Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-322

822. országos Ölés 189S. szeptember 9»én, pénteken. Síi mi folyománya az állami számvitelről szóló 1897 : XX. törvényczikk rendelkezéseinek és ennek folyományakép a részletes költségvetés összeállításában némi eltérés mutatkozik, a mi azonban a költségvetés áttekinthetőségének és könnyebb megbirálásának csak előnyére szolgál. Egy másik alaki különbség ebben az elő­irányzatban, az, hogy az államvasutak gépgyá­rának és a diósgyőri vas- és aczélgyárnak költ­ségvetése, mely eddig a kereskedelmi tárcza körében szerepelt, a meghozott országos hatá­rozatoknak megfelelőleg most már a pénzügyi tárcza körébe van felvéve. Ezeket megemlítve bátor vagyok előterjesz­teni, hogy az 1899-ik évi rendes kiadások tO, 616.000 forinttal, az átmeneti kiadások 427.000 forinttal nagyobb összeggel vannak preliminálva; miután azonhan a beruházások 6,506.000 forinttal kevesebbet tesznek, ezért az összes kiadási emelkedés, a mint a költségvetési ben preliminálva van, 4,537.000 forint, a mi semmiesetre sem mondható túlságos emelkedés­nek, tekintettel arra, hogy voltak korábban évek­a midőn tizenhat, húsz, sőt huszonhárom millió forinttal is emelkedtek a kiadások egyik évről a másikra. A jelentékenyebb eltérések az 1898. évi költségvetéssel szemben különösen a következő: Az országgyűlés kiadásai emelkednek 25.060 forinttal, a mi arra vezethető vissza, hogy jövő évben a delegáeziók Bécsben vannak hivatva ülésezni. A közösügyi kiadások, a melyek ez alka­lommal is, úgy mint eddig, 31­4°/o-kal vannak beillesztve a költségvetésbe, (Mozgás a szélső baloldalon.) 1,015.000 forintnyi többletet von­nának maguk után Magyarország terhére, mint­hogy azonban a vámbevételek is emelkednek, ennélfogva az összeg redukálódik és a delegá­eziók által megállapított közösügyi költségeknek Magyarország terhére eső 31'4°/o-os összege tesz a rendes kiadásoknál 435.000 forintnyi többletet, az átmenetieknél 91.000 forintot, így tehát összesen 531.000 forintnyi emelkedést mutat. (Mozgás a szélső baloldalon.) Szalay Károly: Hátha nem lesz közös vámbevétel ? (Zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) Lukács László pénzügyminiszter: A nyugdíjak, sajnos, ez alkalommal is emelkedést mutatnak, a mennyiben a miniszterelnöki és a belügyminiszteri tárcza kivételével az összes többi tárczánál emelni kellett a nyugdíj terhét a költségvetés realitásának érdekében, még pedig 357.000 forinttal. Az állami adósságoknál, még pedig úgy a tulajdonképi állami adósságokat, valamint az egyes tárczákat terhelő kisebb kölcsönöket szá­mításba véve, a szükséglet 24.454 forinttal csök­ken annak következtében, hogy habár az egyes tárczáknál, különösen a kultusz- és az igazság­ügyminiszteriumnál építkezési czélokra egyes alapokból kölcsönöknek igénybe vétele tervbe van véve és ezáltal a törlesztési szükséglet is emelkedik, a többi állami adósságoknak a szük­séglete csökken annak következtében, hogy az úgynevezett erdélyi úrbéri pótkárpótlás nagy­részben ki lévén már fizetve, ezen a czímen a költségvetést apasztani lehetett. A kamatbiztosítási előlegek szükséglete apad 145.000 forinttal, minthogy a kassa-oderbergi és a pécs-barcsi vasutak bevételei emelkedtek. A miniszterelnökség rendes kiadásai emel­kednek 25.000 forinttal, átmeneti kiadásai és beruházásai pedig 411.000 frttal. A 25.000 fo­rintnyi emelkedés arra vezethető vissza, hogy a miniszterelnökségi palota újjá építése van tervbe véve, a mint az a t. képviselőháznak be is lett jelentve, s ennek következtében a miniszterelnök­ség ideiglenesen bérházban lévén elhelyezendő, ennek és a költözködésnek költségei veszik igénybe ezt az összeget. A 411.000 forintnyi emelkedése az átmeneti kiadásoknak arra vezet­hető vissza, hogy az 1896. évi VIII. törvény­czikk a millenáris emlékmű létesítését rendelvén el, ennek a költsége ez alkalommal beillesztendő volt a költségvetésbe; végííl 200.000 forint mint beruházás van felvéve a miniszterelnöki palota építkezési költségeinek első részlete gyanánt. A belügyminisztérium költségvetése emel­kedik 2,679.000 forinttal. Miután azonban ezzel szemben 2,154.000 forintnyi bevételi többlet áll, tulajdonképeni nettó-emelkedés 525.000 forintot tesz. Az emelkedés különösen a következő kö­rülményekre vezethetők vissza. 160.000 forinttal emelkedett vármegyei dotácziók, minthogy a vármegyék teendőinek szaporodása folytán a munkaerők nem elégségesek azok legyőzésére. Vármegyei pótadókkal a bevételeket szaporítani nem lehetvén, méltányos, hogy az állam jöjjön segítségére e tekintetben a vármegyei adminisz­trácziónak. 75.000 forinttal emelkednek az anya­könyvi kiadások, mert az anyakönyvi teendők­kel megszaporodott teendői a községi közegek­nek igen jelentékeny munkát vonnak maguk után és mert a községek új adókkal nem terhelhetők, indokoltnak látszik, hogy a különben is állami funkeziót képező anyakönyvi teendők végzésére államilag dotált anyakönyvvezetők alkalmaz­tassanak. (Helyesés a jobboldalon.) 2,162.000 forinttal emelkednek a betegápolási kiadások, az 1898: XXI. törvényczikk végrehajtása folytán, a mely a betegápolási alapnak létesítését ren­deli el. Ezzel szemben azonban a törvény által engedélyezett betegápolási pótadd kivetése kö­vetkeztében 2,154.000 forint bevétel fog be­folyni. 269.000 forinttal emelkednek a közbiz­íf

Next

/
Thumbnails
Contents