Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-340

f56 340, országos ülés 1898. szemben, mert az már aztán sokkal komikusabb, a mit Gajáry Géza t. képviselőtársam hozott fel, hogy a ház, a mely a napirendjét fix-napokra szokta megállapítani, egy bizonytalan napra szóló napirendet határozzon el. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) Bocsánatot kérek, ez már aztán igazán a parlament komolyságával űzött játék. (Ellenmondásoh a jobboldalon. Úgy van! Úgy van! a bál- és szélső baloldalon.) Gajáry Géza: A vita befejezését követő kedd : fis-nap ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Sághy Gyula: Annál inkább, mert ki az oka annak a múltkori úgynevezett komédiának is? Akkor szombaton látni lehetett, hogy mi fog történni. Tetszett volua a kormányelnök úrnak indítvánvát visszavonni, akkor nem szavaztunk volna hétfőn a felett, hogy mi történik az előző szombaton. (ügy van! Úgy van! bal felől.) De bocsánatot, mikor itt egy erőszakoskodó többséggel állunk szemben, (Ügy van! Úgy van! a baloldalon. Folytonos zaj.) Már előbb volt szerencsém kifejteni, . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): A házszabály értelmében tessék szólni. (Helyeslés jobbfelől.) Sághy Gyula: Kénytelen voltam arra a vádra megjegyzést tenni. (Felkiáltások a jobboldalon : Halljuk az elnököt!) Én a mélyen tisztelt elnök úr figyelmeztetését köszönettel veszem, mentségemre kénytelen vagyok felhozni, hogy abba a kényszerhelyzetbe jutottam ez okból, mert épen a házszabályok kapcsán Gajári Ödön képviselő úr a múlt hetekben történt eseményekre hivatkozott, tehát ezt mégis csak konstatálnom kellett, hogy e^ tekintetben tulajdonképen kit terhel a hiba. Én azért kérem, miután szokatlan és hallatlan az, hogy egy bizonytalan napra és nem egy naptárilag meghatározott fis napra tűzetik ki a tárgyalás, . . . (Zajos ellenmondások a jobboldalon. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, ez olyan indítvány, a melyet a ház szorosan véve nem is tárgyalhat. Hiszen ép olyan joggal fogok ellenindítványt tenni, hogy hagyjuk majd a tárgyalást 1900 . . . (Nagy zaj. Elnök csenget. Felkiáltások: Megteheti!) Endrey Gyula: A Bánffy-kormány bukása utáni szerdán! (Derültség balfelöl. Zaj.) Elnök: Kérem, ne konverzáljanak a képviselő urak! Sághy Gyula: Vagy épúgy proponálhatnám, hogy majd a bécsi Reichsrath feloszlatása utáni csütörtökön vagy pénteken folytassuk a tárgyalást. (Folytonos saj a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, én kötelesnek érzem magamat, — miután meg voltunk támadva azzal, hogy a házat komikus hely zetbe hozzuk, — ezen úgynevezett módosítványnak, a mely voltaképen indítvány, a komikus október 22-én, szombaton. oldalát feltüntetni. Mert ha én azt mondom, hogy a napirend-vitának befejezése utáni keddre tűzessék ki a tárgyalás., akkor époly joggal mondhatom, hogy s vagy y esemény ha bekövetkezik, az azután következő nem tudom hányadik napra, vagy teljes joggal indítványozhatom, hogy mikor Lueger miniszter lesz Ausztriában, vagy mikor a Reichsrathot összehívják, majd ismét feloszlatása után. Elnök: Kérem a képviselő' urat, most már tessék a házszabályokhoz szólani! Sághy Gyula: Én eléggé kimutattam azt, hogy ez nem tekintendő módosítványnak, hogy az olyan ellenindítvány, a melyet nem tárgyalhatunk előbb, —miután a házszabályok értelmében kívánhatjuk annak kinyomatását és szétosztását a képviselőházban, — míg az ki nem nyomatik és szét nem osztatik. Ennélfogva részemről hozzájárulok Horánszky Nándor indítványához. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: T. ház! Azt tartom, mégis czélszerű, hogy a ház ebből a szituáczióból kijusson. (Halljuk! Halljuk!) Részemről, ismétlem, a házszabályok értelmében azt tartom, — a mi mindig is követtetett kivétel nélkül — hogy midőn elnöki javaslat volt az ülés napjára vagy napirendjére nézve, tehettek ellene több irányban kifogást, tétetett is számtalanszor, részint a napra, részint a napirendre vonatkozólag, ezeket a ház mindig módosítványképen traktálta és együtt döntötte el az elnöki indítványnyal. A képviselő urak bizonyára tudják, hogy a mit mondtam, az esakte, szószerint úgy áll. (Ügy van! Úgy van! jobbfelöl.) Én tehát azt javaslom, méltóztassék ezen alkalommal is úgy traktálni a dolgot. Polónyi Géza: Nem! Nem lehet! (Nyugtalanság jobbfelöl.) Kérdés intéztetett, hát csak felelni keli! Elnök: Én nem kérdést intézek, én kötelességem szerint figyelmeztetést intézek a házhoz, (Élénk tetszés jobbfelől.) hogy mi a dolgoknak eddig folytonosan követett rendje. A ház ura marad határozatának, (Igaz ! Úgy van ! jobbfelől.) mert előbb eldönti azt az indítványt, mely előbb tétetett; ha elfogadja, elesett a módosítvány, ha nem fogadja el, akkor a módosítvány felett dönt. (Mozgás balfelöl.) Én már több figyelmeztetést nem tehetek. Én megmondottam azt, a mi nézetem szerint egyedül felel meg a házszabálynak és már most kérem a házat, nyugodjék ebbe bele. (Fölkiáltások a szélső baloldalon: Dehogy nyugszunk! Szava* zást kérünk!) Szentiványi Árpád: Tökéletesen igaza van az igen tisztelt elnök úrnak, mert ha akkor, midőn az alelnök úr az elnöki székből azt az indítványt megtette, felállt volna Gajáry Géza