Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-279

54 279. országos ülés 1898. április 16-án, szombaton. működését és a mennyiben egyes cselekményei olyanok, hogy ő atheisztikus világnézletéí akarná az iskola falai közt terjeszteni, a legszigorúabban fogok eljárni ellene, mert azt semmi esetre sem tűrhetem, hogy iskolában az atheisztikus materializmus világnézlete taníttassék. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Molnár János: T. képviselőház! Az én fogalmaim szerint képtelenség, hogy olyan tanár, a ki az atheizmust nyíltan vallja, sőt czikkeket ír annak érdekében, hasznosan működhessék az ifjúság körében az iskolában, s azt a vallásos ságot, a melyre esküdött, eredménynyel terjeszthesse és ápolhassa; azért a t. miniszter úr válaszával nem lehetek megelégedve és azt tudomásul nem veszem. Elnök: Méltóztatik a ház a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) Tudomásul vétetik. Követke/ik az utolsó interpelláczió. Molnár János: T. képviselőház! Komárommegyének Guta községe, a mely arról nevezetes, (Halljuk!) hogy a szabadelvfíség uralmának 31-ik evében ott azon nagyközségben még oly paradicsomi állapotok uralkodnak, hogy pótadója nincsen és a melynek nyolez vagy tiz izraelita családon kivtíl, minden egyes — számra nézve 7500 — polgára katholikus, a község vagyonából minden pótadó nélkül, mindenkinek megterheltetése nélkül óvodát állított fel és azt ugyanígy tartja is fenn. Ezt az óvodát a község közgyűlése római katkolikns jellegűnek mondotta ki, de a községi képviselet e határozatát három izraelita férfiú és a községi bíró megfölebbezte a vármegye bizottságához. Ez 1897. október 15-én 351. szám alatt ezen a községi képviseletnek autonóm jogán alapuló, szerintem mindenesetre jogosult határozatot egyszerűen feloldotta, igazat adván a föllebbezőknek, a nélkül, hogy törvényre hivatkozott vagy hivatkozhatott volna. Á megyebizottságának ezt a végzését ismét a katholikusok felbbezték meg és a felebbezésben kifejtették, hogy (olvassa): »a kéidés a közönséget nagy izgatottságban tartja, mert az izraeliták követelik a keresztnek az óvodából való eltávolítását, a katholikus közönség ezt semmi körülmények közt nem engedi megteniii.« A felebbezők, vagyis a katholikusok migukra vállalták, hogy a zsidók óvodaköteles gyermekei az óvodát akadály nélkül látogathatják; okét vallásuk gyakorlatában senki zavarni nem fogja. Ezt a vallás- és közoktatásügyi, illetőleg a belügyminiszter úrhoz appellálták s a t. vállár- és közoktatásügyi miniszter úr 8824. szám alatt Komárommegye törvényhatósági bizottságának mult évi 315. szám alatt kelt ezen határozatát, melylyel a Guta község által saját erején létesített és fentartott kisdedóvoda községi jellegét megállapította, a közbevetett felebbezés elutasítása mellett jóváhagyta. (Helyeslés a jobboldalon.) Az a kérdés már most, t. ház, hogy vájjon mind a megye bizottsági tagok, mind pedig a t. miniszter úr milyen alapon és milyen törvényre hivatkozva cselekedhettek így, mert én átolvastam — és azt hiszem, elolvasták mások is — azt az 1891. évi XV., vagyis az óvodákról szóló törvényt és annak egyetlenegy szakaszában sem találtam és nem is találhat senki sem oly helyet, a mtdy megtiltaná, hogy valamely község a maga vagyonából alapítván és tartván fenn óvodát, azt katholikus jelleggel ne láthatná el. (Mozgás jobbfelől.) kz óvoda igenis községi jellegű, mert a miniszteri leirat épúgy, mint a megyei felebbezés is községi jellegű óvodáról szól, de én azt vélem, hogy az a »községi« jelző csakis a tulajdonosra vonatkozhatik és nem az iskolának vallásos vagy nem vallásos, vagy mint szokás mondani: felekezeti vagy felekezetlen jellegére, mert eddig csak kétféle iskolát ismertünk: a felekezetit és a felekezetlent. Az 1868 : XXXVIII. törvényezikk 25. §-ában ugyanis az áll (olvassa): »Általában nem tekintetnek felekezeti iskoláknak azon tanintézetek, a melyek községi vagyonból és jövedelmekből a község összes tagjai által felekezeti különbség nélkül tartatnak fenn.« Itt kettőt méltóztassanak megjegyezni; először, hogy az iskolákról szól és másodszor, hogy az összes lakónak felekezeti különbség nélkül való hozzájárulását kívánja. Már pedig a gutái óvodára sem az egyik, sem a másik nem áll, mert se nem iskola, se nem tartatik fenn a község összes tagjai által. Mi már most ennek a hatása? Az, hogy ott Gután, a hol 7500 katholikus van, míg a törvény még a v^llástalanságot, vagy x, mint az imént a miniszter úr mondotta, a felekezeten kivűl állóságot is pártolás alá veszi, védelmezi. (Ellenmondások jobbfelől.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszteri Én nem vettem pártolás alá a vallástalanságot. Molnár János: Én csupán csak a nevet czitáltam és ebben hivatkoztam a miniszter úrra. A míg tehát a törvény oltalmába veszi a felekezetenkivtíl állóságot, addig ott Gután annak a 7500 katholikusnak nem áll jogában gyermekeiket, a katholikus kisdedeket katholikus módon neveltetni, taníttatni. Ezen felül mi a következmény még? Az, hogy az a néhány szál izraelita, hivatkozva arra, hogy a megye és a minisztérium is mellettük áll, ott állnak a keresztnél és azt onnan eltávolíttatni kivánják, míg ott