Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-299

128 299. országos ülés T898. május 14-én, szombaton. okból vannak kizárva abból, hogy ilyen szövetkezet alakításában részt vehessenek? Hiszen máig — méltóztatnak tudni — ezen az úton vált lehetségessé a létező 400 és néhány szövetkezetnek a megalakítása. Tegnap azt mondotta a V földmíveléstigyi miniszter úr, mi arról beszélünk, hogy mi nem kellene, de azt nem mondjuk meg, hogy tulajdonképen mit akarunk. Hát, t. miniszter úr, nincs példája arra, hogyan alakultak eddig a szövetkezetek ? Hiszen a t. miniszter úr maga is konczedálja és mindnyájan elismerjük, hogy a gróf Károlyi által alakított s mindinkább nagyobbodó szövetkezetek példás módon töltötték be — ép úgy, mint a dél magyarországi hitelszövetkezetek — a reájuk váró hivatást. Hát ha ezek meg tudtak alakulni a nélkül, hogy a főispán, az alispán, ,a jegyző vagy az adóvégrehajtó közreműködött volna létrejövetelükben, akkor a jövendőben micsoda akadálya van annak, hogy az ugyanezen az úton és módon létesített szövetkezetek keletkezhessenek? Ezt csak kérdés alakjában vetem fel. Hanem ezen az úton, a mint itt e törvényjavaslat halad, mintán a gazdasági egyesületek és ipartestületek tevékenységét, ha nem is kimen'tettnek, de nagy mértékben igénybe vettnek látom a hitelszövetkezetek terén, nyilvánvalónak látom azt, hogy ezen szövetkezetek tisztán hatósági közbenjárás, tisztán hatósági pesszió útján fognak keletkezni, és látom a főispánoknak, alispánoknak, jegyzőknek azt a tömegét, a kik ezentúl elhanyagolva eddig elhanyagolt hivatali kötelességeik teljesítését, a valami kis haszonnal kínálkozó szövetkezeti direktorságra fognak pályázni és tömegesen fogják a szegény embereket az 8 zsarnokságuk alá gyíírni. (Úgy van! balfelől.) Nem vagyok képes megérteni, hogyan lehetséges az, hogy alkotunk önsegélyzés, a társulás révén egymás iránti anyagi és erkölcsi kötelezettséggel szövetkezeteket és akkor azt mondják, hogy az igazgatóságban csak egy harmadnak kell szövetkezeti tagnak lenni. Hát vájjon miért van ez, t. ház? Én szeretek jobbat feltételezni minden emberről addig, míg az ellenkezőről meg nem győződöm; talán bonhomiában is szenvedek, de a kormánypárttal szemben, a melyet évek óta ismerek, megfordítom az igazságot és azt mondom, hogy én rossznak tartom őket mindaddig, míg az ellenkezőről meg nem győződöm. (Derültség a ssélso baloldalon) Miért van tehát ez az intézkedés a törvényjavaslatba felvéve? Azért, hogy a jegyző a saját jegyzői kerületében minden szövetkezetben, az alispán és főispán a vármegye összes szövetkezeteiben hitelképes, üzletrésznélküli dirigáló tag lehessen, a ki a saját hitelének a megszavazásában is részt vehet, mert ettől a törvényjavaslat el nem tiltja, csak a felügyelő bizottság és a központ hozzájárulását köti ki. Gyönyörű törvény lesz ez, t. képviselőház, a hol ötszörös, és tízszeres felelősség mellett másoknak és minden felelősség nélkül, vagy mondjuk, egy üzletrész mellett — mert ez szükséges, hogy hitelt kaphasson — kimerítheti egész hitelképességét annak a szövetkezetnek. És mert ez igy van, már bölcsőjükben és csirájukban nem lehetnek ezen szövetkezetek alkalmasak arra, hogy maguk iránt bizalmat ébreszszenek, hanem igenis alkalmasak lesznek arra, hogy a még el nem helyezett kormánypárti korifeusoknak és korteseknek pepinériája legyen. (Derültség a jobboldalon.) És ha még sem tudnának véletlenül bejutni a direktóriumba, akkor gondoskodva van a központban arról, hogy onnan igazgatói és felügyelő bizottsági tag a szövetkezetekhez kiküldhető legyen; gondoskodva van tehát a villámhárítóról, hogy ezen az úton is saját embereiknek a vidéki szövetkezetekhez való kiküldését biztosítsák. A ki valaha pénzműveletekkel foglalkozott, az tudja, hogy egy intézetnek hitelképességét a mérlege szerint ítélik meg; mi szükség van tehát ilyen ambuláns igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokra? Mert az nyilvánvaló dolog, hogy a központi hitelszövetkezet holmi fővárosi úrficskákat fog oda kiküldeni, a kik saját útiköltségeik és díjaik felszámításával fognak hozzájárulni ahhoz, hogy a kamat valahogy olcsóbb ne legyen. (Derültség a baloldalon.) Ugyan mire való azon életre és öntevékenységre képes hitelszövetkezeteket ilyen költséggel megterhelni, ha nem arra, hogy a kormány a központi hitelszövetkezet által máris biztosított teljes befolyását a vidéki szövetkezetekre ezen az úton is növelhesse ég kiterjeszsze és azokat már csirájukban is elfojtsa. (Ügy van! Úgy van! balfelől.) A 4. § ra nézve nem oszthatom Major Ferencz t. képviselőtársam nézetét és föltétlenül helyesnek tartom az intézkedést, úgy, a mint itt javasolva van és pedig úgy, hogy inperative az alapszabályokban megállapíttassék. Az, t. ház, hogy ott, a hol ötszörös, tízszeres felelősség van és az üzletrészek mennyisége korlátozva nincsen, hogy ott egy üzletrész mellett esetleg valaki annak a szövetkezetnek az egész hitelét igénybe vehesse, ezt nem tartanám sem helyesnek, sem czélhoz vezetőnek. A 7. §-nál csak egy rövid megjegyzést teszek. A nyitramegyei gazdasági egyesület általam kérvényt nyújtott be a képviselőházhoz, a melyben figyelmébe ajánlja a t. háznak, — s ezt talán különösen a néppárti képviselő urak is szívesek lesznek figyelembe venni, — hogy vájjon nem volna-e helyes, hogy nemcsak a politikai községi határokhoz kell ezen helyi szövetkezetek megalapítását szabni, hanem mert a