Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.
Ülésnapok - 1896-291
324 291. orsíágofi ülés 1898. április 30-áiij szombaton. le, és így a szerzett tapasztalatok folytán kiadta a tilalmat, hogy május 1-én sem a fővárosban, sem sehol az ország területén népgyűlés ne tartathassák. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás és felkiáltások bálfelöl: Ez törvénytélen!) Méltóztatnak igen helyesen visszaemlékezni arra, hogy nem épen, nem ugyan határozottan ezen bevallott ezéllal — mert hiszen, jól tudjuk, sohaseiö vallják he nyíltan a ezéljukat, mert én legalább még szoezialista-egyesületet nem láttam, a mely ezzel a nyíltan bevallott ezéllal alakult volna, hanem egy kikeresett jelszó vagy ezégér (Zaj.) alatt megtartott gyűlésnek} micsoda zavar, rendetlenség és szomorú következményei lettek egy ilyen gyűlésnek. (Úgy van! jobbfelöl. Zaj a szélső baloldalon). Ezért úgy mint más esztendőkben, az idén is, április 19-én kiadta a belügyminiszter azt a rendeletet, hogy az e tárgyban az előző években kiadott azon intéz kedés érvényben tartassák, hogy május 1-én mindenféle népgyűlés betiltandó. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A képviselő úr Összefüggésbe hozta ezt azzal, hogy alkotmányos jog az önálló vámterület kérdésének diskúcziálása egyik vagy mádk irányban. (Zaj a szélső baloldalon.) Ebben tökéletesen igazat adok neki, de azt hiszem, hogy ő ezt az indokot nem vehette komolyan. Ott volt ő maga Nyíregyházán múlt vasárnapon a tudja, hogy a mint a múlt esztendőkben, az idén is sok népgyűlés volt és senkisem gördídett eléjük akadályokat. (Felkiáltások a baloldalon: Nem is lehet!) Én nem hiszem, hogy szándékosság van abban, hogy Hajdúböszörmény épen május 1-ére tűzte ki a népgyűlést, ez távol áll tőlem; de azt be kell ismernie mindenkinek, hogy akkor legalább is gondatlanság forog fenn és rosszul választotta meg a napot. (Igás! Úgy van! a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Az esztendőnek 365 napja közül bátran választhattak -volna május elseje előtt vagy után egy napot, de azok, kik a jogegyenlőségre, legalább szavaikban, nagy súlyt helyeznek, mint a t. képviselő úr és az ő elvtársai, el fogják ismerni, hogy a kormány nem tehette, ho f ry két féle mértékkel mérjen Hajdúböszörménynek, vagy Kossuth Ferencz képviselő úrnak megengedje, a polgárok egy egész sorozatának pedig meg a népgyűlés megtartását ne engedje. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon: Nem kell engedély!) Hajduböszörmény jobbról is, balról is igen erősen inficziálva van nem is annyira szoezialisztikug, mint inkább elfajult szoczialisztikusä mozgalmakkal, úgy 'hogy a képviselő úrnak képviselőtársai nem mertek otthon megjelenni, mert a mint ezt a hírlapokból s a házban felmerült jelenségekből is mindenki tudja, a közbiztonság és a vagyonbátorlét annyira veszélyeztetve volt. (Egy hang a szélső baloldalon: Felfújták a dolgot!) Elnök: Csendet kérek! Ne tessék minduntalan közbeszólni. (Helyeslés jobbfelől.) Perczel Dezső belügyminiszter: Az ottani hatóságok, mikor hallották, hogy ott szándékoznak népgyűlést tartani, miután nekik is gyanúsnak, vagy legalább veszélyesnek tűnt fel abban a tekintetben, hogy azalatt az örv alatt össze fog gyűlni a nép nagy tömege, mely a kitűzött czéltói egészen más irányban fogja az együttlétet kihasználni, táviratilag kérdést intéztek s a válasz, nagyon természetesen, csak az lehetett, hogy úgy, mint másutt mindenütt, Hajdúböszörményben is a május 1 jére kiadott tilalom feltétlenül fentartandö és annak érvény szerzendő. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Egyedül ez volt az a szempont, melynek czéljából a Hajdúböszörményben holnapra tervezett népgyűlés bejelentése tudomásul nem vétetett és a népgyűlés megtartása a fennálló szabályok szerint betiltatott. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nincsenek ilyen szabályok!) Mutasson nekem a képviselő úr csak egy törvényt is, mely a népgyűlések tekintetében intézkedik. Én pedig az 1848-iki minisztérium egy rendeletével igazoltam, hogy abban is benne volt az »engedóly« és a »tilalom« szó, s hogy a rendelet megalkotói maguk mondották ki, hogy ott, a hol az állam érdeke úgy kívánja, az e nemű gyűlések betiltandók. (Úgy van! jobbfelöl.) Ha pedig valaha alkalmazható ez a szabály, úgy mindenesetre ezen alkalommal. (Zaj a szélső baloldalon.) Ez az, a mit a hozzám intézett interpelláezióra válaszúi elmondani szükségesnek tartottam. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kossuth Ferencz: T. ház! Nem vehetem tudomásul a t. miniszter úr válaszát. Először is megjegyzem, hogy nem az én körülöttem ülő párt rendezte a megtartandó népgyűlést, hanem Hajduböszörmény közönsége; az pedig fel nem tehető, hogy Hajduböszörmény városa, minthogy a város hívott meg minket erre a népgyűlésre és a város választotta május l-jét, annyira ne ismerné az ottani helyzetet, hogy ki akart volua tenni minket, kiket a szocziálisták sokkal jobban szoktak zavarni, mint a kormánypártot, annak, hogy gyűlésünk megzavartassék. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Megjegyzem egyébként a t. miniszter úrnak, hogy nem 365 nap áll rendelkezésünkre ilyen gyűlések megtartására, mert tudvalevőleg csak vasárnap lehet ezeket a gyűléseket megtartani. Megjegyzem még azt is, hogy ez a kérdés épen most aktuális, mikor az Ausztriával való kiegyezés szőnyegen van. Egyébiránt általános gyülekezési jogról van szó, mi pedig nem
