Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-303

214 303. országos ülés 1898. máj ni? 21-én, szombaton. Evvel összefüggésben, t. képviselőház, j Polónyi Géza t. képviselő úr azt mondta, hogy ez már alakilag is, de érdemileg is lehetetlenség, a mi a határozati javaslatban kérve volt, mert ez, ágymond, élő törvénybe ütközik. T. kép­viselőház! Nem akarom, hogy ez szó nélkül maradjon, hogy egy határozati javaslat ellen az a kifogás is nagy nyomatéknál legyen felhozható, hogy élő törvénybe ütközik. Hiszen a törvény­hozás termében történt és itt javasoltam; a törvényhozás terme pedig teljesen feljogosított engem arra, hogy én feltételezzem, hogy ebben a teremi en élő törvény nyel ellenkező intézkedé­sek is hozhatók, mert későbbi törvénynyel a régi törvényt mindig hatályon kivííl lehet helyezni.Hát élő törvénynyel szemben is igenis jogunk volt azt mondani, hogy a ház utasítja a kormányt, hogy ezen élőtörvénybeli rendel­kezést az élet szükségleteinek, vagy az újabb szükségleteknek megfelelő módon alakítsa át novelláris intézkedéssel vagy más úton. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) így fogtam én fel az élő törvényt, így fogom fel most is. De nem is üikö­zik élő törvénybe, a mit én akartam és én most is kérni fogom az illető szakasznál, hogy mél­tóztassék azt konszideráczió tárgyává tenni, vájjon nem szükséges-e addig is, a míg az a kötvény­elhelyezési művelet életképesség tekintetében kiállja a próbát, olyan eszközről gondoskodni, a melynek segélyével a hiteligények kielégítem dők lesznek ezen felállítandó központ keretében, mert ha a központ felállíttatik, ha működését megkezdi, abban bízva a vidéki szövetkezetek megalakulnak, de hiteligényeik kielégítését még részben sem találják meg, akkor ez az eszmének százszor többet fog ártani, mint^ ha a merev álláf-pont elhagyásával olyan surrogatumról gon­doskodik a t. kormány, a melylyel addig is a hiteligényeket kielégíteni lehet, (ügy van ! a szélső haloldalon.) Még egyszer ismétlem: lehetetlenségnek tartom, hogy a központból vezetve az a szövet­kezet, a mely itt felállíttatik, a vidék összes hiteligényeinek megbirálásában és kielégítésében olyan tényezőnek váljék be, a mely a hozzá­fűzött várakozásnak megfelel. Én módosítvány benyújtása nélkül kérem a t. kormányt, méltóz­tassék gondoskodni arról, hogy lehetővé tétessék, hogy a központi szövetkezeten kivííl, a melynek feladata csak az alimentáczió és a főfelügyelet, vidéki központok állíttassanak fel, a melyek, mint a központi szövetkezetnek a mellékhelyei, a vidék összes viszonyainak tetjes ismeretében az ottani emberek tevékenységének és hazafisá­gának felhasználása mellett, hivatottak lesznek arra, hogy valódi apostolaivá váljanak annak az eszmének, a melyért mi is mindnyájan lelke­sedünk. Ajánlom indítványom elfogadását. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Van-e valaki szólásra feljegyezve? (Nincs'.) Ha senkisem kivan szólani a vitát bezárom. Következik a szavazás. Miután ellenindít­vány nincs beadva, kérem azon képviselő urakat, a kik a szakaszt elfogadják, szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik.) Többség. A ház a szakaszt elfogadta. Molnár Antal (olvassa a 49. §-t). Nyegre László jegyző: Ivánka Oszkár! Ivánka Oszkár: T. ház! Én ezen egész fejezetben egy nagy hiányosságot konstatálok. Tudniillik a fejezetben lévő 48. §. azt mondja, hogy a jelen törvény értelmében keletkezett, vagy átalakult gazdasági és ipari hitelszövet­kezetek ügyének előmozdítására, hiteligényeink kielégítésére Budapesten országos központi hitel­szövetkezet állíttatik fel. A 49. §. megmondja, hogy ezen hitelszövetkezetnek tagjai alapító és rendes tagok. Az 50. §. végre megmondja, hogy a hitelszövetkezet csak akkor jegyezhető be, ha legalább egymillió forint névértékű alapítványi üzletrész jegyeztetett és befizettetett. Az iránt azonban, hogy ezen központi hitelszövetkezet hogyan alakúit meg, a törvény semmiféle intéz­kedést magában nem foglal. Nem mondja meg azt, hogy kiket kell meghívni az alakuló köz­gyűlésre; nem mondja meg azt, hogy ott kik mily jogokat gyakorolhatnak; nem mondja meg, hogy ki az, ki ezen központi hitelszövetkezet alapszabályait meg fogja alkotni; szóval nem mond semmit. Ezen fejezet értelmében megtörténhetnék az, hogy a pénzügyminiszter úr befizeti az egymillió korona alapítványt, meghívja maga magát a köz­gyűlésre, megcsinálja az alapszabályokat, szóval teljhatalmúlag határoz. (Felkiáltások a szélső bal­oldalon : Úgy is van tervezve! Ügy is akarják!) T. ház! Én azon nézetben vagyok, (Halljuk! Halljuk) hogy a mikor e törvényjavaslat azt mondja, hogy a gazdasági és ipari hitelszövetkeze­tek ügyének előmozdítására alakítjuk ezen központi apparátust, akkor mégis csak szükséges volna, hogy intézkedjék az iránt, hogy ezen központ alapszabályainak megszerkesztésében, e központ megalakulásában részt vegyenek azok, a kiknek előnyeit előmozdítani és érdekeit szolgálni e köz­pont hivatva lesz. (Helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) Meg nem foghatom, miért nincs semmi­féle ily intézkedés a szakaszba felvéve. Hiszen csak kell bizonyos bizalommal viseltetnünk azon szövetkezetek iránt, a melyeknek a központba való belépését, aat hiszem, maga a kormány is óhajtja. Legalább, ha őszinték mindazok a nyilatkozatok, — a minthogy kötelesek vagyunk feltenni, hogy őszinték, — melyeket eddig ez

Next

/
Thumbnails
Contents