Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-338

838. országos ülés 1898. október 19-én, szerd&n. 223 azzal, hogy egyes hatóságok olyan nevekkel neveznek el egyes magyar községeket, a mely azoknak meg nem felel, a mi csak növeli ezen zavarokat, a melyek ezen a téren fennállanak. Látjuk azt, t. képviselőház, hogy épen a szászföldön még most is folynak a magyar helynevek elkeresztelései, hogy a szász püspök hivatalos lapjában a »Siebenbürgisehes Deutsches Tagbíatt«-ban tisztán magyarok által lakott falvak, mint például Cseroa Gzerrendorf-nak, Hosszúfalu Langendorf-nak van nevezve, és számos hosszú lajstroma van még az idegen neveknek, a mi pedig az idézett törvény rendelkezéseivel teljesen ellenkezik. Daczára annak, hogy anynyira sürgős volt a t. kormány előtt ezen törvényjavaslat, hogy a midőn egy, a kiegyezési törvényjavaslatokra vonatkozó sürgős provizórikus jellegű javaslat letárgyalásáról volt Szó, a kormány mégis ennek letárgyalását kérte, mondom, daczára ennek, konstatálni akarom, hogy a törvény szentesítése után hat hónappal azon sérelmek és zavarok, a melyekre a t. miniszter úr indokolásában hivatkozott, még mindig fennállanak. Még ma is több. mint kétezer község van olyan, a melynek saját külön neve nincsen, számos község szerepel ugyanolyan néven, és több mint kétezer község van olyan, a melyeknek nem egy, hanem több neve van. Ez tűrhetetlen és tarthatatlan állapot, mert a törvény arra való, hogy megtartassék és annak megtartására és végrehajtására elsősorban a kormány van hivatva. Épen ezért én, tekintettel arra, hogy az 1898: IV. törvényczikk 6. §-a ezen törvénynek végrehajtását a minisztériumra bízza, a miniszterelnök úrhoz vagyok bátor a következő interpellácziót intézni (olvassa): »Inierpelláczió a miniszterelnök úrhoz. Miután a község- és egyéb helynevekről szóló törvény, az 1898: IV. törvényczikk még ez év február hó 15-én királyi szentesítést nyert és daczára annak, hogy a szentesítéstől már több, mint nyolcz havi idő eltelt, a törvény végrehajtása még mindig késik, — tekintettel arra, hogy ezen törvény végrehajtásával a minisztérium bjzatott meg — tisztelettel kérdem a t. miniszterelnök úrtól: 1. hogy mi okból késlekedik a kormány a hivatkozott törvény végrehajtásával ? 2. hogy tett-e már és miféle előintézkedéseket annak végrehajtása érdekében? 3. hogy mikor és egyáltalán szándékozik-e azt állami és nemzeti érdekeinknek megfelelő teljes szigorral végrehajtani ?« (Élénk helyeslés a sgélsö báloldalon.) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Az interpellácziót alaki tekintetben az interpelláló képviselő úr a miniszterelnök úrhoz intézte ugyan, de mivel a kérdés, a melyet o interpellácziójának tárgyává tett és interpellácziójában felölelt, strikte a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, mint ez a törvénynek minden egyes szakaszából kitűnik és miután az, a mi ebben a kérdésben eddig történt, az én minisztériumom eszközölte, leszek bátor a t. ház engedelmével a választ a kormány nevében a magam részéről megadni és pedig azonnal. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr itt a szemrehányás hangját tartotta helyénvalónak alkalmazni a kormány ellenében, vádat formálván abból, hogy ma is van még nem tudom hány ezer község olyan, a melynek egészen német neve van és hány ezer olyan, melynek többféle neve van és konstatálta, hogy máig e tekintetben semmisem történt. Az ő konstatálásával szemben engedje meg a t. ház, hogy én konstatálhassam, hogy a t. képviselő úr vagy nem tudja, mi volt abban a törvényben és indokolásában, vagy pedig azóta elfeledte, a mióta megszavazta. Mert, t. ház, nem áll az, hogy e tekintetben nyolcz hónap alatt nem történt semmi, mert ellenkezőleg e nyolcz hónap alatt rendkívül sok dolog történt, de a mint teljesen igaza van a képviselő úrnak, a törvénynek az a czélja, hogy megtartassék, azt hiszem, még egy első, más posztulatuma is van, az, hogy megértessék. A t. képviselő úr pedig vagy nem értette, vagy teljesen figyelmen kivűl hagyta ennek a törvénynek eljárási módozatait. Tessék elolvasni, mi az első kötelessége a belügyminisztériumnak? Nem rögtön itélő bíróságról van itt szó, hogy mindjárt a helyneveket megváltoztassuk, de elő van írva benne, hogyan kell a községeket és a törvényhatóságot meghallgatni, azután még több van előírva és ebben a tekintetben történt igen sok az alatt a nyolcz hónap alatt, mert a 4. §. elrendeli, hogy országos községi törzskönyv-bizottság alakíttassék és elrendeli ennek a végén, hogy a bizottság szervezetét és ügyvitel-szabályzatát a belügyminiszter a minisztertanács hozzájárulásával állapítja meg. Konstatálhatom, hogy a társminisztériumokkal való hosszá tárgyalás után ezen ügyviteli és szervezeti szabályzat elkészült folyó évi szeptember hó 7-én. Tessék megnézni, nem olyan dolog az, hogy azt csak úgy oda lehessen vetni a papírra. A minisztertanács letárgyalta és szeptember 14-én elfogadta. Miután az is megtörtént, akkor, mivel ezen ügyviteli szabályzat értelmében meg van mondva, hogy ki az elnöke és alelnöke ezen bizottságnak, azt is megmondja, hogy ebben a bizottságban nemcsak az egyes minisztériumok lesznek képviselve, hanem benne lesz az Akadémiának történelmi bizottsága, képviselve egy tag által, benne lesz a Magyar történelmi Társulat és a Magyar földrajzi Társaság,