Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-311
348 811 ' országos ülés 1898. jnnius 11-éu, szombaton. hogy »a betegségek elleni védekezéshez természetben teljesíthető szolgálmányokat előállítani*. Ennek a megjelölése a módosításban az lesz, hogy ezen szó után »betegségek« tétessék »elleni védekezéshez*. Tiszteiette! ajánlom módosításom elfogadását és újból kérem a t. házat, B szabad legyen ezt a kifejezést is használnom, t. képviselőtársamat is, hogy belátva, hogy módosítása másfelé vág, mint a mit maga is jelzett, e módosítását ne is bocsássa a képviselőház szavazása alá, mert e módosítás csakugyan ágy kiforgatná a dolgot, hogy azt veszedelem nélkül elfogadni képtelenség volna. Tisztelettel kérem módosításom elfogadását és kérem, méltóztassék Heltai Ferencz képviselő úrnak általam kifogásolt módosítását mellőzni. Perczel Béni jegyző: Szőts Pál! Szőts Pál: T. ház! Azt hiszem, a javaslat és a különböző álláspontok közötti differeneziát legjobban kiegyenlíthetnek a következő módosítással (olvassa): A 8. §. első bekezdésében »mindazon esetekben, midőn» szók után beveendő: »úgy az illető maga, mint az érette &z előző szakasz értelmében fizetni köteles hozzátartozói szegények«. A mondat többi része elmarad. ' Kérem ennek folytán ezen módosításnak elfogadását. Thaly Kálmán: Kérjük felolvasni, nem értettük. Perczel Béni jegyző : (olvassa a módosítást). Perczel Dezső belügyminiszter: T. képviselőház! (Halljuk/ Halljuk/) Leszek bátor a, kormány álláspontját a szakaszra nézve móczióba hozott módosításokat illetőleg jelezni. A mi legelsőbben is azt az észrevételt illeti, a mely mind a három módosításon elvileg keresztíílvonul, önként érthető, hogy senki itt az önmaguktól fizetésképes vagyonos és keresetképes egyéneket vagy olyanokat, a kiknek ilyen hozzátartozóik vannak, nem értette ide e szakasz alá. Épen azért van itt kimondva, hogy midőn a törvény 4—7. §-ai fenn nem forognak. De ha a t. ház abban megnyugvást talál, hogy ez itt világosabban és szabatossabban kifejezésre jusson, úgy én azt a módosítást, a melyet Szőts Pál képviselő úr most adott be, tartom erre nézve egészen czélszeríínek,, mert az lévén a szakasz első főmondata, az intencziót az a), b) és c) pontra nézve egyszerre szembe tünteti és kifejezésre juttatja. Én tehát Szőts Pál képviselő úr módosítását elfogadom. Hasonlókép elfogadom Heltai Ferencz képviselő úr azt a módosítását, a melyben ő nemcsak az ápolást és gondozást, hanem az iskolaköteles gyermekekre nézve az iskoláztatást is a község-ekre rója, miután ez csak folyománya az 1868 : XXXVIII. törvény- I czikknek, a mely az általános iskolai kötelezettséget rendeli el. De Heltai Ferencz képviselő úr azon további és igen mélyreható intézkedést javasló módosítását, hogy a szakasz utolsó bekezdése után új rendelkezés vétessék fel, a melyben a tartózkodási község kötelességévé tétetnék, hogy a nem oda való illetőségű, de akár ápolás, akár ellátás, akár más tekintetben megszorult szegény, ott tartózkodó egyénnek előleget nyújtson, az illetőségű község megtérítési kötelessége mellett, ezt, habár teljesen tudom méltányolni, úgy azt a kétségtelenül humánus gondolkodást, a mely Őt ezen módosítás előadására sarkalta, a mint csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok Melzer Vilmos t. képviselőtársam beszédéről is, a ki tegnap a szegényügyet egészében karolva fel, fejtegette itt nézeteit, mégis gyakorlati szempontból nem járulhatok hozzá, mert igen alapos aggályaim vannak ezen kötelezettségnek a törvényben kötelező] eg való kimondása ellen. Méltóztassék meggondolni, micsoda ktmzequeneziákat hárítana ez egyrészt azokra a városokra és községekre, a hol rendszerint nagyobb számban szoktak vagyontalan idegen illetőségű egyének úgy is mint munkások, de úgy is mint nem munkakeresők megfordulni. (Ügy van! jobbfelöl.) Először micsoda rendkívüli zavart idézhetne ez könnyen elő, különösen az első években azoknak háztartásában ; de másodszor, méltóztassék meggondolni, hogy ha most már a törvényben kimondott kötelezettség, így stilizálva, a mint t. képviselőtársam formulázta, szentesíttetnék, akkor azok az illetők természetesen budapesti fogalmak szerinti ellátásra tartanának igényt, és itt kérnének előleget. Most már azok a szegény községek, a melyekben Ők megélni nem tudtak, itt ezek után leimének kénytelenek fizetni, a mi egy esetben nem tesz ki sokat, de tessék csak tekintetbe venni, hogy mit jelentene ez ma, midőn valóságos népvándorlás történik a fővárosba és a keresetet nyújtó nagyobb városokba. Hiszen az illető községekre ez csakugyan rövid időn elviselhetetlenné váló újabb terhet képezne. És mi akkor, mikor a községeknek azokon a terhein, a melyeket már alig képesek elviselni, segíteni akarnánk, a másik kezünkkel egy avval a segítséggel mindenesetre felérő, sőt azt netán meghaladó nagyobb terhet raknánk rájuk. (Igaz ! Ügy van!) Én kijelenthetem úgy ezen alkalommal, mint a hogy volt szerencsém kijelenteni a költségvetési vitában is, hogy a szegényügy szabályozása törekvéseimnek egryik kiváló czélját képezi. Hogy mikor valósíthatom, azt nem jelezhetem ; de igenis foglalkozom vele, foglalkozom behatóan és törekedni fogok a kérdés megoldása iránt törvényjavaslatot terjeszteni a
