Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-299

299. országos ülés 1898. május 14-én, szombaton. J37 feuilleben fog maradni, mert különben nem képezheti a fedezetét a kibocsátott papíroknak; mert ha 20°/o-ot eszkoniptálbatok, a 80°/o-nak nincs 100, hanem csak 80°/o fedezete. Ez a verkli mehet addig, a míg a 800.000 forint megvan; ebből lehet a szükséges 20°/o fedezetet megtartani és azt tovább pótolni, de 800.000 forint már négy millió forintnak 20°/o-a. Tehát abban a perczben, a mikor a hiteligények meghaladják a négy milliót, föltéve, hogy nincs egy garas ára veszteség, ez a 800.000 forint már ki van merítve. Lesz a szövetkezetnek 20°/o erejéig portefeuille-jében levő papírja, de nem lesz pénze, melyből eszkomptáljon. Ez oly világos, mint a kétszer kettő : négy. Azért nem akarom azokat gyanúsítani, kik e 80°/o-os klauzulát ide bevették de minthogy a haute finance-ból valók, azt hiszem, hogy ők ez intézkedéssel a javaslatnak az életben való érvényesülését akarták meghiúsítani. Ha önök valóban akarnak segíteni az iparos és a kisgazda érdekein, necsak a központi szervezet tekintetében felhozott politikai aggályainkat oszlassák el, hanem tegyék lehetővé, hogy e központi intézet fiuanczialiter prosperáljon. Maga ezen 80°/o-os intézkedés ezt lehetetlenné teszi. Volna nekem még egyéb megjeg}'zésem is, a mivel azonban most nem untatom a t. házat. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Csupán befejezésül a törvényjavaslatnak Horvátországra vonatkozó részére teszek egy megjegyzést. Csodálatos, valahányszor oly törvénynyel találkozunk, a mely Magyarországot és Horvátországot közösen érdekli, mindig találunk benne valami abszurdumot. Az mondatik ebben a törvényjavaslatban, hogy végrehajtása rábizatik a miniszterekre, Horvátországban pedig a horvát bánra. De, t. ház, több mint nyilvánvaló, hogy e javaslatban a kivételes igazságügyi intézkedések egész sorozata foglaltatik, a melyek feltételei ennek a törvénynek, mint például az elsőbbség, a csődnyitás, a tömeggondnok-rendelés, úgy a központnál, mint az egyes vidéki szövetkezeteknél a végrehajtási elsőbbség kérdése. Mi következik ebből? Hogy ezen törvény Hor vátországban csak úgy léphet életbe, ha Horvátországban, a hol az igazságszolgáltatás autonóm, a Magyarországon tervezettekhez hasonló megfelelő igazságügyi törvények hozatnak. Ha teljesen kongruens intézkedések ott életbe uem lépnek, hogy akarunk mi a horvát intézetek számára kötvénykibocsátási jogot biztosítani, a mikor ott nincs végrehajtási elsőbbség stb. ? Hát lehetséges, hogy — nem állítom, hogy szándékosan, felteszem, hogy kongruens intézkedések fognak tétetni — lehetővé tegyék, hogy szomszédország az én bőrömre bocsáthassoa ki kötvényeket? Ugy-e az nem lehetséges? Ezen törKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XVI. KÖTET. vénynek tehát még végrehajtási klauzulája sem helyes. Az sem állhat meg feltétlenül; kikötendő, hogy Horvátország területére a törvény máskép életbe nem léphet, mintha a paragrafusok szerint felsorolandó törvényes intézkedések Horvátország autonóm igazságszolgáltatása útján is létrejönne, máskülönben ezt a törvényt Horvátországban végrehajtani nem szabad. T. ház! Ez a törvény sem hitelügyi, sem jogászi, sem politikai szempontból nem üti meg azt a mértéket, melyet én egy törvénytől várok, ellenkezőleg minden kétségen kivú'l áll előttem az, hogy ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, akkor báró Bánffy Dezső miniszterelnök úrnak nem három millió forintra lesz szüksége, nem lesz szüksége még választási elnökökre sem, akkor Magyarországon csak kinevezett ellenzéki képviselők lehetnek. Én ily állapotot a magam részéről statuálni nem akarok, a mennyire tőlem telik, küzdeni fogok az ellen, hogy ezen törvényjavaslatnak idevonatkozó diszpozicziói törvényerőre emelkedjenek, erre vonatkozó kötelességemet pedig akkor teljesítem helyesen és igazán, ha kijelentem, hogy a törvényjavaslatot, miután semmi reménységem sincs, nem is lehet, hogy az a központi szövetkezet tekintetében megfelelően átalakíttassák, még általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslések a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senkisem lévén feljegyezve, kérdezem, kiván-e még valaki általánosságban a javaslathoz hozzászólani? Ha szólani többé sekisem kivan, az általános vitát bezárom. Perczel Béni jegyző! Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter! Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: T. ház! Az idő előrehaladottságára való tekintettel csupán arra szorítkozom, hogy a Polónyi Géza képviselő úr által felvetett Hajdú megyei, illetőleg balmazújvárosi munkásviszonyokra nézve nyilatkozzam. Erre nézve jelenthetem, hogy Hajdúmegyében április hó folyamán még a munkásigazolványok csak szórványosan váltattak, azonban a május 5-érőí szóló hivatalos jelentés szerint már az igazolványok váltása az egész megyében kedvezően halad, csupán három község tesz e részben kivételt és pedig Gsege, Egyed és a képviselő úr által említett Balmazújváros. De tartozó őszinteséggel kell jelentenem azt is, hogy az alispáni hivatalos jelentése szerint Balmazújvárosra nézve az igazolványok ki nem váltásának valódi oka az, hogy ezen három község összeköttetésben levén, a munkásosztály a munkásigazolványok megszerzésétől ez ideig ki nem puhatolt felbujtók által el lett idegenítve. Már most a t. képviselő úr utal a balmaz18