Képviselőházi napló, 1896. XV. kötet • 1898. április 13–május 3.

Ülésnapok - 1896-282

282. országos ülés 1898. április 20-án, szerdán. 117 kell, hogy híveire gyakoroljon, azt abba a helyzetbe hozza, hogy ennek a hivatásnak megfeleljen azért, mert ez az állam érdeke is; (Helyeslés a jobboldalon.) mert azzal, ha ezt az erkölcsi befolyást híveire helyes irányban gyakorolja, az államnak is igen lényeges szolgálatot tesz. (Igás! Úgy van! a jobboldalon.) Hát kérdem én, hogyha nincsen is szervezve ez az egyház, vájjon lelkészének nem ugyanez a köre és nem t

ugyanaz a hivatása? S másodszor micsoda igazság volna az, ha az ínséggel küzködő lelkésztől megvonnék azt a segélyt, a melyet az állam neki különben megadna, azért, mert az az egyház, a melyhez ő tartozik, az ő hibáján kivíü szervezve nincsen? (Helyeslés a jolboldalon.) Ennek egyrészt okát nem találom meg, másrészt igazságosnak nem tartom. Sághy Gyula t. képviselő úrnak még az a kifogása is volt a zsidóság ellen, — azaz inkább csak szemrehányáskép mondotta, — hogy nincsen felekezeti iskolája. Úgy kellett volna mondania, hogy nincsen felekezeti középiskolája. 0 azt konczedálta, hogy egyházi intézményeiket a zsidók saját erejükbői elég szépen fentartották, sőt azon túl a közjótékonyság terén is nem épen megvetendő intézményeket hoztak létre. Fölemlítette árvaházainkat, siketnéma-intézeteinket, kórházainkat, hozzátehette volna még ösztöndíjainkat, szegénysegélyezéseinket és még sok máét. De az igaz, hogy felekezeti középiskolánk nincsen. Hát, t. képviselőház, egy vallomást fogok tenni. Igenis volt, nem igen régen, olyan idő, mikor a magyar zsidóság kebelében komolyan foglalkoztunk azzal a kérdéssel, vájjon nem szükséges-e, vájjon felekezeti érdekünk nem kivánja-e egy felekezeti középiskolának a felállítását, De nem a tanítványok érdekében. Mert arról legyen meggyőződve Sághy Gyula t. képviselő társam, hogy ha mi czélszertínek láttuk volna azt, hogy a társadalmi elkülönzésnek tényezőit egy felekezeti középiskolával még a magunk részéről is szaporítsuk, megteremtettük volna azt, és megtaláltuk volna rá az anyagi eszközöket is. De nem látnánk előnyt abban, hogy azon felekezeti iskolából, oly iskoiai padokból kerüljenek az egyetemre ifjaink, a hol más felekezeti ifjakkal nem érintkeztek, a hol a magyar nemzet közös szelleme közvetlen érintkezésének behatása alatt nem állottak. (Helyeslés a jobboldalon.) Tehát igenis foglalkoztunk a kérdéssel abban az időben, midőn igen tehetséges zsidó tanárok nem birtak tanszékhez jutni, és a mikor előfordult — fájdalom — az, hogy az ilyen nagyon képesített tanárnak azt mondták, tessék kitérni, holnap ki lesz nevezve. Ezeknek a tanároknak érdekében igenis kérdés merült fel, vájjon nem szükséges-e a felekezeti középiskola felállítása. De örömmel beismerem, ez az idő elmúlt, ennélfogva ez a szempont is elesett és én nem látom szükségét annak, hogy a mi felekezetünk középiskolát állítson föl. (Helyeslés jobbfelöl.) Sághy Gyula t. képviselőtársam ezen szemrehányásának különben két tulajdonsága van. Egyik az, hogy a szőnyegen lévő tárgygyal semminemű összefüggésben nincs; a másik pedig az, hogy épen nem új. De hogy én ma, bár ismételten hallottam ezt itt, a t. házban, először reagálok reá, az azért van, mert a tisztelt nemzeti pártnak padsoraiból ezúttal először kell ki ezen idegenből odakerült kakuktojás. Hanem ha már ezt a kérdést felvetni méltóztattak, legyen szabad nekem most, midőn az 1848 : XX. törvény ezikkel oly sokat foglalkozunk, de annak 3. §-án túl nem jutunk, — mintha azt sohasem olvastuk volna — hivatkoznom e törvény 4. §-ára is. Ennek a törvénynek 4. §-a határozott, félreértést, félremagyarázást nem tűrő szavakkal azt mondja: »mindenkiuek valláskülönbség nélkül biztosíttatik az, hogy minden bevett vallásfele kezeinek minden tanintézetébe felvétetni fog. Hát ez annyit jelent, hogyha ma Magyarországon bármely bevett vallásfelekezet felekezeti tanintézetet tart fenn, ezt csak azzal a kötelezettséggel teheti, hogy bármely vallásfelekezeti ifjút, ha jelentkezik, fel fog venni. (Úgy van! Ügy van! jobb felől.) Polónyi Géza: Ha van hely! Mezei Mór: Igen, ez benn van a 48-iki törvényben. Es itt nagy a különbség a 8. és 4. §. szerint. A 3. §. nincs életbeléptetve, hanem csupán utasítást foglal magában egy későbbi törvény megalkotására, de a 4. §. teljesen bevégzett törvény, a mely érvényben áll, és a mely ebben az országban mindenkit kötelez. Polónyi képviselő úr azt mondja, ezt elmondani felesleges. Nem felesleges. Megmondom miért. Méltóztassanak ezzel a törvénynyel szemben az országszerte fennálló gyakorlatot nézni. Minden felekezeti tanintézetben kitűznek mindenekelőtt egy határidőt, a mely alatt beiratkozásra jelentkezhetnek azok az iíjak, a kik az iskolát fentartó felekezethez tartoznak. Csak akkor, ha ezen időszak alatt valamennyi hely el nem foglaltatik, juthatnak idegen felekezethez tartozók az iskolába, és pedig tetemesen felemelt, rendszerint kétszeres tandíj mellett. Polónyi Gézaí Ez már nem helyes! (Egy hang balfelöl: "De nagyon helyes !) Mezei Mórt És a mi az elsőt, tudniillik a jelentkezők sorrendjét illeti, ezt tapasztalom olyan felekezeti alapokból feutartott intézeteknél is, a melyek állami kezelés alatt állanak. Már most ebből az következik, hogy tökéletesen alap-