Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-282

132 282. országos ülés 1898. április 20-án, szerdán. konstatálni e ez az oka annak, hogy interpellácziót intézek a t. miniszter úrhoz, íiogy az a magyar gazda tájékozva legyen a legkedvezőbb eshetőségről, hogy akkor is, ha ez sikerül is nekünk, kell, hogy még jobb áraink legyenek. Kérem nincs kizárva, sőt valószínűleg megint előfordulhat az az eset, a mai magasabb árak daczára, — és ez sokkal veszedelmesebb a magasabb gabonaárak mellett — hogy az a kisbirtokos ma előre eladja a búzáját például 10 forintért s jöjjön egy középen aluli termés, vagy egy középtermés is, a mely mellett nem exportálhatunk, hanem bevitelre szoruló állam vagyunk, kell, hogy a búza ára tetemesen emelkedjék. Tudomásom van arról, hogy Dunántúl, Tolna-, Baranya-, Somogymegyében a vetések nagyon szépen állanak, de a Dunántúlnak az osztrák határ felőli részén, úgy hallom, nem. Az igazi búzatermő vidéken azonban az én vidékemen — most voltam lent, tegnapelőtt jöttem fel — volt alkalmam látni az én búzámat, az ottani vidék búzáját, sőt az én tisztem meggyőződött arról is, hogy Bácskában, különösen a homokos talajon az utolsó tizennégy napon át tartó viharok a földet elfújták a gyenge búza mellől, s kiveszet! a búzának egy nagy része, megritkult, foltos. Nem azt állítom, hogy óriási károkat okozott ez, da tény az, hogy minálunk Torontálon egérkárok, drótféreg mutatkoznak, s tény, hogy a szelek nemcsak Bácskában, de más megyékben is nagy területeken kárt okoztak a búzában. Tény az is, hogy a búzavetések, melyek más években ilyenkor megbokrosodtak, ott állanak egy szálban. (Igaz! Ügy van ! a szélső baloldalon ) Van-e arra tapasztalat, — miután a múlt esztendőben nem volt - hogyha a levél elszáradt és az őszi búza április 19-én még nincs megbokrosodva, a legkedvezőbb időjárás mellett is adhat-e nagy termést? (Egy hang a jobboldalon; Igen!) Én azt állítom, hogy igen jó földben igen, de középminőségíí talajban nem. Vájjon a tavaszi vetések adnak-e olyan termést, mint az ősziek ? Hiszen akkor mindenki tavaszi búzát vetne, ha az jobbb termést adna. Azért vetnek túlnyomólag az egész világon minden államban a gazdák őszi búzát, mert az megerősödik télen és gyökere tavaszkor képes erősen hajtani. A mi idei őszi búzánk most a tavaszi búzának megfelelően áll, — ott, a hol áll. Beszéltem egy pár barátommal Csanád vármegyéből, Békésből, hol egyes birtokosok per 2—300 hold búzavetést szántottak ki, egy torontáli nagybirtokosnál nem kevesebb, mint 800 holdat szántottak ki már eddig. Erdélyben is így áll. Ezek mind szomorú dolgok, de sokkal jobbaz, ha ezek most idejében jutnak nyilvánosságra, mintsem, hogy megérjük esetleg azt, hogy ma tájékozatlanság folytán eladjanak előre a kisgazdák 10 forintért s ha majd megint egyes vidékeken nem terem s a búza ára esetleg 15 forintra emelkedik, ezek teljesen tönkremenjenek a differencziák fizetésénél, mert sokk al nagyobb árkülönbözetet kell majd esetleg fizetniök mint ma mi itt hiszszük. T. ház ! Egy különös dolgot állítok; különösnek látszik, de majd meg fogom győzni a t. urakat arról, hogy azért állitásom mégis való. Én azt állítom ugyanis, hogy ma Magyarországra nézve kedvezőbb, közgazdasági szempontból ért>e, — ha például egy közép 35 millió métermázsás termésünk lesz, mintha 40 millió métermázsás termésünk lenne. Értik ezt az urak? (Felkiáltások: Értjük!) De azt hiszem, igen kevesen. Hát miért kedvezőbb ez? Ha nekünk 33 35 millió métermázsás középtermésüiik lenne, az az ország egyes birtokosaira nézve közgazdasági szempontból még mindig előnyösebb, mintha 40 millió termésünk van. Közgazdasági szempontból tehát nem olyan nagy kár, hogyha be is valljuk és beismerjük ma, — illetőleg a t. miniszter úr van erre hivatva — hogy a kilátások nem nagyon kedvezők és kecsegtetők, Ha 40 millió métermázsa termésünk van, akkor, — miután Ausztria csak 10 millió körül fogyaszt tőlünk, a magunk szükséglete pedig mintegy 20 — 24 milliónak felel meg, — akkor már exportra való feleslegünk van; és így kiviteli állam lévén, a fenmaradó hat-hét milliót úgy kell adnunk, a mint az amerikai árak szabják. Azt hiszem, volt már alkalmam februári felszólalásom alkalmával elmoudaui ezt, — ha jól emlékszem Rosenberg Gyula képviselő úrral vitatkoztam e kérdésről — a kiviteli árak mellett természetesen oly árakat kapnánk itt a többi búzára is a melyek találkoznak az amerikai vagy orosz búzáéval. Tekintve az amerika-spanyol háborút, továnbá,hogy Indiában a termés 10°/o-kal rosszabb, mint a milyennek remélték, valamint hogy Ohió államban, Kaliforniában és több amerikai államban is nagy szárazság van, s hogy igen kedvezőtlen hirek jönnek onnan is és főleg mert sehol a világon nincsenek készletek sem Oroszországban, sem Amerikában, kétségtelen, hogy a világ gabonaára magában véve is magasabb lesz, mint az elmúlt évtizedben volt. Ez esetben tehát, ha 40 millió métermázsás termésünk volna is, a mi azonban teljesen kizártnak mondható és ha tehát konkurrálni is kellene a külföldi búzával, még így is jó áraink íenrének. Ha tehát kivinnénk is búzát, még akkor is jó árak kell, hogy maradjanak, míg ha nem vagyunk kiviteli állam és nem is lehetünk s egy 33—35 millió métermázsa termésünk van, akkor ha például az amerikai búza Zürichben vagyFiumébankilencz forint, tehát elég magas kell, hogy a vám és a Fiúméból