párt közt a legteljesebb és a legvilágosabb ellentét forog fenn, és ez az, hogy a függetlenségi párt Ausztriával a vám- és kereskedelmi szövetséget, a gazdasági közösséget semmi körülmények közt nem kívánja; (Élénk helyeslés a ssélső baloldalon.) mi pedig azon állásponton állunk, a melyet az 1867-iki kiegyezés kijelöl. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Bossz álláspont!) Igenis, mi az 1867-iki kiegyezésben kijelölt módon és formák közt és a mi gazdasági érdekeink kielégítése mellett hajlandók, készen vagyunk, szívesen lépünk Ausztriával vám- és kereskedelmi szövetségre, arra az időre, a melyre az meg fog köttetni. (Igás! Úgy van! balfelől.) Eddig tart ez elválasztó vonal köztünk ós a függetlenségi párt közt, de azon túl ott állunk, hogy ha köztünk és Ausztria közt a vám- és kereskedelmi szövetség és ezen úton a gazdasági közösség létre nem jöhet, nekünk is épűgyj mint a függetlenségi pártnak ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy köztünk és Ausztria közt gazdasági közösség nincs, s mi a külön vámterület alapjára állunk. (Élénk helyeslés a balés ssélső baloldalon.) Ehhez ragaszkodnunk kell azért, mert ezt a 67-iki kiegyezési törvény így rendeli, és ragaszkodnunk kell hozzá azért is, mert a mi gazdasági függetlenségünk és önállásunk a mi egyedüli fegyverünk Ausztria prepotens helyzetével és túlzó követeléseivel szemben. (Igaz! Úgy van! a bal- és ssélső báloldalon.) Ha mi Ausztriával szemben úgy állunk, hogy