Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.
Ülésnapok - 1896-285
178 285. országos ülés 1898. április 23-án, szombaton. osztályok mellőzésével napirendre kitűzni (Helyeslés.) Elnök: Ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején az osztályok mellőzésével fog napirendre tűzetni. Következik az indítvány- és interpellácziós könyvek felolvasása. Nyegre László jegyző: Tisztelettel jelentem a háznak, hogy sem az indítvány, sem az interpelláeziós könyvben újabb bejegyzés nincs. Elnök: Következik a napirend: a lelkészi jövedelem kiegészítéséről Bzóló törvényjavaslat (írom. 338, 373) tárgyalásának folytatása. Lakatos Miklós jegyző: Buzáth Ferencz ! Buzáth- Ferencz: TV képviselőház !, Azon beszéd után, a melyet pártunk részéről gróf Zichy János képviselő úr kifejtett, és a mely pártunk nézetének őszinte bevallása volt : ezen törvény javaslattal szemben, valóban fölösleges lett volna, hogy pártunk részéről még mások is kifejtsék álláspontunkat. Azonban az önök megszokott fegyverzetöket ezen törvényjavaslatnál is használták és gróf Zichy János képviselő úr beszédének oly impulzust tulajdonítottak, a mely csak rosszakaratnak lehet szüleménye. (Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) E törvényjavaslat tárgyalásánál megnyugvással konstatálhatom azt, hogy nemcsak a felekezetek egymásközti versengése, hanem maguknak az egyes felekezeteknek egymásközti megbasonlása is részletesen kidomborodott, fényes tanúságot szolgáltatván arrób hogy az egyházpolitikai törvények azoknak létesítésével még befejezést nem nyertek és előbb-utóbb be,kell következni az egyházpolitikai törvények revíziójának, amelynek képviseletével jöttünk ide be a házba. A lefolyt vita fényes bizonyítékot szolgáltatott álláspontunk helyességéről. T. ház! E törvényjavaslat, bármiként vitassuk is, az egyházpolitikai törvények létesítésének volt a következménye, mert az államnak, miután az egyházpolitikai törvények az,egyházak jövedelmét mindenesetre oly mélyen érintette, köte7 lessége a jövedelem megcsökken és eért bizonyos kárpótlást adni; (Helyeslés a baloldal hátsó padjain.) mert állami protektorátus alá helyezett felekezetnélküliség különösen a protestáns egyházakat rontotta meg és fogja megrontani a jövőben mind fokozottabb mértékben a jövedelmi alap elvonásával, melynek vagy a hitközség kebelében megmaradt polgároknak magasabb egyházi adóval való megrovására, vagy pedig az állam magasabb dotácziójára fog okvetlenül Vezetni. És, t. ház, hogy a protestáns egyházak ma még a felekezetnélkííliségnek azon romboló hatását nem érzik, annak tulajdonítható, hogy á Mékézetnélkülfségről szóló törvény szerint äz egyházból való kilépés után még öt évig kell az egyházi adót fizetni Es itt legyen szabad gróf Csáky Albin t. képviselőtársamnak megjegyezni, hogy az általa annyira dicsőített felekezetnélkűliség erkölcs alapján állva, úgy szabadulnak az egyházi adótól, hogy a protestáns egyházból a katholikus egyházba lépnek, ezáltal az adó viseléstől szabadulnak, pár héttel ezután a katholikusok köréből lépnek a felekezetnélkííliek sorába. Ezáltal kijátszották a törvény rendelkezését, mert újból otthagyott egyházban egyházi adóztatás nincs. Az állami anyakönyvvezetés évenként másfél millióba kerííl, ezt az állam megtakaríthatta volna és ha ezt az összeget, valamint a felekezetek kongruájának javítására fordított dotácziót az egyházaknak biztosította volna, akkor az állami költségvetés minden nagyobb megterheltetéae nélkül az egyházak jövőjét biztos alapra helyezhette volna. De így, mint igen helyesen jegyezték meg, csak ideiglenes a javaslat és ma még nem tudhatjuk, hogy mennyi teher fog még az államra háramlani ezen javaslatból. Pedig a tisztviselők fizetésemelése, az állami tanítók ügyének rendezése és még annyi fontos reform létesítése szintén napirenden vannak, úgy hogy egyáltalán kétségbe kell esnünk, hogy miből fogja az állam ezen szükségleteket fedezni, pedig kell, hacsak a nemzeti fejlődés és haladás útjáról lemondani nem akar. Kifogásolnom kell a javaslatban az összeírás körűi tanúsított eljárást is, a mely nem volt egyöntetű, mert míg a protestánsoknál az összeírás az autonómiai jog körében történt azegyháztanáes, az egyházmegye, az egyházkerület és a konvent elbírálása alapján, addig a katholikusoknál, különösen a pénzügyigazgatók erős asszisztencziája mellett történt és nem is egyenlő elvek alapján. De hisz mi katholikusok megszoktuk már azt, hogy különösen a mai liberális kormányzat bennünket mostoha gyermekeinek tekintsen; pedig, ha a nemzeti múltnak a történetét tekintjük, én nem akarok a protestáns egyháztól semmit elvonni, hanem azt mindenesetre állíthatom, hogy a római katholikusok a protestánsokkal versenyeztek hazafiság tekintetében. Ha tehát versenyeztek hazafiság tekintetében, mindenesetre elvárhattuk volna, hogy a katholikusokat legalább is azon elbánásban részesítsék, mint a protestáns felekezeteket. Azt meg, t. képviselőház, egyáltalán nem tudom, hogy a zsidó hitközségnél minő elvek alapján állította össze a t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a lelkészeknek a jövedelmét. Nem tudom, hogy az úgynevezeti gabellák jövedelme fel volt-e véve a zsidó egyház jövedelmei közé, mert tudvalévő dolog, hogy a zsidóságnál ebből fedezik az egyházi szükségletek 1 et
