Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-297

gg 29?. országos ülés 1898. május 12-én, csíitörtökita. javaslom a háznak, menjünk át a feleletekre. (Általános, élénk helyeslés.) Következik a belügyminiszter úr felelete Molnár János képviselő úr inte pellácziójára. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Molnár János képviselő úr a képviselőháznak márczius 26-án tartott ülésén hozzám egy interpellációt intézett, mely következőkép hangzik: »Interpelláezió a t. belügyminiszter úrhoz. 1. Érvényben van-e még hazánkban az 1874: XXXÍII. törvényezikk? 2. Érvényben van-e az 1836-iki, az úrbéri telkek térfogatát meghatározó V. törvényezikk? 3. Van-e tudomása arról, hogy nem ennek az utóbbi törvénynek megfelelően, hanem önkényesen állapítják meg számos helyen az úrbéri értelemben vett negyedtelket, és ezzel kapcsolatban az adóczenzust? 4. Ha nincs tudomása erről, szándékozik-e tudomást szerezni? 5. Ha van, — amint kell, hogy legyen, mert liirzen hivatalához is mennek e tekintetben panaszok, — szándékozik-e, még pedig igen sürgősen, mert hiszen májusban már megkezdődik országszerte a választók névjegyzékének kiigazítása, gondoskodni, hogy az úrbéri értelemben vett V

4 t^kek mindenütt pontosan számíttassanak ki, és mindenütt az ezek után fizetett legkisebb adó vétessék választási czenzus gyanánt, úgy a mint azt az 1874: XXXIII. törvényezikk 4 §-a megszabja? G. Szándékozik-e a hozzá az adóezenzus jogtalan kivetése ellen érkező feiebbezéseket 1. egyáltalán, 2. a kellő időben elintéztetni?* Erre az interpellaezióra válaszképen van szerencsém a t. háznak tudomására hozni, hogy igenis van tudomásom arról, hogy ebben a tekintetben az országban működő központi választmányok egynéinelyikének működése ellen panaszok adattak Le. így történt ez az 1896. év nyarán, a mikor Árva, Komárom, Nyitra, Pozsony és Trencsén vármegyékből érkeztek panaszok, de ezek olyan időben jutottak hozzám, midőn az 1897. évre érvényes választói névjegyzékek már a központi választmányok által el voltak intézve, és a belügyminiszter ezekben a kérdésekben már nem intézkedhetett; de én már akkor abban az esztendőben abban a körrendeletben, a mikor a központi választmányokat az 1874 : XXXÍII. törvényezikkben előirt határidő közeledtével a rájuk háruló teendőknek ellátására felhívtam és nekik az előirt rovatos kimutatásokat megküldöttem, nyomatékosan utasítottam az iránt, hogy a negyedtelkeknek a számításánál csakis az 1836 : V. törvényezikkben, vagyis a Mária Terézia-féle urbáriumban megjelölt negyedtelkeket vegyék számításba és semmiféle más számítást, a mely sok helyen divott, minő az úgynevezett antiqua sessio, vagy egyéb elnevezések alatt divó egységeket figyelembe ne vegyék. De most, miután ezen évben is, mint minden évben, ápril havában megfelelő felhívást bocsátottam ki a központi választmányokhoz, leszek bátor felolvasni a meg' felelő passzusát ennek az intézkedésnek, a mely következőleg hangzik (olvassa): A folyó év ápril hó 15-én 35.000. szám alatt kibocsátott rendeletnek illető pontja pedig következőleg hangzik: A központi választmány által az összeíró küldöttségek szigorúan utasítandók, hogy az 1874 : XXXIII. törvényezikk 4. §-a értelmében a választói jogosultság egyik alapfeltételét képező úrbéri értelemben vett negyedtelek nagyságának és a föld adóminimumnak megállapításánál a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel járjanak el. Az úrbéri értelemben vett telek nagyságának megállapításánál egyedül a Mária Terézia-féle úrbéri szabályozás alkalmival, illetőleg az 1836 : V. törvényezikkben meghatározott telekmennyiség az irányadó. Az ezen törvényes mértéktől eltérő nagyságú, vagy bármely más, úrbéri törvényeinkben ismeretlen elnevezésű, például antiqua szeszió, telekegység figyelembe nem jöhet. Az idevonatkozó netáni panaszok esetén a központi választmány a fentiek alapján azonnal határozni és megfelelően intézkedni tartozik.« (Helyeslés.) Ez az intézkedés, a melyet ezen esztendőben ápril hó 15-én kibocsátottam. Én meg vagyok arról győződve, hogy a központi választmányok ezt minden tekintetben zsinórmértékül fogják eljárásukban venni, ha azonban ettől eltérő]eg járnának el és én hozzám panaszok érkeznének, a mennyiben azok idejében érkeznek fel, nagyon természetesen kötelességemnek fogom tartani a panaszok felett ezen most itt jelzett álláspontnak megfelelően hozni meg a minisztérium részéről a határozatot. (Élénk helyeslés johbfelöl.) Ez az, a mit az interpellaezióra válaszúi előadni szükségesnek tartottara; kérem a t. házat, méltóztassék a válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Molnár János: T. ház! Mindenekelőtt fogadja az igen t. miniszter úr köszönetemet azért, hogy kegyes volt kérésemnek első részét teljesíteni, t. i. hogy még mielőttt a választók összeírása folyamatba tétetett volna, szíveskedett interpellácziómra válaszolni. Legyen meggyőződve egyúttal a t. belügy miniszter úr arról, hogy nekem sem kellemes, ha másoknak kellemetlenséget okozok, mert a mint a körülmények mutatják, az interpellácziók rendesen kellemetlenül szokták érinteni a t. miniszter urakat, ha ezen oldalról jönnek. Én tehát csak örömömet fejezhetem ki afelett, hogy