Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-291

320 291. orsc&goe ülés 1898. április 80-án, szombaton. Thaly Kálmán: Netalán vagy állítólag, én nem tudom! Lukács László pénzügyminiszter: És végül tekintettel az ott felállított millenáris emlékoszlopra, tétettek-e intézkedések, hogy azok a helyiségek, melyeken keresztül az oszlophoz lehet jutni, a közönségnek szabadon hagyassanak? Tétettek-e intézkedések, hogy a szobor bepiszkítás és megrongálás ellen biztosíttassák, és tétetett-e intézkedés, hogy a közönség szabadon látogathassa a szobrot és hogy szemlélődésében ne zavartassák? Azt hiszem, t. ház, hogy a t. képviselő urat téves informáczió vezette interpellácziója megtételére. Ezt kell legalább következtetnem az interpelláczióban foglalt egyes kérdésekből, valamint azon szavakból, a melyekkel interpelláczióját bevezette. A t. képviselő úr ugyanis azt mondja, hogy a kormány megkereste a közös hadügyminisztert a telekkönyv kiigazítása iránt, és mit tett a hadügyminiszter? Az ungvári 65. számú gyalogezred 600 katonáját kirendelte és ezen katonák nagy dob- és trombitaszó mellett elfoglalták a várat április hó 1-én. (Derültség.) T. ház! Bátor leszek a tényállást elmondani úgy, a hogy történt, és ezt elmondva, ebben a válaszban benne fognak foglaltatni mindazon felvilágosítások, a melyek a felvetett kérdésekre szükségesek, és maga a tényállás előadása válasz lesz az interpelláczióban foglalt kérdésekre. (Halljuk!) A császári és királyi hadtestparancsnokság, a mely Kassán székel, egy kérést intézett hozzám, a melyben előadja, hogy a tartalékosok a kik őszszel és tavaszszal gyakorlatra behívatnak, valamint a póttartalékosok, a kik első kiképzés végett be szoktak hívatni időlegesen, Munkács városában igen kedvezőtlenül helyezhetők el, miután nincsenek megfelelő helyiségek e czélra, s azért kénytelenek a katonákat istállókhoz hasonló helyiségekben elhelyezni, a melyek se nem fűthetők, se nem világíthatok, egyszóval még az egészségügyi követelményeknek sem felelnek meg. Ezen körülményre támaszkodva a hadtestparancsnokság tárgyalásokatfoly tátott Munkács városának elöljáróságával oly czélból, hogy a katonaság elhelyezése megfelelő módon eszközölhető legyen. Ezek a tárgyalások azonban a város anyagi viszonyainak korlátoltsága miatt eredményre nem vezettek. Ily körülmények között azt a kérést és kérdést intézte hozzám a hadtestparancsnokság, hogy nem lenne-e hajlandó a pénzügyi kormányzat Munkács várának egyes helyiségeit, a melyek üresen állanak, időleges használatra az említett czélból a katonai kincstár kezelésébe átengedni, arra tudniillik, hogy az őszkor és tavaszkor behívott tartalékosok és az időnként berendelt póttartalékosok időleges elhelyezésére szolgáljanak ezek a helyiségek. A hadtestparancsnokság ezen kérését a közös hadügyminiszter is pártolván, tárgyalás alá vettem a dolgot, és miután magam is abban a meggyőződésben vagyok, hogy a vár fentartáBának szempontjából is helyes, ha nem állanak üresen azok a helyiségek, — mert hiszen sokkal inkább ki vannak téve a pusztulásnak a lakatlan helyiségek — formuláztam azokat a feltételeket, a melyek mellett átadhatni véltem ezeket a helyiségeket ideiglenes használatra, és miután a katonai kormányzat részéről ezek a feltételek elfogadtattak, létrejött egy megállapodás, a minek a következtében az átadás tényleg április 1-én megtörtént. A feltételek, a melyek kikötetttek, lényegükben a következők. Először is meg lett állapítva, hogy a helyiségek leltár mellett adatnak át a katonaságnak; köteleztetik a katonaság, hogy azokat tisztán és jókarban tartsa, a kisebb javításokat, a melyek szükségesek, saját költségén eszközöltesse, és hogy annak idején, mikor ez a viszony megszűnik, a mikor felmondatik, ugyanabban az állapotban adja vissza, a melyben átvette. A várnak északkeleti fokán elhelyezett millenáris emlékoszlopra vonatkozólag kiköttetett, hogy a közönségnek a hozzájuthatás minden időben biztosíttassák, hogy azok a szobák, a melyeken keresztül kell menni, hogy az ember az emlékoszlophoz juthasson, át sem adatnak a katonaságnak, hanem szabadon hagyatnak a közönségnek közlekedés végett, és hogy az a felügyelő, a ki ott alkalmazva van a közönségnek kalauzolása végett, megtartja a lakását és továbbra is rendelkezésére áll a közönségnek épen úgy, a mint eddig állott. Azután kimondatott természetesen, hogy az egész megállapodás ideglenes természetű, attól függ, hogy a pénzügyi kormányzat mikor kívánja azt felmondani, és mihelyt a felmondás megtörténik, az egész dolog véget ér. Még egyet kívánok megjegyezni. Arra a kérdésre vonatkozólag tudniillik, hogy állítólag igényeket támasztott volna a hadügyi kormányzat a várral szemben, ki kell jelentenem, hogy ilyen igények egyáltalában nem támasztattak, ilyen tárgyalás nincs folyamatban és nem is jutottam abba a helyzetbe, hogy az államkincstár érdekeit a közös hadügyi kormánynyal szemben meg kellett volna védelmeznem. Mindezekből, azt hiszem, méltóztatik a t. képviselőház meggyőződni, hogy a dolog igen egyszerű és semmi kifogásra alkalmat nem adó. Thaly Kálmán : Majd lesz ! (Derültség.) Lukács László pénzügyminiszter: Mert míg egyrészről az államkincstár érdekei teljesen