Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-300

300. orsEágos ttlés 1898, május 16>ftn

9 aétfln. 157 bekezdésére nézve indítványt tenni. Az első és második bekezdés következőképen volna összevonandó: »Az alakuló közgyűlés határozatképességéhez legalább tizennégy aláiró jelenléte szükséges«. Egyszerűen kimaradna tehát: »A közreműködő hatóság, testület vagy országos központi hitelszövetkezet kiküldöttje vezeti.« Azok után, a mit az igen tisztelt igazságügyminiszter már mondott és a mik érvényre is emelkedtek a 2. §. módosítása által, természetes, hogy ezen alakulásnál közreműködő hatóságnak más feladata nem lehet, mint ott jelen lenni, őrködni a felett, hogy minden a törvénynek és alapszabálynak megfelelőleg történjék. A hatóság épenséggel nem hivatott arra, hogy ezen alakuló közgyűlést vezesse, sőt ellenkezőleg. Meglehet, hogy oly kevéssé van beavatva az alakulás előzményeibe, az ottani viszonyokba stb., hogy általában semmi értelme nines annak, hogy más vezesse a közgyűlést, mint az, a ki az egész szövetkezeti szervezkedést végezte s a kit a bizalom az elnöki székbe helyez. A hatóság feladata az ellenőrzés, az pedig jelenlétével biztosítva van. Kérem ez indítványom elfogadását. (Helyeslés balfelöl.) Komjáthy Béla: A t. miniszter úr, legalább intéssel, azt jelezte, hogy a módosítványt elfogadni nem hajlandó. Én Blaskovics Ferencz jjépviselő úr módosítványát pártolom, sőt a 2. §. módosítása után ezen első bekezdést ilyképen meghagyni nagyon is helytelen volna A t. miniszter úr maga is elfogadta azt a módosítást, hogy a hatóság csak közreműködik a szövetkezet alakításánál és akkor azt a közreműködőt, kinek más teendője nincs, mint ügyelni, hogy a törvény kellőképen végrehajtassák, a vezetéssel megbízni nem lehet. Mikor megengedjük mindenkinek, hogy szövetkezetek alakítását kezdeményezze, s mikor valaki talán személyes hitelével, múltjával képes volt a sokszor idegenkedő közönséget rávenni, hogy szövetkezetbe lépjen, s akkor az alakuló gyűlésen esetleg egy fiatal gyerek szolgabíró fogja azt felváltani, ez a bizalmat nagyon devolválhatja. Egy pár aláíró még nem biztosíték arra, hogy a szövetkezet megerősödjék. Az alakuló gyűlésen kell az illetőkre hatni s akkor attól a hivatott embertől a vezetést elvonni nem szabad, mert nagyon sok függ attól, mikép vezettetik az ily közgyűlés. Helyes vezetés esetén a szövetkezet prosperálása elő van mozdítva, helytelen vezetés pedig nagyon sokat fog esetleg elriasztani. Nem értem, hogy a t. miniszter úr miért nem akarja ezt a módosítványt elfogadni, mert hiszen az a czélunk édes mindnyájunknak, hogy a szövetkezetek minél nagyobb számban állíttassanak fel és sohasem szabad olyat tenni, a mi ezt akadályozza. Egyre hívom fel a t. miniszter figyelmét, a nélkül, hogy a hatóságok megbízhatósága iránt kételyt akarnék támasztani. Tudjuk, hogy sokszor egyik-másik tapintatatlan közigazgatási tisztviselő a közönség egyeseivel oly kellemetlen érintkezésben volt, hogy az ő vezetése alatt azok nem fognak a szövetkezetbe belemenni, holott annak a kerületi képviselőnek vagy birtokosnak vezetése alatt készségesen belemennek. Mindezek alapján pártolom Blaskovics Ferencz képviselő úr módosítványát, (Helyeslés a bál- és szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha szólani senkisem kivan, az 5. §. feletti vitát bezárom. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Röviden jegyzem meg, hogy azt az indítványt, hogy 14 tag helyett a határozatképességhez hét tag elegendő legyen, az indokokban kifejtett okoknál fogva el nem fogadom. Igen sok falusi szövetkezet megdvánja, hogy legalább 14 tag összejöjjön, mert ha csak hét tag áll össze, az tengődés lenne és egyéb semmi. Ezek az okok vezettek arra, hogy a kereskedelmi törvény általános szabályától eltérőleg a tagok számát kétszeresre emeljük. A képviselő úr azon másik észrevétele, a mely stiláris módosítás alakjában jelentkezik, szintén elfogadhatatlan, mert olyforma értelme van, a mint első hallásra értettem, — ily hirtelen beadott módosítványokat az ember nem tud kellően beilleszteni — hogy »szótöbbség« fog határozni, ez pedig nagy nyelvhiba lenne és a stílust nem tenné jobbá. A mi Blaskovics t. képviselő úr indítványát illeti, épen azért, mert súlyt helyezek arra, hogy az alakuló közgyűlés helyesen és jól megtartassék, sokkal jobban szeretem, és a szövetkezet czéljának is jobban felel meg, ha azt oly ember vezeti, kit egy hatóság vagy egy testület mint szakértőt erre kiküld. Az elnökléstől igen sok függ, s ezért szükséges, hogy a közgyűlést vezető valóban qualifikáczióval birjon erre a vezetésre. A képviselő úrnak az járhatott gondolatában, hogy ha egy községben egy pap alakít szövetkezetet, az tudná vezetni a közgyűlést. Ezt nem tagadom. De ne iiyen esetekre tessék gondolni, hanem olyanokra, mikor egynéhány földmívelő, egynéhány kisiparos egynek vezetése alatt összejön. Megcsinálják maguknak a dolgot, és ahhoz, hogy miként vezettessék az elnökség, egyáltalában egyikük sem ért. Ilyen esetekre is méltóztassék gondolni, mikor a javaslat szeiint kimondatik, hogy ez elnököljön. A 2. §-nak az a rendelkezése, hogy a közreműködés másként volna szabályzandó, ezzel ellentétben nem áll; az 5. §-ban foglalt ez a rendelkezés teljes összhangban van a 2. §-szal, mert hiszen a közreműködés alatt] ott is azokat a közreműködési