Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-301

§01. országos ülés 1898, >. május 18-A.iij szerdán. 169 hette volna azt, hogy módosításom első része, a mely a »nagykorúsított« kifejezésre vonatkozik, azt czélozta, hogy akkor, a mikor egy törvényjavaslat áll előttünk, a melynél feltétel, hogy az esetleg írni, olvasni tudatlan ember, mikor belép a szövetkezetbe, tartozik aláírni, hogy neki az alapszabályok megmagyaráztattak és hogy ő azokat megértette, és azoknak aláveti magát, minor ilyen dologról van szó, akkor kertlljtiuk uriuden nehézséget, a mely az alapszabályok és a törvény értelmének megértését lehetetlenné teszi. Megmondtam beszédemben világosan, hogy a »nagykorús»ított« szót épen azért tartom felveendőnek, mert a jelentés szerint már a bizottság hivatkozik arra, hogy már ök beleértik ezt a dolgot. Már most az én intenczióm semmi más nem volt, mint hogy az, a ki ezt a szakaszt elolvassa, ne legyen kénytelen, mint afféle fiskális ember, az 1877. XX: törvényczikk rendelkezéseit külön is megolvasni, és prelekcziót tartatni magának jogász által a felett, hogy mit értünk a *teljeskorúság« kifejezés alatt, hanem a mennyire lehet, ezt enumeráljuk. Ilyen földmíves emberekből álló egyesületnek erre nagy szüksége van. Ez volt az értelme felszólalásomnak. (Helyeslés balfelöl.) A mi pedig azt illeti, hogy akad Magyarországon igazságügyminiszter, a ki azt állítja, hogy nincs olyan kiskorú, a ki vagyona felett rendelkezzék, annak csak például hozom fel, hogy megértse, a következőt: Ha van egy 19—20 éves gyárvezető, vagy egy hivatalnok, a ki a saját keresményéből tőkét gyűjt, — hiszen ismertünk 22 éves fiatal embereket, a kiknek 3000 — 4000 forint fizetésük van, — az e felett a töke, illetve keresmény felett rendelkezik. Hogy a t. miniszter úrnak egy egészen világos példát állítsak eléje: az illető például valamely osztálysorsjátékon, vagy államsorsjátékon 200.000 forintot nyer, és így talán több vagyona lesz, mint annak, a ki 200 forintos üzletrészszel belép. Ne volna arról a t. miniszter úrnak tudomása, hogy vannak Magyarorszá gon kiskorúak, a kik vagyonuk felett rendelkeznek ? A mi a lakást illeti, a t. miniszter úr exczentritásokkal akarta értelmetlenné tenni az én indítványomat, holott én konkrét, világos példát hoztam fel. Én Budapesten állandó lakos vagyok, Nyitramegye egy kis községében van birtokom, ott hazafias részt akarok venni egy szövetkezetben, ezen törvényjavaslat szerint nem vehetek ebhen részt, mert nem vagyok állandó lakos. A ki így meg nem érti a módosításokat, annak úgy lehet beszélni, mint a vaknak a színekről, (Mozgás jobbfelől.) tartózkodom is attól, hogy további leczkéket adjak a vagyon KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XVI. KÖTET. és lakás kérdéseiben. (Élénk helyeslés és éljenzés balfélől.) Elnök: Következik a szavazás. (Zaj balfelöl. Elnök csenget.) Kérek csendet! Következnek először is — mert bekezdésenként teszem fel szavazásra — a módosítványok. Az első bekezdéshez Polónyi Géza képviselő úrnak van módosítványa (olvassa): »teljeskorú« szó után tétessék: »nagykorúsított, vagy önálló keresettel biró olyan«.A kik ezt a beigtatást elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik. Felkiáltások a szélső baloldalon: Többség!) Kisebbség. (Derültség.) Ennélfogva a módosítás nem fogadtatott el. Következik másodszor ugyanehhez az első bekezdéshez a következő pótlás: ezen szó után »lakik«, tétessék: »vagy ott üzlettel, avagy ingatlan vagyonnal bir. A kik ezt a pótlást elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik. Felkiáltások a szélső baloldalon: Ellenpróbát kérünk !) Kérem, a kik nem fogadják el, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház nem fogadta el. Következik már most Kossuth Ferencz képviselő úr azon indítványa, hogy a »teljeskorú« szó hagyassék ki. A kik ezt a kihagyást elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el. Következik Kossuth Ferencz képviselő úrnak az a módosítása, hogy a »lakik« szó helyett tétessék: »községi illetőséggel bir«. A kik elfogadják ezt a pótlást, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház nem fogadja el, és így az első bekezdés a bizottság szövegezése szerint el van fogadva. Következik a második bekezdés, Ehhez nincs módosítás, ez tehát elfogadtatott. Most következik Makfalvay Géza képviselő úrnak pótlása a második bekezdéshez. Ez fel fog olvastatni. Perczel Béni jegyző (olvassa). Elnök: A kik ezt a pótlást a második bekezdéshez elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház nem fogadja el. Következik a harmadik bekezdés. Ehhez Polónyi Géza képviselő úrnak van egy pótlása. Polónyi Géza: Visszavonom! Elnök: A pótlás visszavonatván, szavazás alá nem jön, és így a harmadik bekezdés a bizottság szövegezése szerint elfogadtatott. Következik a 9. §. Molnár Antal jegyző (olvassa a 9. §-t). Lakatos Miklós jegyző : Makfalvay Géza ! Makfalvay Géza: T. ház! A javaslat ahhoz köti a belépést, hogy az a szövetkezet által el is fogadtassék. De a törvényben preczizirozni kell, hogy mikor áll be az a momentum, hogy az illető a szövetkezetnek csakugyan tagjává lesz, a mikor annak jogaiban részesül ti