Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-316

436 316. országos ülés 1898. janins 17>en, pénteken. ne engedjék magukat rabszolgaságban tartani a papok által.* (II. évfolyam 29, szám, 3. lap.) »A mi nyomorult népünk ráment a lépre, hitt a papnak és bízott a grófi nemességben! Hajh! rövidlátó nép az. Azért erősen hiszszük, hogy nem engedi magát csalni az önző plébánosok és káplánok ámító beszédeivel . . . s hogy megvetéssel elfordul tőlük és. kiíízi őket hajlékából . . . meg vagyunk győződve, hogy úgy a politikában, mint a vallásban is kiszabadítja magát az uralomvágyó hierarchia zsarnoksága alól.« (II. évfolyam 31. szám, 3. lap). »Mikor kaptatok ti segélyt tőlük ? (a papoktól) . . . Szabadítsátok ki magatokat azon iga alól, a melyben nem magatok és tieitek, hanem a naplopó herék számára dolgoztok!« (II. évf. 38. szám, 4. lap.) »Ezek a papok az ég és föld fölötti hatalmat tulajdonítják maguknak . . . árendába vették, külön tulajdonukba az eget és a földet, s a szent kereszt, az még csak az övék! És ezek az iparJovagok (czimborák) saját egyházi fensőbb hatalmukkal, a mely tényleg nem is illeti meg őket . . . meghódítani akarják a polgárokat ... A mellett azonban nem feledkeznek meg saját zsebeikről.* (II. évf. 40. szám, 4. lap, 11 sor alulról, 1-ső hasáb.) > Mivel, t. igazságügy miniszter úr, az idéztem szavak nyilván &gy osztály, tudniillik a katholikus papság ellen való izgatást tartalmaznak, van szerencsém a t. igazságügyminiszter úrtól a következőket kérdeni: 1. Van-e tudomása ezekről a dolgokról? 2. Ha nincs, szándékozik-e tudomást szerezni ? 3. Ha tudomást szerez róluk, helyesli-e, hogy Magyarországon ilyeket Írjanak ? 4. Ha nem helyesli, szándékozik-e az államügyész által az idézett lap ellen sajtópört indíttatni ? 5. Ha az idézett támadások egyike vagy másika a sajtópör megindítására vonatkozólag már elévült volna; szándékozik-e ezen lapot a t. államügyész urnak nagybecsű és különös figyelmébe ajánlani ?« így hangzik az interpelláezió egész terjedelmében. Az első két kérdésre kijelentem, hogy birtam tudomással ezen ezikkekről, az interpelláezió folytán azonban a főügyésztől tüzetes és indokolt jelentést kívántam. Ezen jelentés alapján megállapítható tényállás pedig az, hogy nem való, a mit itt Molnár János képviselő úr mond, hogy tudniillik ezen esetekben osztály elleni izgatás foglaltatnék. A t. képviselő úr,— a mint maga is mondja interpellácziójában — négy hirlapszám különböző vezérczikkeiből állított egymás mellé egyes szavakat és* kifejezéseket, a melyek a vezérezikkben magában nem ilyen összefüggésben következnek, de csak ilyen összeállításban jelzik, mintha a czikkben sértések foglaltatnának. Ha azonban ezen czikkek egész terjedelmükben elolvastatnának, minden kétségen kívül meg fognak győződni arról, hogy ezek nem egy osztály ellen irányúinak, hanem egyes személyek ellen, részint papok, részint világiak ellen, a kik az autonómiai választások alatt a maguk által jónak látott, de nézetem szerint igen túlzó és a határokat túllépő módon korteskedtek. Ezekkel polemizálnak a kérdéses vezérczikkek. Az ügyész a büntető törvénykönyv szabványainak idézésével és magyarázásával bebizonyítja, hogy osztályellenes gyűlöletre izgatás czímén sajtópert indítani e czikkek alapján egyáltalában nem lehetett. És miután én az ügyésznek ezen fejtegetéseivel, a büntető törvénykönyv szabványaiból kiindulva, egyetértek, egyetértek az ügyészszel abban is, hogy ezen czikkek miatt annak idején sajtópert nem indított. Hogy ez így van, annak bizonyítására természetesen ezen vezérczikkeket, a melyek hiteles fordításban előttem feküsznek, egész terjedelmében fel kellene olvasnom, de ez órákig eltartana, másrészt ezen czikkek időközben már mind elévültek és azok alapján a fenyítő eljárást megindítani lehetetlen. Harmadik kérdése a képviselő úrnak a következő (olvassa): »Ha tudomást szerez róluk, helyesli-e, hogy Magyarországon ilyeket Írjanak ?« A t. képviselő úr igen jól tudja, hogy a hírlapok nem kérdezik tőlünk, hogy milyen czikkeket Írjanak, következőleg arra, hogy helyeseljük-e vagy nem, nem sokat adnának és ha megtenném is azt a nyilatkozatot, hogy nem helyeslem, nem szolgáltatnék egyébre okot, mint hogy ezen kijelentésemért engem kifiguráznának. Nem ez a kérdés, hanem az, hogy valamely czikkben foglaltatik-e büntető törvénykönyv szab ványaiba ütköző büntetendő cselekmény? (Helyeslés jobbfelöl.) Ez a kérdés lényege, és ha ilyen foglaltatik benn, akkor az ügyésznek a büntető eljárást meg kell indítani. Negyedik kérdése ez (olvassa): >Ha nem helyesli, szándékozik-e az államügyész által az idézett lap ellen sajtópert indíttatni ?« Most már nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt, még ha volna is rá ok, hogy a sajtóper megindítása iránt intézkedjem, mert e czikkek üldöztetése elévült. Ezt maga az interpelláló képviselő úr is jelzi; tehát itt sajtóbírósági úton egyáltalán nem lehet eljárni. Tovább kérdi (olvassa).- »Ha a támadások egyike-másika elévült volna, szándékozik-e a lapot az államügyész úrnak nagybecsű és különös figyelmébe ajánlani ?« Egyáltalán nem szándékozom, mert a királyi ügyésznek kötelessége mindennemű bűncselekményt egyformán »nagybecsű és különös figyelmére* méltatni és a hol