Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.
Ülésnapok - 1896-319
319. országos Ölés 1898. szeptember 6»é% hétffa. 5 relmi czélzattal történt, de lehet ez a czélzat is. Már most a házszabályoknak, nevezeteseu a 199. és 200. §-ok rendelkeznek az ülések munkarendjének megállapításáról 8 az ülések idejéről; a házszabályok 200. §-a pedig a képviselőház elnökének különös kötelességévé teszi azt is, hogy az ülések idejéről a minisztereket is értesítse. Semmi kétségem sem lehet az iránt, hogy a háznak mélyen tisztelt, alkotmány tisztelő elnöke ezen kötelességét ezen esetben is feltétlenül teljesítette. De a miniszterelnök úr maga is jelen volt azon az ülésen, a melyen szeptembtr 6-ikáig napoltatott el az országgyűlés. Már most, ha a kormányelnök tud erről, és hozzájárul a szeptember 6-áig való elnapoláshoz : akkor éu az ilyen kivételes, minden preczedens nélkül álló, senki előtt fel nem fogható, semmivel nem indokolt intézkedéssel szemben csak arra szorítkozom, hogy tiszteletteljesen magyarázatot, mondhatnám, igazolást kérek az iránt a t. kormánytól, vájjon micsoda oka volt arra, hogy a képviselőháznak ünnepélyesen meghozott, a kormány saját hozzájárulásával keletkezett határozata ellenére királyi leirattal szeptember 5-éig napoltatta el az országgyűlést, és így abba a kényszerhelyzetbe hozta a képviselőházat, hogy legalább formális ülésre a trón iránt tartozó tiszteletnek eleget téve, ülést összehívjon. Semmi kétség az iránt, hogy a képviselőház elnökségének a június 18-án meghozott határozat alapján joga volt ahhoz, hogy ezen formai ülést összehívja; de más kérdés az, hogy az országgyűlés összessége és tagjai iránt nem követ-e el tiszteletlenséget az a kormány, mely annak határozatait nem respektálja és annak határozata daczára királyi leirattal szeptember 5-éig napoltatja el a házat. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mondom, ebben a kérdésben sem állok elő konkrét indítványnyal, mert ezt a formai ülés természete kizárja, de egész tisztelettel magyarázó felvilágosítást kérek e kérdésben, a mit hiszem, hogy kapok is, mert különben tendencziát kellene látnom benne és fentartom magamnak az esetleges indítványt, ha azt szükségesnek tartom, és azt hiszem, a t. kormányelnök úr tartozik a nemzetnek és az országgyűlésnek azzal, hogy ilyen — hogy ne mondjak egyebet — szokatlan és furcsa intézkedését megindokolja. Mert, t. ház, a június 18-iki ülésben az is el lett határozva, hogy a szeptember 6-iki ülésben fogja a ház megállapítani, hogy mi lesz a napirend később, szóval azt fogja határozni, hogy jövőre határoz. De hogy a magyar országgyűlésnek ezen kivül még olyan ülése is legyen, a melyen a királyi leiratot bemutatja, de a melyen még azt se határozhatjuk, hogy majd a jövő ülésben fogunk határozni, ez tiszteletlenség a királyi leirattal szemben is. Ez a felfogásom a dologról, és azt hiszem, hogy a t. kormányelnök úr nem fog adós maradui a felvilágosítással. Perczel Béni jegyző: Berzeviczy Albert! Berzeviczy Albert: T. ház! A házszabályok 154. és 163. §-ai alapján kérek szót, vagyis egyrészt személyes megtámadtatás czímén másrészt azon az alapon, hogy a napirend előtt felvetett kérdésre nézve a házszabályok értelmében nyilatkozat adható. Azt hiszem, a nyilatkozatadásnak minden esetre helye van akkor, a mikor a háznak egy funkczionáriusáról állíttatik az, hogy a házszabályokat megsértette. (Halljuk! Halljuk!) Az igen tisztelt elnök úr és a t. ház elnézését kérem, ha tudva, hogy a ház figyelmét ez idő szerint talán más kérdések sokkal nagyobb mértékben veszik igénybe, mégis lehető rövidséggel bár, de kimerítően fogok nyilatkozni. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.J Azt hiszem, a kérdés természete ezt szükségessé teszi. Megjegyzem azonban, hogy felszólalásomban a most felszólalt Polónyi Gréza képviselő úr beszédének csak első részére kívánok szorítkozni, vagyis arra, mely a június 28-iki ülésre vonatkozott, és a mely a házszabályok helyes vagy helytelen alkalmazásának kérdése körül forgott. Az az eljárás, melyet az elnökség a június 28-iki ülésben követett, azt hiszem, talán nem szükséges külön állítanom és bizonyítanom, minden személyes él nélkül és minden politikai sugalmazástól menten, az én elvi felfogásom következménye volt. (Helyeslés jobbfelől) Ezen elvi felfogás pedig oda irányúi, hogy ő Felségének teljesen alkotmányos hatáskörben létrejött, az országgyűlést elnapoló vagy annak ülésszakát berekesztő királyi leriatnak,épúgy mint az országgyűlést bezáró trónbeszédnek elhangzása után a háznak mindennemű funkcziói szükségkép véget érnek, ennélfogva azontúl sem határozat többé nem hozható, sem érdemleges vitatkozásnak helye nem lehet, (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás balfelöl.) sem a leirat tárgya felett, sem a házszabályok czímén vagy bármi más czímén. Semmi egyébnek helye nem lehet, mint csakis annak, a mi az ülés szabályszerű befejezése szempontjából mellőzhetetlen, tudniillik a jegyzőkönyv felolvasásának és a jegyzőkönyvek hitelesítésének. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás balfelöl.) Elismerem, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése magában is a ház határozatát képezvén, ahhoz, tudniillik a jegyzőkönyv hitelesítésének kérdéséhez igenis hozzászólni lehet. De ha csak a szólásszabadságnak azt a sajátszerű értelmezést nem akarjuk adni, hogy mindenféle ezímen mindenről lehet beszólni, akkor a jegyzőkönyv