Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-300

{54 800. orsiágos ülés 1898. május 16-án

f hétfAn. 6. §. »Az alapszabályokat, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és a czégbejegyzési kérvényt a közreműködő hatóság, testület vagy országos központi hitelszövetkezet kiküldöttje is aláírja. A czégbejegyzési kérvényben, a czégjegyzékben és a bejegyzés közzétételében világosan kiteendő, hogy a szövetkezet a jelen törvény értelmében alakúlt.« Méltóztassék tehát meggondolni, logikus-e azt a hatóságot ilyen hatalommal felruházni? Tehát kérem, méltóztassék ennek kihagyásával elfogadni a módosítványt. Elnök: A tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. A vita bez után Írásban két módosítás, illetve ellenindnvány nyújtatott be. Az egyik Meltzl Oszkár képviselő úr indítványa, mely szerint a 2. §. egészben kihagyandó volna. Ezt ellenindítványnak tekintem és a szakaszszal szembeállítani fogom. A másik Polónyi Géza képviselő űr módosítása, a mely csakis a szakasznak bizonyos megváltoztatását, kibővítését tartalmazza. Az első kérdés tehát az, vájjon a t. ház a 2. §-t mintegy általánosságban, szemben Meltzl Oszkár kihagyási indítványával elfogadja-e: igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a szakaszt elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége általánosságban elfogadja a 2. §-t. Már most következik Polónyi Géza képviselő úr módosítványa. A módosítvány két részből áll. Az egyik rész az, hogy a »csakis« szó után betétessék e szó: »közigazgatási«. Kérdezem a t. házat, elfogadja-e a módosítást ? (Igen!) Nem kivannak szavazást? (Nem !) Kijelentem, hogy a ház ezt a módosítást elfogadja. A módosítás második része az, hogy új bekezdéskép tétessenek bele a következő szók (olvassa) : »A hatóságnak közreműködése annak ellenőrzésére terjed ki, hogy a szövetkezet megalakulásakor a jelen törvények rendelkezései megtartassanak. A hatóság a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelőleg alakuló szövetkezet alakulásánál közreműködését meg nem tagadhatja.* Kérdem a t. házat, elfogadja-e Polónyi Géza képviselő úrnak ezt a módosítását, igen vagy nem? (Igen!) Kivannak szavazást? (Nem!) Kijelentem, hogy a ház ezt a pótlást elfogadja. A második szakasz tehát e módosítással el van fogadva. Következik a 3. §. Molnár Antal jegyző (olvassa a 3. §-t). Végh Artúr! Végh Artúr T. képviselőház! Á3. §. a szövetkezetbe való belépés módját állapítja meg. A bizottsági jelentésekben és ma a t. igazságügyminiszter úr által is hangsúlyozott visszaéléseknek és csalódásoknak forrását ennél a szakasznál kell leginkább szemügyre venni. Több mint huszonöt éven át alakítottak szövetkezeteket lelketlen szédelgők főleg azért, vagy inkább csakis azért, hogy a tagdíjakat bevegyék. Még a 90-es évek elején százával referáltuk a budapesti királyi táblánál az e fajta pereket. Az alapítók tücsköt-bogarat Ígértek annak, a ki tagúi jelentkezik, a belépők pedig legalább is nem jogosult igényekkel léptek föl. A mikor ez nem sikerült, minden áron igyekeztek a szövetkezet kötelékéből kiszabadulni. Megengedem, hogy ezen törvényjavaslat hatálya alatt ezek a visszaélések kevesbedni fognak; de merem állítani, hogy a csalódások talán még nagyobb mértékben fognak jelentkezni. Érezte a szakasz fontosságát az igazságügyi bizottság is, mert tudomásommal ott alaposan megvitatták ezt a kérdést és a bizottság a 3. §-nál is szükségesnek látta, hogy a második bekezdés azon rendelkezése, a mely szerint megkívántatik, hogy (olvassa) : »A jelenlévő tanuk az alapszabálytervezetet mind maguk ismerjék, mind a belépőnek az általa értett nyelven megmagyarázzák, s hogy ez megtörtént, az alapszabálytervezeten bizonyítsák*, kiterjesztessék arra az esetre is, midőn az, a ki belépni akar. az alapszabály nyelvét nem érti. De, t. ház, igénytelen nézetem szerint még ez sem elég. Még két szempontot kell a szakaszban kifejezésre juttatni. Az egyik az, hogy még az is, a ki írni, olvasni tud, teljesen ismerje az alapszabálytervezetet, és el is ismerje azt, hogy ismeri, hogy arról teljesen tájékozva van. így veszszük elejét a csalódásoknak, a mint igyekeztünk a 2. §. elfogadása által elejét venni a visszaéléseknek. De van még egy másik szempont is, t. ház, az tudniillik, hogy gondoskodás történjék arról is, a ki írni ugyan tud, de olvasni nem. Ezt a két szempontot óhajtom én érvényre juttatni és pedig egy kitűnő kúriai biró figyelmeztetése után egy módosításban, a melynek értelmében a 3. §. első bekezdése megmaradna, a második pedig a következőleg hangzanék (olvassa): •>Az, a ki írni és olvasni tud, és az alapszabálytervezet nyelvét is érti, sajátkezű aláírásával egyidejűleg azt is elismerni tartozik, hogy az alapszabálytervezet tartalmát ismeri. Annak, a ki írni nem tud, kézjegye két előttemező tanú által, a kiknek egyike a belépni akaró nevét is aláírja, hitelesíttetik. Annál, a ki akár írni, akár olvasni nem tud, vagy az alapszabálytervezet nyelvét nem