Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-298

£96. orsi&goe ülés 1898. májas 18-én, pénteken. »Különös megelégedésünkre szolgál tudomására hozni a közgyűlésnek, hogy az elmúlt év végső napjaiban elkészült a szövetkezeti törvényjavaslat, és igazgatóságunk résztvett azon tanáeskozmányban, melyen ezen javaslat képezte a szakszerű kritika anyagát. Ezen javaslattal — mely minden valószínűség szerint rövid időn törvényerőre emelkedik — régi óhajtásunk, számos éven át folytatott agitáeziónk czélja fog megvalósulni, szükséges és nélkülözhetetlen befejezése lesz azon alkotásnak, melyhez 10 évi munkával raktuk az alapot. A javaslat a szövetkezeti szervezetet oly szilárd bázisra fekteti és oly jelentékeny állami kedvezményekkel látja el, melyek képessé fogják tenni azon jelentékeny pénzforrások megszerzésére, melyeknek birtokában az általános elterjesztést és a közszükségletnek megfelelő nagyszabású működést akadálytalanul és sikeresen teremtheti meg. Nagyon fontos kérdés, hogy ezen befejezett alkotás további gondozására kik lesznek hivatva, de a szövetkezeti eszme hosszú fejlődési proezesszusában immár igaznak elismert elvek és helyes irány következetesen keresztűlvihetők, a magyar szövetkezetek felvirágzása kétségkívül be fog következni. És ezért őszinte hálával kell megemlékeznünk mindazon tényezőkről, kik ezen javaslat létrehozásában maradandó érdemeket szereztek.« Talán azt méltóztatik gondolni, hogy kormánypárti korifeusok irták ezt alá ? (Derültség.) Nem, sokkal érdemesebb férfiak! (Derültség.) Ezt aláirta az igazgatóság. (Zaj balfelől. Halljuk ! Halljuk !) Az igazgatóság tagjai közül felolvasom csupán gróf Károlyi Sándor, Gulner Gyula, Ugron Gábor és egy csekélyebb szerepben, mint felügyelő bizottsági tag, Biró Lajos képviselő úr nevét. (Hosszantartó, élénk derültség jobb felől.) Már most valaki, gondolom, Kubik Béla képviselő úr közbekiáltott, hogy akkor máskép nézett ki a törvényjavaslat. Kubik Béla: Még Rkkor nem ismerték! Darányi Ignácz földmívelósügyi miniszter: Nem? Hát a t. képviselő úr az általam felhozott kiváló férfiakat olyanoknak ismeri, a kik látatlanban szoktak dicsérni valamit? (Tetszés jobbfelől.) Kubik Béla: Az eszmét dicsérték! Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: Nem az eszméről volt szó. Arra a tanácskozásra, mely az igazságügyminiszteriumban tartatott, a hazai szövetkezetek központja is hivatalos volt és abban részt vett. S ha méltóztatnak összehasonlítani, különösen a szervezet tekintetében a 66. §. azon szövegét, mely akkor a tanácskozás előtt volt, és azt a hogy a bizottságok itt megállapították, azt, fogják találni, KtPmHAPLO. 1896—1901. XVI. KÖTET. hogy e kettő között lényeges különbség nincs. A javaslat inkább kedvezőbb lett az önök szempontjából, mert míg előzőleg a kormánybiztos szabadon rendelkezhetett, most ki lett mondva, hogy a kormánybiztos csak a törvénybe és alapszabályokba ütköző cselekvények miatt élhet panaszjoggal. De mi már megszoktuk, hogy tőlünk törvényeket sürgetnek, de mikor jövünk velők: állami omuipotencziát emlegetnek. Mi megszoktuk, hogy bármit csináljunk, önök politikai hátteret keresnek. Nem látnak ebben az egész törvényjavaslatban sem egyebet, mint újabb párthatalmi eszközt. Hát nekem egy kérésem volna önökhöz. (Halljuk!) Mi a kis exisztencziákról annyit beszélünk. Helyesen teszszük, mert szükséges, hogy beszéljünk róluk. Blaskovics Ferencz képviselő ár pedig sürgette ma, hogy necsak beszéljünk, hanem már tegyünk is értük valamit. Arra kérném önöket, (a baloldal felé mutat.) tegyünk a kis exisztencziákért akként valamit, hogy hozzunk egy bizonyos áldozatot, egy bizonyos személyes áldozatot: győzzük le önmagunkban a politikai gyűlölséget bizonyos kérdésekben, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) például a szövetkezeti kérdésben is, és ily kérdésben, mely elsősorban a kisgazdát érdekli, azt az erőt, melylyel rendelkezünk, ne egymás ellen, hanem a közérdekben együttesen és karöltve használjuk fel. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Mi azt biszszük, t. ház, hogy a 66. §. jogos félreértésekre okot nem adhat. De ha vannak aggályok a tekintetben, hogy a szövetkezetek megtalálják-e a végleges alakulásnak azt a befolyást, a mely őket megilleti: ezek elől nem zárkózik el a kormány, sőt keresni fogja a módot, hogy a lényeg érintése nélkül a szövetkezeteknek bizonyos befolyást a 66. §-nak szabatosabb szövegezése segélyével, az igazgatósági helyek megfelelő száma által, vagy másképen intézményesen biztosítson. T. ház! Közeledem felszólalásom végéhez, (Halljuk! Halljuk!) Ha annyira, a mennyire megállott a magyar birtokos-osztály azon nagy küzdelemben, melyet a gazdasági depresszió felidézett, azt én nagyrészt annak tulajdonítom, hogy a gazdasági depresszió ideje összeesett a kamatláb olcsóságával és a földbirtok értékének emelkedésével. De hozzá kell tennem azt, hogy a kamatláb olcsóságát nem érezte meg arányosan az ország lakosságának minden rétege. A kamatláb olcsósága nem jutott el teljesen ahhoz a kis gazdához is, a kin segíteni akarunk. (Igazi Úgy van!) Már pedig, valamint az emberi szervezetben a vér forgásának egyenletesnek kell lennie és nem szabad az emberi szervezet és emberi test egy tagjának sem lenni, a hová az a vérfolyás el nem ér, azonképen kell gondosig