Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-313

376 313. országos ülés 1898. junta 14-én, kedden. hiszem, hogyha módunkban van ezt a hátrányt megszüntetni, ezzel a kormány csak kötelességét teljesíti. De nem áll az, hogy az állami gyárak tiltakoztak volna a megállapítandó árak ellen. Az állami gépgyár és a diósgyőri vasgyár nem egyenrangú faktorok a minisztériumokkal, nekik nincs joguk tiltakozni, sőt az árakat nem is a gyárakkal állapították meg, hanem a két minisztérium egymás között állapította meg, tehát arról, hogy a gyár tiltakozott volna, beszélni egyáltalán nem is lehet. Abban igaza van a t. képviselő úrnak, mikor azt mondja, hogy eddig a pénzügyi kezelés alatt álló vasmtíveknek kisebb volt a jövedelmük, de nagyobb volt a másik csoportnak, tehát a jövedelem az egyik zsebből a másikba ment. Egészben véve az tökéletesen mindegy az állam szempontjából, hogy az egyik ágazat hoz-e áldozatot, vagy a másik ? De igen nagy különbség van aztán akkor, ha olyan súrlódások fejlődnek ki a két csoport között, melyek mindkettőnek hátrányára szolgálnak, mert akkor sem az egyik, sem a másik zsebbe nem folyik be semmi. De ha Pichler Győző képviselő úrnak nem is adhatok igazat azokban, a miket mint argumentumokat előadott, egyben feltétlenül igazat kell, hogy adj'ak neki, és ez az, a mivel beszédét bevégezte, hogy: selten kommt was Besseres nach. Mert a mi utána jött, tudniillik Sima Ferencz képviselő úr beszédét, (Élénk derültség jobbfelöl.) daczára annak, hogy ő az én személyem iránt bizonyos bizalmat fejezett ki, sajnálatomra ki kell jelentenem, hogy azt a magam szempontjából nem tekinthetem előnyösebbnek, mint azokat az elitélő nyilatkozatokat, a melyeket az előző szónoktól hallottunk. A t. képviselő úr azt mondja, hogy a pénzügyminiszter helyesen tette, hogy elvette a kereskedelmi tárcza kezeléséből ezeket az üzemeket, mert ott olyan rossz gazdálkodás volt, hogy a pénzügyminiszter nem tűrte vagy nem tűrhette tovább. A ki ismeri a két gyár legutóbbi fejlődését, az jól tudja, hogy ott nem lehetett rossz gazdálkodás, mert hiszen a számszerű eredmények ennek ellentmondanak és bizonyítják, hogy ott az eredmények igen fényesek voltak, a mi rossz gazdálkodás mellett nem lehetett volna lehetséges. Sima Ferencz: Ma is fényesek? Lukács László pénzügyminiszter: Igen, ma is fényesek az eredmények. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez iránt semmi kétség nincsen. Azokra nézve, a miket a t. képviselő úr Förster Nándor személyéről mondott, és azokra, a melyeket felsorolt, az illetékes tényező: a kereskedelmi minisztériumnak államtitkára lesz szíves azonnal nyilatkozni. (Helyeslés jobbfelöl) Én részemről csak egy pár dolgot akarok a személyi kérdés kapcsán elmondani. Azt vád gyanánt felhozni, hogy Förster igazgatónak ennyi és ennyi fizetése van és hogy azt nem lehet összhangzásba hozni a többi állami tisztviselők fizetésével, nem lehet és erre azt kívánom megjegyezni, hogy az ipari vállalatoknál, gyáraknál levő tisztviselők díjazását nem lehet parallelbe helyezni a többi tisztviselők fizetésével, mert habár alapjában Förster Nándor miniszteri tanácsos volt és mint ilyen miniszteri tanácsosi fizetést húzott, ő szerződéses tisztviselője is volt az államnak és mint ilyen bizonyos feltételek mellett volt alkalmazva, a mennyiben ilyen szerződési megállapodás nélkül ilyen nehéz vállalkozásra adminisztráczionális és technikai képzettséggel biró tisztviselőt kapni egyátalában nem lehet. Ennélfogva az én kezelésem alatt sem Ígérhetem meg, hogy az ottani tisztviselők fizetése az állami schema szerint megállapított tisztviselői fizetéseknek fog megfelelni, mert ennek a következése azután az lenne, hogy egyetlenegy műszaki tisztviselő sem maradna ott, miután más ilyen vállalatnál jobb díjazásban részesül. Megjegyzem, hogy Försternek eltávozása e gyáraknak tárczámba való átvételének tényével semmi kapcsolatban nem áll, mert Förster hónapokkal ezelőtt elszerződött egy másik vállalathoz, mielőtt még felmerült volna az átvételnek eszméje, úgy, hogy a ki ebben az összefüggő okozatot keresi, mindenesetre tévedésben van. Azt kérdi a képviselő úr — és ezt a kérdést veti fel Polónyi Géza képviselő úr is — hogy hajlandó-e a kormány kártérítési port és esetleg bűnvádi eljárást indítani Förster ellen? Azok a vádak, a melyek felhozattak, előttem ismeretlenek. Nálam senki ezen vádakat nem említette fel, sem magánúton, sem hivatalosan. Arról azonban biztosíthatom a képviselőházat, hogy ha az állam megkárosítása ezímén előttem bárki ellen is vád emeltetik, és ez alaposan megokoltatik: én kötelességemet teljesíteni fogom. (Helyeslés.) De mindaddig, míg nem emeltetik valaki ellen vád; míg sem hivatalosan, sem magánúton nincs tudomásom erről, természetesen nem proczedálhatok senki ellen. De ha valaki komoly vádat emel, én az ellen, a ki alaposan van vádolva, a kellő intézkedéseket meg fogom tenni. (Helyeslés jobbfelöl.) Ennek következtében én, azt hiszem, hogy itt parlamenti bizottság kiküldéséről szó egyáltalán nem lehet, annak szüksége abszolúte fenn nem forog. Mert ha minden egyes vádra, mely emeltetik, mindjárt parlamenti bizottság útján kívánnánk bíráskodni: eltévesztené a parlament a maga feladatát. Ha azonban komoly vádak emeltetnek, konkrét adatok alapján, akkor azok-