Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.
Ülésnapok - 1896-345
360 345. országos ülés 1898. október 28 &n, pénteken. Értsd a Tisza-klikk. »(Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hova siilyed a ház tekintélye, (Ügy van! balfelől) mivé törpül a parlamentarizmus és mi lesz az elvek sorsa, ha a veszélyes gyakorlatot meghonosulni engedjük? ! (Úgy van! Ugy van lábal- és szélső baloldalon.) A parlamentarizmus az elvek uralmát jelenti, melynek a hatalom csak külső kellékét teszi. (Tetszés balfelől.) Parlamentáris országokban minden párt egyegy elvet képvisel, a melylyel él és bukik s a dolog természete szériát azon elv jő uralomra, a melynek többsége van. De a parlamenti pártok az elvek szolgálatában állanak és a hatalom nekik csak eszköz arra, hogy elveinek diadalt szerezzenek. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nem szabad tehát a czélt az eszköznek, az elvet a hatalom érdekeinek alárendelni: (Ugy van! Ugy van! balfelől) nem szabad a parlamentarizmus formái mellett magát a parlamentarizmus lényegét lábbal tapodni. Ennek megmérlietetlenek volnának káros erkölcsi következményei. Ez megsemmisítené a parlament hitelét és nimbuszát s gyökereiben megmételyezné a nép erkölcseit, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon) látván, hogy a pártok tusája, versenye egymással nem egy nemes küzdelem az elvekért, hárem közönséges, mindennapi harcz a hatalom előnyeiért. (Hosszantartó zajos éljenzés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nekünk nem lehet tűrni azt, hogy midőn elvi kérdések forognak fenn, a személyi kérdés tolassék előtérbe; (Úgy van! Úgy van! a balés szélső baloldalon) nem lehet tűrnünk azt, hogy elvek árán mentsék meg a személyt. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez személyes uralomba vezetne bennünket. (Úgy van! balfelől. Felkiáltások a szélső baloldalon: Ott is vagyunk!) Mert van, tisztelt ház, egy neme az abszolutizmusnak, mely az alkotmány formái között az alkotmány keretében is megvetheti lábát s innen indíthatja meg hadjáratát az alkotmányos szabadság ellen. (Tetszés balfelől.) Veszélyesebb ellenség ez, mint az egyeduralom, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) mert alkotmányos köpenyben jár, (Élénk tetszés a bal- és a szélső baloldalon) s a nemzeti akarat hamis álczáját viseli, (Hosszantartó éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) s annál veszélyesebb, mert uralmát a nemzet megromlott erkölcseire fekteti. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezen ellenség, mely ellen folyton résen kell lennünk, a melynek minden további előnyomulását erélylyel kell megakasztanunk, a parlamentáris abszolutizmus. (Élénk éljenzés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon.)« íme a magyar alkotmányosságnak egyik nagy alakja, csak akkor, ha a kormány elvek alapján áll, nem tartja jogosultnak a parlamentáris fegyvereknek és így az obstrukcziónak is felhasználását; de ahol személyi uralom van, annak megdöntésére mindig jogosult az ellenzék. (Helyeslés a szélső halóidalon.) A miniszterelnök úr képtelen arra, hogy Magyarország önállóságát megvédje, mert neki elve és ezt itt a házban nyíltan kimondta. . . . (Zaj.) Ivánka Oszkár: Kint, a folyóson is lehet kaszinózni! (Zaj.) Polónyi Géza: A miniszterelnök legjobban tereferéz! (Zaj!) Lakatos Miklós . . . hogy az a kapocs, a mely minket Ausztriával összefűz, szorosabbra kovácsoltassák. A miniszterelnök a becsűletet oly kicsibe veszi ? hogy megengedi, hogy azon átgázoljanak, (Igaz! Úgy van! balfelől.) Én és elvbarátaim azonban azt tartjuk, hogy a becsület az embernek legdrágább kincse és azt élete árán is meg kell védelmezni. (Úgy van! a haloldalon.) Ivánka Oszkár: Mi nem hazudunk! Lakatos Miklós: Hol a minisztertől, aki ezt el meri mondani a házban, és nem pirul azért, hogy Magyarország tönkremegy, ha önálló vámterület lesz, azt kérdem, hát nekünk Ausztriából nyújtott mankóra van szükségünk még most is, vagy még mindig kiskorú ez a magyar nemzet, hogy az osztrák gyámságra van szüksége ? Uraim, az ilyen miniszter, a ki szavát nem tartja meg, adott szavát pedig visszaszívja, nekünk nem kell. A kinek a magyar zászló egy rongy, azzal én szóba nem állok, (Helyeslés a szélső baloldalon.) az nem magyar ember. Én nem árulok zsákban macskát, kimondom őszintén, én nem vagyok barátja az osztráknak; de még kevésbbé vagyok barátja a magyar hőrbe bújt osztrák miniszterelnöknek és ezért anyanyelvén mondom neki, hogy: »Abdánkén!« (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra még többen lévén feljegyezve, a vita folytatása a holnap 10 órakor kezdődő ülésre halasztatik. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra 45 pereskor.)
