Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-344

3 3 Pi ***. országos fllés 1898. mondják, hogy a monarchia tekintélye szenved; már idáig jutottunk; már a gazdasági érdekeknek közössége nincsen, már az érzelmeknek azo nossága, — a mi pedig két főtényező egy ilyen szövetség megkötésénél,— már az nincs Most már a monarchia tekintélye és nagyhatalmi állása? (Felkiáltások a szélső baloldalon: As nincs!) Méltóztassanak visszaemlékezni, hogy az első három szövetség megkötése alkalmával is folytak bizonyos zsörtölődések, bizonyos perpatvarok, bizonyos elégedetlenségek Ausztria és Magyarország tényezői közt, de azok a házi perpatvar jellegét viselték magukon. Azok úgyszólva a családi tűzhely körében maradtak. De mit tapasztalunk most a negyedik szövetség megkötésénél? Azt, hogy az a ezigányvásár, a mit mi kiegyezési kísérleteknek nevezünk, európai látványossággá nőtte ki magát. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezt kivánja meg a monarchia tekintélye és a nagyhatalmi állás érdeke? Csakugyan az volna a nagyhatalmi állás érdeke, hogy két állam, saját benső természete és érvek azonossága nélkül tiz évenként szoros gúzsba köttessék és a tíz éven belül a népeknek egyéb szerepük ne legyen, minthogy igyekezzenek kibontakozni a lehetőségig ezen kö eleknek a súlya alól, emlékeztetve sorsunkat a Laokoón szoborcsoportozatra, a hol a halálos veszélyt a meneküléssel akarják az illetők elkerülni? Mikor pedig elkövetkezik az újabb tiz évi szövetség megkötésének a határideje, no hát akkor újból erősen gúzsba kötözik ezt a két államot. Miért? Azért, hogy egymáshoz jobban közelebb jussanak és hogy egymást jobban felfalhassák. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ilyen visszataszító és káros szövetséget erőltetni ez nem politikai belátás, a mely kormány ezt teszi, az tőlünk ssmmi bizalmat nem érdemel; ellenkezőleg mi — és különösen mi, a kik őrt állunk a függetlenségi eszme mellett — minden parlamentáris fegyvert fel fogunk arra használni, hogy a kormányt a gazdasági önállóság megvalósítása czéljából a törvényes kötelességeire szorítsuk, (Úgy van ! a szélsőbalon.) és ha a kormány törvényes kötelességeit nem akarná teljesíteni, arra is fel fogunk használni minden parlamentáris fegyvert, hogy odahagyja az állását. (Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) Miért erőltetik azt a szövetséget? Azt mondják, hogy nem tudunk megállani a magunk lábán. Hát nem azon állunk ? (Tetszés és derültség a szélső baloldalon.) Hát nem vagyunk önállók? Mindig a gazdasági kérdésekről beszélek. Azt kérdezem, hogy ki izzadja ki munkásságával azt a közel 500 milliós budgetet, a melyre Magyarország államháztartásának évenként szüksége van. Ausztria jön nekünk talán segítségünkre? Nem a magunk lábán csináljuk ezt? Nem önállóan csináljuk ezt? (Úgy van! a szélső balolda)któber 27-én, cstttöftSkön. Ion.) Az egyházi, az iskolai, a vármegyei, a községi, a vízszabályozási és minden néven nevezhető közterheket, kinek a munkásságából jön az létre? Ausztria jön segítségünkre ezen terhek viselésénél? Mi szerezzük azt össze, t. ház, önállóan. Mi tehát a terhek viselésében önállóak vagyunk. A logika igen furcsa: a terhek viselésében lehettek önállóak, hanem a jogok gyakorlásában, no, abban nem lehettek önállóak. (Tetszés éa helyeslés bdlfdől.) De nem lehetünk önállóan: nem veszik meg a búzánkat! (Derültség a szélsőbalon.) Kiterjeszkedjem-e eme a nevetséges és megalázó állításra? Nem, lesz mód erre akkor, mikor a kormány a kiegyezési javaslatokkal fog jönni, ha ugyan lesz módja, (Felkiáltások a szélsőbalon: Ezek nem jönnek!) de mégis emlékeztetnem kell a t. házat arra, a mire előttem szólott Barabás Béla barátom rendkívül nagy szónoki sikerrel és szónoki temperamentummal szintén emlékez • tetett. Méltóztassanak Európa nagy államait megnézni! Valamennyi bir önállósággal. Erre önök azt szokták mondani: ezek nagy államok. Jól van, hát méltóztassanak megtekinteni Dániát, Hollandiát, Belgiumot, Portugáliát: ezek mind kisebb államok, mint Magyarország. Mit mondanak erre? Erre azt felelik, hogy ezek tengermelléki államok. Méltóztassanak tehát megtekinteni egy nem tengermelléki államot, a mely szintén kisebb, mint mi vagyunk. Ott van a Svájcz. Hát erre mit szóluak? Azt, hogy azoknak magasabb gazdasági kultúrájuk van. Hát méltóztassanak szintén kisebb államokat venni, a melyeknek nincs nagyobb kultúrájuk, mint nekünk, minő Románia, Szerbia, Görögország, Bulgária, Montenegró és ezek mind lehetnek önállóak és csak mi volnánk olyan szerencsétlenek t. ház, hogy mi önállóak nem lehetünk? Nem veszik meg a búzánkat? Ezt a kormányelnök úr máskép fejezte ki, t. ház. Ó azt mondotta, hogy Magyarország tönkremegy vámszövetség nélkül. (Mozgás balfelől.) Mit jelent ez a kijelentés? Azt, hogy mi nem állhatunk meg a magunk lábán; azt, hogy rá vagyunk Szorulva Ausztria támogatására. Más szavakkal tehát mit jelent ? Azt, hogy annak, az osztrák Reichsrath tagjának, ki rólunk azt a megalázó nyilatkozatot tette, hogy mi Ausztria kitartott)ai vagyunk, mi magunk szolgáltatunk igazságot. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Kubik Béla: A miniszterek! Bartha Miklós: T. ház! Azoktól, a kik foglalkoznak a búza kérdésével kapcsolatban, még csak annyit kérdezek, hogy a magyar vasutak hálózatát ugyan ki építette ki ? Ausztria jött talán segítségünkre ? És azt kérdezem, hogy a fiumei kikötőt ki építette ki, t. ház ? Ebben is Ausztria jött segítségünkre? És rátérek a har-