Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.
Ülésnapok - 1896-322
66 822. országos ülés 1898. szeptember 9-én, pénteken. azonban, saját hibánkon kivííl, 1896. május óta fennakadt valutarendezési akcziót folytassuk éa befejezésre juttassuk minél előbb. (Élénk helyeslés a jcbboldalon. Felkiáltások balfelöl: Tessék folytatni!) A rendezett valuta nemcsak a monarchia fináncziáiis véd képességének képezi alapját, hanem elsősorban nekünk, magyaroknak gazdasági életünk legfontosabb előfeltétele, (Igaz/ Úgy van! a jobboldalon.) gazdasági viszonyaink konszolidálásának és gazdasági viszonyaink önállósításának nélkülözhetetlen előfeltétele. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Zaj balfelöl.) S épen azért, azt hiszem, hogy oly momentumban, mint a minő a jelenlegi, a midőn a történt diszpozicziók után a törvényhozásnak és elsősorban a t. képviselőháznak kezébe van letéve, hogy az országnak ezen vitális érdekei mielőbb kielégítést nyerjenek, a kormány mulasztást követne el, ha nem kérné és nem sürgetné a t. képviselőházat, hogy mihelyt lehetséges, méltóztassék ezeknek a törvényjavaslatoknak a tárgyalásába bocsátkozni (Zaj a szélső baloldalon. Bálijuk! Halljuk!) és azokat letárgyalni még oly időben, hogy azokból az év végéig minden körülmények között szentesített törvények lehessenek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ez okból a kormány legközelebb kérni fogja a ház pénzügyi bizottságát, hogy az ezekre vonatkozó törvényjavaslatokat tárgyalás alá venni szíveskedjék. (Helyeslés jobbfelöl.) Igen jól tudom azonban és nem mondok ujat a t. ház tagjainak sem, a midőn azt állítom, hogy ezen óhajtásunk teljesülése bizonyos más dolgokkal áll kapcsolatban, a melyek a valutarendezésnek nélkülözhetetlen előfeltételeit képezik. Az egyik dolog a b;mkkérdés rendezése, még pedig azon irányban, azon törvényjavas latoknak megfelelőleg, a melyek erre nézve a t. képviselőház asztalán fekszenek, a bankkérdés rendezése pedig azért, mert hiszen a valutarendezésben a bank van hivatva legnagyobb mértékben közreműködni és a rendezett valuta fentartásában az első és legfon!osabb szerep ismét a bankra vár. (Helyeslés jobbfelöl. Úgy van!) A másik dolog, t. ház, az, mely ismét a bankkérdés megoldásának képezi nélkülözhetetlen előfeltételét, a vám- és kereskedelmi viszonyaink szabályozása Ausztriával szemben, ugyanazon törvényjavaslat szelhmében és tartalmának megfelelőleg, a mely szintén ez irányban a t. ház asztalára le van téve. Egyrészről tehát, t. ház, az a szoros kapcsolat, a mely a valutarendezés és másrészről a bank és a vám- és kereskedelmi viszonyok közt létezik, másrészről az a körülmény, hogy a bankügyet és a vám- és kereskedelmi viszonyokat ez idő szerint szabályozó 1898:1. törvényezikk határideje ez év végén lejár és azt hiszem seukisem kívánja, hogy az ország ilyen fontos és vitális kérdéseiben törvénynélküli állapot következnék be; mondom, ezek a körülmények elodázhatlan kötelességeinkké teszik, hogy mielőbb tárgyaljuk és letárgyaljuk ezen törvényjavaslatokat, minél bizonyosabb és igazabb az, a minek gróf Apponyi Albert t. képviselő úr a napokban kifejezést adott, hogy az országnak legeminensebb életérdekei követelik és parancsolják, hogy vége vettessék azon gazdasági bizonytalanságnak, a melyben az ország ma van. (Élénk helyeslés jobbfelől. Zaj balfelől.) A mely gazdasági bizonytalanság a kereskedelmet, az ipart, a vállalkozási szellemet, egyszóval az egész gazdasági életet lenyűgözi, és a melynek káros hatása, — fájdalom, — már nálunk is minden téren észlelhető. Hentaller Lajos: Mert gyáva a kormány ! (Zaj a szélső baloldalon. Nyugtalanság jobbfelöl) Lukács László pénzügyminiszter: Természetes, t. ház, hogy igen kívánatos lett volna ha a kiegyezési javaslatok harmadik csoportjába tartozó dolgok, tudniillik a fogyasztási adókra vonatkozó törvényjavaslatok, melyeknek életbeléptetési terminusa gyanánt a kormány folyó évi augusztus, illetve szeptember elsejét vette kilátásba, szintén a kellő időben letárgyalhatok és életbeléptethetők lettek volna. Mivel azonban a nyár elején látható volt, hogy ebbeli kívánságunk tőlünk nem függő okok miatt aligha fog teljesedni, a kormány a törvényhozás szives közreműködésével gondoskodott arról, hogy ebből a körülményből semmiféle baj ne származzék, mert megalkotta a szeszforgalmi, továbbá a ezukor- és sörfogyasztási adókról szóló törvényeket, a melyeknek rendeltetése az, hogy addig is, a míg a kiegyezési javaslatok komplexumában foglalt fogyasztási adótörvények, a melyek a végleges rendezést vannak hivatva eszközölni, meg lesznek alkothatók, az új rendszerre való átmenetel ezen törvények segélyével, a melyek 1899. január 1-én mindenesetre életbe lépnek, — simán és minden lázkódtatás nélkül, az állami kincstár és a magánosok érdekeinek sérelme nélkül megtörténhessék. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Mivel tehát, t. ház, a mint az elmondottakból méltóztatnak látni, a kormánynak óhajtása az, hogy a kiegyezési javaslatokban foglalt összes intézkedések tartalmukat tekintve változatlanul, egyszersmind pedig minden eshetőséggel szemben a törvény szigorú követelményeinek megfelelő alakban törvényerőre emeltessenek és megvalósitassanak, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) és mivel e szerint a törvényhozástól és első sorban a t. háztól függ az, hogy az ország a rendezett gazdasági állapot áldásaiban miüél előbb részesíttessék, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) a midőa a kormány legközelebbről azzal a kérés-