Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-323

9g 823. országos ülés 1898, szeptember 10-én, szombaton. vármegyék adták át a politikai életről vallott felfogásunkat primitív módon, a mai viszonyok szerint nevetséges formában, de a való lényeg­ben igazán és hamisítatlanul, a midőn a mit a Wesselényiek vagy Széchenyiek vallottak, az ment szét megyéről-megyére, és az egész ország­ban igazi és romlatlan közvéleményt teremtet­tek meg maguknak ; és ma ezen rendelkezésre álló eszközzel megteremtenek ebben az ország­ban egy közvéleményt, a mely leront minden idealizmust, minden hitet, pénzzel és anyagi eszközökkel megveszik a társadalmat, (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) megrontják annak ítélő tehetségét. És mit látunk még ? Látjuk a közvélemény letéteményeseit itt ós letéteményeseit a házon kivül, és akkor mindig eszünkbe jut az a kép, a melyet katonaviselt emberek szoktak hasz­nálni, melyen kivont kard van ábrázolva és rohanó ló, de a fej hiányzik. (Élénk tetszés hál­felől.) Itt is látjuk azt, kivonatnak a kardok, fejek bólintgatnak, dicsőítenek, de a fej időről­időre változik, csak azok a karok nem változ­nak, a melyek tapsolnak ég azok az ajkak, a melyek dicsőítésre nyilnak. (Élénk tetszés és éljen­zés a bal- és szélső baloldalon.) Mit reméljünk ettől a rendszertől ? Látjuk-e mindazt az alkotmányos intézkedést, a melyet mindnyájan ideálunknak vallunk, a melyet az országra nézve áldásnak és szerencsének tekintünk P^Megvalljuk azt őszin­tén, hogy a lehető legnagyobb mértékben sze­rencsésnek ismerjük magunkat, ha az ország közvéleményét helyes irányban vezethetjük, ha felvilágosíthatjuk ezen mai rendszernek, a mai eljárásnak és a mai alkotmánynak értéke felől; ha bebizonyíthatjuk azt, hogy a helyett, hogy itt a nemzet szabad akaratából oly egyének ülnének, a kik a parlament küzdterén nőttek fel és a parlamenti pártoknak élesztő és emelő vitorláin haladtak előre, a helyett, hogy füg­getlen, felelős miniszterek ülnének itt, itt ülnek császári kormányok, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) a melyek felülről adott rendeletek­kel kormányozzák az országot, és a helyett, hogy kiépülne az ország szabad akaratából ez a képviselőház, a mely nyilt kifejezést adjon a nemzet szabad akaratának, összegyűl néhány száz exisztenczia, (Igaz! Úgy van! a bal-és szélső baloldalon.) a mely megélhetését keresi, de a kik nem mandatárusai az ország közvéleményének (Élénk tetszés, helyeslés és taps a bal- és szélső baloldalon. Zaj balfelől.) És ha ezek mellett a nemzet még meglátja, hogy militárizmusnak az óriási terhe, mely az ország vállaira van rakva, tulajdonképen csak arra való, hogy ez a rend­szer fenmaradjon és ezt a rendszert támogassa, (Igaz ! Úgy van ! a bal- és szélső baloldalon.) akkor nem látunk veszteséget abban, ha az alkotmá­nyosságnak ez a hazug vára összeomlik, (Igaz í Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) és ha ez a párt legalább és az egész ellenzék nemzsirálja azt a hamis váltót, a mely a nemzetet az ő alkot­mányos intézményeinek tartama és értéke felől félrevezeti. (Tetszés a szélső baloldalon.) Ezért állunk mi ezen küzdelmeknek élén és ha maradunk öten, vagy maradunk ötvenen, egyaránt teljesíteni fogjuk kötelességünket és le fogjuk rontani, ha tőlünk telik, ezen lassú­ságoknak légvárát, a melyet fel akarnak építeni. (Élénk tetszés és éljenzés a bal- és szélső balolda­lon. A szónokot többen üdvözlik.) Lakatos Miklós jegyző: Pichler Győző! Pichler Győző: T. képviselőház! Vég­telen sajnálom, hogy az előttem szólott t. kép­viselő űr után engem illet a szó, mert szebben és igazabban nem lehet kifejezni a nemzet mil­lióinak igaz érzését, mint a mily fényes szavak­kal adott annak kifejezést az imént itt elhang­zott beszéd. T. képviselő ház! Már ötödik éve annak, hogy egész közéletünkre ránehezedik a kiegye­zési tárgyalás, az országnak legkiválóbb munka­erejét a kiegyezés megkötésének kérdése fog­lalja le, az 1867. törvény értelmében a kiegye­zés tíz-tíz évre kötendő meg és most már az alkudozások maguk öt évet vesznek igénybe. Megkezdte azokat más miniszterelnök, folytatta báró Bánffy Dezső űr. Lukáts Gyula: És ki fejezi be? Pichler Győző: És ki fejezi be, az előre nem látható. Ez alatt a belügyi kérdések elha­nyagolva parlagon hevernek, néha-néha nyújta­nak be mutatónak egy-egy törvényjavaslatot és a parlament legnagyobb részt szünetel, mert rövid három év alatt báró Bánffy Dezső 14i-szer utazott Bécsbe a kiegyezés kérdésében. És míg minálunk mindent elkövetnek, a loyalitás minél nagyobb megnyilatkozására, a míg négy év óta mindent elkövetnek, hogy a közvélemény eíalud­j'ék és előkészítik azt, hogy Ausztria egy tel­jesen megpuhított Magyarországgal álljon szem­ben, addig Ausztria népe és kormánya valóságos hódító és rabló hadjáratot indít ellenünk. Egy hódító hadjáratot politikai jogaink elbódítására, és egy rabló hadjáratot gazdasági életünk elsze­gényítésére. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az ilyen »rabló« kifejezés parlamenti tár­gyalásban nem alkalmazható. A képviselő úr a maga gondolatait oly formában adhatja elő, a mely azzal a tónussal, melyet itt meg kell óvnunk, megegyezhető. (Helyeslés jobbfelől.) Pichler Győző: A hódító hadjárat egész teljében megnyilatkozott azon tárgyalások alatt, a melyek e nyár folyamán lefolytak és a mely tárgyalások egészben nincsenek ugyan az or-

Next

/
Thumbnails
Contents