Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-260
260. országos ülés 1898. márczius 12-én, szombaton. g| B. Bánffy Dezső miniszterelnök: A házszabályok 195. §-át leszek kénytelen felolvasni (olvassa): »01y tárgyra vonatkozó kérvény, mely felett a ház akár valamely tagjának indítványa, akár előbb benyújtott kérvény folytán már határozott, az ülésszakban többé nem tárgyalható s a bizottság által ezen egyszerű megjegyzéssel jelentetik be a háznak tudomás végett,« Ilyen körülmények között távolról sem vonom kétségbe Kossuth Ferencz képviselő úrnak azon jogát, hogy megtudhatja, mi van a kérvényekben, de érdemleges tárgyalásnak itt helye nincs. (Úgy van! jobbfelöl.) Eötvös Károly: T. ház! Én azt nem tudom, hogy ebben az ülésszakban már végleg el van-e határozva, hogy a 48-ikí alkotások emlékének nemzeti ünnepe mikor tartassák meg, sőt úgy tudom, hogy ez még nincs elhatározva, mert hiszen épen most tanakodunk e felett. (Zaj és mozgás.) B. Bánffy Dezső minszterelnök: Hasonló kérvények felett a ház már határozott és kimondotta, hogy azok kiadatnak a miniszterelnök útján a kormánynak. (Zaj.) Eötvös Károlyi Akkor, kérem, a törvényjavaslat felett sem lehetne ma tanácskoznunk, ha szoros értelemben veszszük a t. miniszterelnök úrnak házszabály-magyarázatát. Én csak azért akarok felszólalni, hogy kifejezzem véleményemet, hogy helyeslem-e a kérvényi bizottság javaslatát? Tehát megmondom őszintén, hogy nem helyeslem, miután a törvényjavaslat, a mely érdemileg van hivatva e kérdésben határozni, még nincs eldöntve, a felett tanácskozunk, tehát ezeket a kérvényeket nem a miniszterelnök úrnak keli kiadni, a hol azok örök időkre megsemmisülnek, hanem a ház asztalára kell letenni, hogy belőlük a ma még folyó vita folyamán értesülést szerezhessünk az ország kívánságáról. Indítványozom tehát, hogy a kérvényi bizottság határozatának mellőzésével ezen kérvények a ház asztalára tétessenek le. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Tisztelt ház! A képviselő urak méltóztatnak mindig a házszabályokra hivatkozni, és én most kénytelen vagyok a saját nézetemmel szemben a házszabályokat védeni. Én abban a nézetben voltam és ebben a t. előadó úr lesz a tanú, a kivel ezt a kérdést megbeszéltem és a ki előtt annak a nézetemnek adtam kifejezést, hogy tekintettel azon körülményre, hogy az ezen kérdésre vonatkozó törvényjavaslat most tárgyaltatik, tétessenek le a kérvények a ház asztalára. (Felkiáltások a szélső haloldalon: Helyes!) De nem helyes, t. képviselő urak. És habár magam is abban a nézetben voltam, sőt én is ezt óhajtottam, de miután a házszabályok 195. §-a azt mondja, hogyha egy kérvény . . . Sima Ferencz: Nevetséges! B. Bánffy Dezső miniszterelnök:. . . Sima Ferencz képviselő ár lehet, hogy ezt nevetségesnek tartja, sőt a mint látom nagyon jól is mulat a kérdés felett, de akkor a házszabályokra ne méltóztassék mindig hivatkozni, hogy meg akarja tartani, mikor érdekében van és nem akarja megtartani, a mikor nincs érdekében, Nekem most érdekemben volna, hogy a ház asztalára letétessenek a kérvények és mégis kénytelen vagyok a házszabályokra tekintette] az ellenkezőt kérni. (Helyeslés jobbfelöl.) Beleegyezem abba is, hogy a ház asztalára esetleg letétessenek, de a házszabályok 195. §-a azt mondja, hogyha a kérvény már egyszer tárgyaltatott, a mi abban a kérdésben határozva lett, azt kell mindig abban az ülésszakban határozni. Miután pedig egy egész sorozata yan a kérvényeknek, a melyek ugyanilyenek, legtöbbnyire még litografirozottak is, tehát hihetőleg egy konyhán keltek és miután már ezen előző kérvények tárgyalási rendjén kiadattak a miniszterelnök útján a kormánynak: ennél egyebet a házszabályokra való tekintettel a kérvényi bizottság nem proponálhatott, és szerintem is a háznak sincs joga egyebet határozni. Pedig — mondom — én voltam és vagyok az, a ki abban a nézetben van, hogy indokolt volna, hogy ezen kérvények a tárgyalás folyama alatt a ház asztalán legyenek. De a házszabályokra való tekintettel úgy, a mint azt a bizottság egyes tagjaival a tegnapi napon megbeszéltem, az ügy érdekében mégsem tudok más álláspontra helyezkedni. (Helyeslés a jobboldalon.) Sima Ferencz! T. ház! Én a magam részéről nem vagyok egy véleményen az igen tisztelt miniszterelnök úrral, s ezért is reflektálni kívánok arra, hogy én rendkívül szorgalmazom a házszabályok megtartását. Ezt, t. ház, nem áll, mert én ilyen kérdésben még egyetlen egyszer sem szólaltam fel a házban. Nagyon kevés vád illethet tehát engem abban a tekintetben, hogy valamikor a t. miniszter urak nyugalmát ezen a téren háborgattam volna. A mi már most magát a kérdést illeti, hogy a háznak nem volna joga a házszabályokkal szemben is határozni: ezt — azt hiszem—-még vitatni sem lehet. (Mozgás jobbfelöl.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: A házszabályokkal szemben soha! (Úgy van! jobbfelöl.) Sima Ferencz: A házszabályok általános elveket tartalmaznak, a melyek általános utasításul szolgálnak a ház rendjének megtartására nézve. Ezzel szemben tehát, hogyha a ház azt szükségesnek tartja, ha fontos tárgyi okok azt 7*