Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-298

1898. évi május hó 13-án, pénteken, Berzeviczy Albert elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. Gulner Gyula szabadságolása. — Kérvények bemutatása. — Gazdasági és ipari hitelszövetkezetek. — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: B. Bánffy Dezső, Lukács László, Perczel Dezső, Erdély Sándor, Darányi Ignácz, Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Nyegre László jegyző úr fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Perczel Béni, a javaslatok ellen felszólalókat Molnár Antal jegyző úr jegyzi. Méltóztassanak meghallgatni a legutóbbi ülés jegyzőkönyvét. Nyegre László jegyző (olvassa az 1898. évi május hó 12-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Nincs észrevétel a jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a t. háznak Gulner Gyula képviselő úr levelét, melyben egészségi okokból folyó hó 15-től kezdve két havi szabadságot kér. Azt hiszem, a t. ház megadja a kért szabadságot. (Igen!) Bemutatom a rákóczi egyetértési körnek, továbbá Derecske és Báránd községek lakosainak Kossuth Ferencz képviselő által beadott kérvényeit önálló vámterület létesítése iránt. Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Egyéb előterjesztés nem lévén, következik u mezőgazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslat (írom. 379, 412) tárgyalásának folytatása. Perczel Béni jegyző: Mezei Mór! Mezei Mór: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, arra nézve, a mi az előttünk fekvő törvényjavaslat czélzatát és tárgyát illeti, nincs közöttünk véleményeltérés. A hitelszövetkezetek szervezésének, vagy talán jobban mondva: a szövetkezeti hitel szervezésének kívánatos és üdvös voltát, azt hiszem, a t. ház tagjai közííl senkisem vonja kétségbe, és tekintettel arra is, hogy ez a törvényjavaslat nem is általános jellegit, a mely a szövetkezeti ügy újjászervezésével foglalkoznék, hanem csak egy külön szabályozandó szövetkezeti csoport szervezését czélozza, teljesen felesleges volna, hogy ha ez alkalommal a szövetkezeti alapeszme fejtegetésére, a szövetkezetek képződésének és fejlődésének történetére térnék ki. Azt hiszem, hogy a Szőnyegen levő törvényjavaslattal szemben csak azon kérdéssel kell foglalkoznom, helyes-e az a módszer, melyet e törvényjavaslat a keretébe tartozó szövetkezeti hitel szervezése tekintetében ajánl? És az e szempontból gyakorlandó bírálatnál én nem helyezkedhetem arra az álláspontra, a melyet közvetlenül előttem szólott Kossuth Ferencz t. képviselőtársam elfoglal, a ki kizárólag a kis mezőgazdák súlyos helyzetének méltánylásával foglalkozott. Tekintettel arra, hogy ez a törvényjavaslat nemcsak a kis mezőgazdák hitel-