Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-342

342. országos ülés 1898. október 25-én, kedden. 289 oldal mosolygással kisérte; én megkísérlem az ügyet teljes komolysággal előadni. Két interpelláczió is intéztetett a bácsi pestis tárgyában a belügyminiszter úrhoz és erre meg is adta a válaszát, a melyet annak idején igen helyesen az ellenzéki képviselők kielégítőnek nem tartottak; bár készséggel elismerem, hogy azóta a viszonyok lényegesen nem változtak és erős remény van, hogy ezen baj elhárítható lesz, mégis a körülmények és viszonyok súlyosabbá teszik a kérdést, a mint azt bátor leszek előadni. Hármas koporsóba öt méter mélyen elhan tolva fekszik a tudomány áldozata, a milyen elszomorító ez, épen olyan megdöbbentő esettel állunk itt szemben, a mikor azt látjuk és tapasztaljuk, hogy az az orvos, a ki tudta e veszélyes bajnak eredetét és következményeit, nem tudta magát kellőleg elszigetelni és inficziálódott. És ez igen fontos körülmény, mert teljesen beigi zolta azt, hogy a pestis és egyáltalában a ragályos bajok, a fertőző anyagok baczillusból származnak és fertőztetnek, ugyanazért nem lehetünk eléggé óvatosak ezen baj elleni védekezés tekintetében, és ha figyelembe veszszük azt a körülményt, hogy a baczillusok terjesztése fertőző utakon, posványokban, mocsarakban történik és itt tenyésznek a legjobban és a ki tudja azt, hogy nálunk rendezett egészségügyi viszonyok nincsenek, azt kétségbe vonni nem lehet, hogy a legalkalmasabb talaj van nálunk a baczillusok tenyésztésére. Még egy fontos körülményt is felemlítek. Nevezetesen, mikor konstatáltatott a pestis létezése Bécs városában, épen most tudtuk meg, a baj fellépése után nyolczad napra, de még most is megvannak a kísérletezésre szolgáló tárgyak, és a fertőzött és beoltott patkányok közül több megszökött. Ez mutatja, hogy bármennyire óvatosan jártak is el Bécsben, még sem gyakorolták a kellő óvatosságot, a mi kötelességük lett volna és nem igyekeztek a kísérletezésre szolgáló anyagot megsemmisíteni azonnal. Nekünk tehát kétnzeres kötelességünk, hogy hazánkat ezen csapástól lehetőleg megmentsük és a szükséges intézkedéseket azonnal haladéktalanul megtegyük, ugyanazért különösen azt a kérdést vagyok bátor a t. miniszter árhoz intézni, hogy mikor látja elérkezettnek az időt arra néave, hogy az osztrák határon esetleg a vesztegzárt is felállítsuk, mint volt 1881. szeptember végén Alsó-Ausztriában, mikor kordonnal zárták el az országot a Magyarországon konstatált állat tüdőlobbal szemben és ha Ausztria ilyen eszközökkel jár el Magyarországgal szemben az állati bajok esetében, akkor nekünk kétszeres kötelességünk, ha az emberiség van veszélynek kitéve, magunkat hasonló eszközökkel KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XVII. KÖTETmegvédeni. Interpelláczióm a következőleg hangzik (olvassa) : »Interpelláczió a belügyminiszter úrhoz. 1-ször. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak, hogy Bécsben állítólag újabb pestis-betegedés történt? 2-szór. Van-e az iránt biztonság, hogy a bécsi allgemeines Krankenhausban hír szerint nagy mennyiségben létező patkányok el ne terjeszszék a pestist? 3-szor. Elérkezettnek látja-e az időt, hogy, szükség esetén egészségügyi zárlatnak az osztrák határon felállítása által is, minden lehető intézkedést azonnal megtegyen a pestisnek Magyarországra behurczolását meggátlandó ?« Kérem a t. miniszter urat a válása megElnök: Kiadatik a belügyminiszter úrnak. (Halljuk! Halljuk!) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Leszek bátor azon interpelláczióra, a melyet előttem szólott t. képviselő úr, mint sürgőset előterjesztett, válaszomat azonnal megadni. (Halljuk! Halljuk!) Először is ki kel! jelentenem, hogy nekem arról a hírről, a mely egy pár hírlapban megjelent, hogy tudniillik Bécsben a kísérleti telepről egy pár immunizálási kísérlet alá vett patkány megszökött volna, abszolút semmi tudomásom sincs. Azt hiszem, ez a mese sem érdemel több hitelt, mint a mennyit érdemel az a Bécsben terjesztett hír, hogy Budapesten milyen mértékben ütött ki a pestis. (Ügy van! jobbfelöl.) A mi azt a második kérdést illeti, vájjon elérkezettnek látom-e már az időt arra, hogy szükség esetén az egészségügyi zárlatnak felállítása által minden intézkedést megtegyek, hivatkozom korábbi válaszomra, a melyet e tárgyról mondottam, hogy ez idő szerint még nem látom szükségét az intézkedéseknek, a mint hogy eféle intézkedéseknek szüksége nem merült fel azon államok részéről sem, a melyek nem keleten, hanem más oldalon szomszédai Ausztriának. Egyébiránt biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy az intézkedések megtételére nem az ő unszolását fogom kiinduló pontnak tartani, mert kötelességérzetem nem engedi, hogy e tekintben magamat mástól serkenteni engedjem. Különben teljes megnyugvással tekinthetünk a további fejlemények elé, mert teljesen izolált két halálozási eseten kivtíl még semmiféle gyanuok nem merült fel Bécsben a továbbterjedésre. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Buzáth Ferencz: A belügyminiszter ugyanazt a választ adta nek'un, a melyet a múlt alkalommal interpelláló két képviselő úrnak adott. Ok nem vették a választ tudomásul, nekem ter37