Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.
Ülésnapok - 1896-291
291. országos ülés 1398. de hazafias lakosságot, a mely mindenkoron hű őre a magyar hazának. (Helyeslés jobbfelől.) Tudom, hogy különösen magánjogi tekintetekből, a mint azt Barta Ödön t. képviselőtársam is érintette volt, jogász képviselőtársaim rossz szemmel nézik a törvényjavaslat némely diszpöziezióját, de én a t. képviselő urak hazafiságára és jó szívére appellálok, a mikor arra kérem őket, hogy eltekintve attól az ideális jogászi állásponttól, fogjanak kezet velünk, a hngyvidék képviselőivel és járuljanak hozzá, hogy ezen törvényjavaslat minél előbb törvényerőre emelkedjék. Mindenesetre azon érdemes, hazafias hegyvidéki népnek anyagi érdekét mozdítják elő s lehetővé teszik, hogy azon vagyoni roncsokat, a melyek ott még megmaradtak, számukra biztosítsuk és biztosítsuk jövő exisztencziájukat is; Röviden csak reá akarok mutatni azon okra, mely különösen minket, máramarosi képviselőket arra indít, hogy e törvényjavaslat diszpoziczióhoz járuljunk. (Malijuk! Halljuk!) Nevezetesen a múltban elkövetett hibák és az ellenőrzés tökéletlensége folytán a közbirtokossági és községi erdőkben olyan devasztácziók történtek, a melyek előtt a föklmívelésügyi kormányzat nem hunyhatott szemet és kötelességének ismerte, a mint az 1879 : XXXI. törvényczikk megalkottatott, hogy ezen nagyrészt devasztált erdőkben rendet csináljon. Ezért elrendelte az általános tilalmat és az erdők devasztált részének befásítását, s ezzel kapcsolatosan természetesen kimondotta az általános legeltetési tilalmat is. Ebből mi fejlődött? Az illető közbirtokosságok, a melyek nagy vagyon birtokosai, — mert hiszen ott mindenütt 20—30—40 ezer holdnyi területről van szó községenként, — miután úgy a fa értékesítése tekintetében, mint az erdőlegelők hasznosítása tekintetében egyáltalában nem mozoghattak szabadon és uem értékesíthettek semmit, az illető közbirtokosság vagy község minden anyagi jövedelmétől elesvén, annyi anyagi ereje sem maradt, hogy az erdők kezelését, ellenőrzését végezhesse, sem pedig hogy az üzemterveket elkészíttesse, úgy hogy egyrészről az erdővagyonnak megőrzése nem volt végezhető oly mértékben, mint az kívánatos lett volna, másrészről pedig napról-napra emelkedtek azon inkább hivatalos kötelességei a közbirtokosságnak, a melyeket egyéb anyagi források hiányában máskép nem volt képes fedezni, mint úgy, hogy kényszerített árverésen egyes tekintélyes erdőrészeket elvesztegetett. Most, ha életbe lép ez a törvényjavaslat, mely tulajdonképen kiegészítése az erdőtörvénynek, és mely a hatóságnak betekintést, beavatkozást enged az erdőgazdálkodás körül, a mikor azután e törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedésével és életbeáprilis 30-áu, szombaton. 3jg léptetésével az üzemtervek is elkészülhetnek és így az erdőlegelők is érvényesíthetők lesznek, minden esetre oly forrásokhoz jutnak az általam említett erdőbirtokosok, a melyek számúkra malmost is biztosítandják a megélhetést, a jövőre nézve pedig oly vagyoni gyaropodással kecsegtetnek, a mely azon végvidéki népet gazdaggá és boldoggá fogja tenni. Ez az ok, a miért mi különösen ezen javaslat iránt buzgólkodunk. Szívesen hozzájárulok annak rendelkezéseihez, és elfogadom azt úgy általánosságban, mint részleteiben. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólani? (Nem!) A vitát bezárom. Elnök: Öt perezre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újra megnyitom. Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A t. ház meg fogja engedni, hogy ált dánosságban a javaslat ismertetésével ne foglalkozzam, mert eltekintve attól, hogy a felszólaló képviselő urak a tárgyat több oldalról érintették, már maga az előadó úr szakszerű és beható előadásában a kérdések lényegét minden irányban kimerítette. Ennélfogva áttérek azon t. felszólaló urak érvelésére, a kiknek némely megjegyzéseire észrevételeket kívánok tenni. Mindenekelőtt azonban megjegyzem, Jónás Ödön t. képviselő úrnak válaszolva, hogy a kormány azt tartja, hogy az ország minden vidékének érdekeit és gazdasági fejlődését egyenlő figyelemmel kell kísérnie és hogy a kormány különösen kötelességének tartja állandó gonddal kisérni a felvidék hazafias lakosságának érdekeit (Éljenzés jobbfelől.) éá azon közgazdasági kérdéseket, melyektől a felvidék felvirágzása és fejlődése függ. (Helyeslés.) Ruffy Pál t. képviselő úr felhozta az erdőlegelők kérdését. Hát én megengedem, hogy a Icgelőilletőség czímén kiadott erdőkkel a r/ , erdőtörvény alapján talán a kelleténél szigorúbb eljárás követtetett. De ez igen természetes volt. Miután az erdőtörvény hatása eddig ezekre a legelőilletőség czímén kiadott erdőkre nem terjedt ki, ennélfogva a besorozásnál és minősítésnél kellett velük szemben szigorúbban eljárni. Miután azonban a jelen törvény módot nyújt arra, hogy az ily erdők is állami kezelés alá vétessenek, ennélfogva mód lesz adva arra is, hogy a kérdésnek legeltetési részére különösen állattenyésztési szempontból nagyobb figyelem fordítttissék és e tekintetben már a törvényjavaslat megfelelő szakasza is oly szövegezést nyert, mely 40*
