Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-344

320 844, országos Ölés 185)8. október 27-én, csflt5rt5k5n. kezű történt, nálunk a kormány hozza létre a többséget és a kormány jó kedvétől, szeszélyétől, bizalmától függ, hogy a többség ott marad-e, hogy annak soraiban ki az, ki megbüntettetik, kinek magatartása tetsző, vagy nem tetsző. (Igaz! Úgy van! hal- és szélső baloldalon.) Rövid idővel ezelőtt, alig egy éve múlt, hogy tanúi voltunk annak, hogy a parlament két kiváló jogásza csakis azért, mert az igazságügyminiszter úréval ellenkező jogi meggyőzédésüknek mertek kifejezést adni, egyszerűen kihagyatott az illető szakbizottságból, pedig mind a kettő van legalább is olyan kitűnő jogász, mint az igazságügyminiszter úr, a mivel különben az illető két urat nem akarom kisebbíteni. Polónyi Géza: Pedig kisebbítés! Okolicsányi László: T. ház! Ha ezeket a tüneteket látjuk, azt kérdem, lehetséges és jogosul t-e azt mondani, hogy mi veszélyeztetjük a parlamentarizmust ? És ha ezeket a tüneteket látjuk, azon további kérdést vetem fel: jogosúlt-e a túloldalról minket azzal megfenyegetni, hogy a nemzet nem helyesli eljárásunkat? (Ralijuk! Halljuk! balfelöl.) T. ház! Az a nemzet, mely 1896-ban, akkor, a mikor tudta, hogy egy új országgyűlés jön létre, a mely a véderő-törvényjavaslatot lesz hivatva újból megalkotni és Ausztriával új egyezséget megkötni, egy oly képviselőházat választott, a melynek többségében a nemzet érdekeinek képviseletét nem találja, (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) az a nemzet vagy nem képes saját érdekeit eléggé megítélni, vagy ha arra képes, akkor nem képes saját akaratának érvényt szerezni. (Élénk helyeslés a bál- és szélső baloldalon.) Ha tehát azt hallom, hogy a mi mostani eljárásunkat a nemzet nem fogja helyeselni, én nyugodtan bevárom azt az időt, a mig a nemzet talán súljos csapások, talán nagy megrázkódtatás után egyszer fel fog ébredni jelenlegi tespedéséből (Helyeslés a szélső baloldalon.) és nem a pálinka s nem az erőszak kedvéért fog szavazni, hanem szíve és belátása szerint. Akkor pedig — e felől nyugodt vagyok — a mi mostani eljárásunkat helyeselni és igazolni fogja. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Addig pedig, a míg ez bekövetkezik, kizárólag hazafiúi lelkiismeretünk szerint cselekszünk és ezt a kormányt az ő inparlamentáris eljárásában, a törvények és az alkotmány sértésében megakadályozni igyekszünk; épen azért nem fogadom el a napirendi javaslatot. (Helyeslés és éljenzés balfelél) Hock János jegyző: Barabás Béla: Barabás Béla: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A múlt alkalommal a napirend megkezdése előtt felszólaltam, hogy a házszabályokra hivatkozva egy indítványt és módosítást adjak be arra vonatkozólag, hogy Örley Kálmán t. képviselőtársamnak módosítványa kinyomassák és a ház tagjai között szétosztassák. Azért nem lett foganatja akkor indítványomnak, mert azt mondották, hogy a házszabályokhoz való hozzászólás czímén ilyen indítványt tenni nem lehet. Bocsánatot kérek, az indítványnak praktikussága az, hogy a felett, ha később is történik meg, mint akkor, a mikor a módosítväny benyújtatott, okvetlenül határozni kell. Megengedem, hogy a házszabályok e tekintetben nem intézkednek, de kérdem, ha most terjesztem elő ezen módosítványomat és indítványomat, mikor kerú'I az eldöntés alá? Csak is akkor, a mikor a vita befejeztetett. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Tiszta dolog.) Akkor szavazunk a felett, hogy vájjon az én indítványomat vagy módodtványomat elfogadja-e a ház, vagy nem. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hát nem lenne az nevetséges és furcsa, akkor határozni egy módosítvány elfogadása, vagy el nem fogadása iránt, mikor annak egyáltalában már értelme sincsen? (Ügy van! a szélső baloldalon.) Megengedem, hogy a házszabályok e tekintetben határozottan és kifejezetten nem intézkednek, de azt hiszem, hogy a gyakorlati megfejtés legalább is az volna, hogy valahányszor valaki ilyen módosítványt, vagy indítványt Írásban bead, akkor egyidejűleg az is eldöntessék, vájjon kivánja-e a ház annak kinyomását és a ház tagjai között való szétosztását, különben megakadunk a gyakorlatiatlanságnak merevségében, nem tudunk azután tovább menni, nem tudjuk kívánságainkat parlamentáris formák közt érvényesíteni. Ezeknek előrebocsátásával rátérek a napirend alatt lévő kérdésre. És legelső sorban én is hangsúlyozom, miként az előttem szólók hangsúlyozták, hogy ez alkalommal is a kormány iránti bizalmatlanságunk kifejezésének van helye, ideje és alkalma. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Rakovszky István: És nem olyan Széliféle theoriáknak! (Derültség.) Barabás Béla: Én már pártállásomnál fogva sem viseltethetem a kormány iránt bizalommal, (Helyeslés a szélső baloldalon) de, és ezt különösen hangsúlyozom, nem viseltethetem bizalommal azért, mert összes ténykedései Ausztriával szemben kivétel nélkül jogfeladásból, (Úgy van! a szélső baloldalon.) felfelé meghunyászkodásból, (Ügy van! a szélső baloldalon.) és lefelé erőszakból állanak. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Rakovszky István: Mondjon le! Barabás Béla: A kormányzati cselekményeket erkölcsös felfogások és bűnös gondolkozások irányítják. Az erkölcsös felfogások közt van a jog, az igazság, a méltányosság; a bűnös vezérelvek között pedig ott van az erőszak, az