Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-260

260. országos ülés 1898. márczius 12-én, szombaton. g| B. Bánffy Dezső miniszterelnök: A ház­szabályok 195. §-át leszek kénytelen felolvasni (olvassa): »01y tárgyra vonatkozó kérvény, mely felett a ház akár valamely tagjának indítványa, akár előbb benyújtott kérvény folytán már határozott, az ülésszakban többé nem tárgyalható s a bizott­ság által ezen egyszerű megjegyzéssel jelentetik be a háznak tudomás végett,« Ilyen körülmények között távolról sem vonom kétségbe Kossuth Ferencz képviselő úrnak azon jogát, hogy megtudhatja, mi van a kérvények­ben, de érdemleges tárgyalásnak itt helye nincs. (Úgy van! jobbfelöl.) Eötvös Károly: T. ház! Én azt nem tu­dom, hogy ebben az ülésszakban már végleg el van-e határozva, hogy a 48-ikí alkotások emlé­kének nemzeti ünnepe mikor tartassák meg, sőt úgy tudom, hogy ez még nincs elhatározva, mert hiszen épen most tanakodunk e felett. (Zaj és mozgás.) B. Bánffy Dezső minszterelnök: Ha­sonló kérvények felett a ház már határozott és kimondotta, hogy azok kiadatnak a miniszter­elnök útján a kormánynak. (Zaj.) Eötvös Károlyi Akkor, kérem, a törvény­javaslat felett sem lehetne ma tanácskoznunk, ha szoros értelemben veszszük a t. miniszterelnök úrnak házszabály-magyarázatát. Én csak azért akarok felszólalni, hogy kifejezzem véleményemet, hogy helyeslem-e a kérvényi bizottság javasla­tát? Tehát megmondom őszintén, hogy nem helyes­lem, miután a törvényjavaslat, a mely érdemileg van hivatva e kérdésben határozni, még nincs eldöntve, a felett tanácskozunk, tehát ezeket a kérvényeket nem a miniszterelnök úrnak keli kiadni, a hol azok örök időkre megsemmisülnek, hanem a ház asztalára kell letenni, hogy belő­lük a ma még folyó vita folyamán értesülést szerezhessünk az ország kívánságáról. Indítvá­nyozom tehát, hogy a kérvényi bizottság hatá­rozatának mellőzésével ezen kérvények a ház asztalára tétessenek le. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Tisz­telt ház! A képviselő urak méltóztatnak mindig a házszabályokra hivatkozni, és én most kény­telen vagyok a saját nézetemmel szemben a ház­szabályokat védeni. Én abban a nézetben voltam és ebben a t. előadó úr lesz a tanú, a kivel ezt a kérdést megbeszéltem és a ki előtt annak a nézetemnek adtam kifejezést, hogy tekintettel azon körülményre, hogy az ezen kérdésre vonat­kozó törvényjavaslat most tárgyaltatik, tétesse­nek le a kérvények a ház asztalára. (Felkiáltá­sok a szélső haloldalon: Helyes!) De nem helyes, t. képviselő urak. És habár magam is abban a nézetben voltam, sőt én is ezt óhajtottam, de miután a házszabályok 195. §-a azt mondja, hogyha egy kérvény . . . Sima Ferencz: Nevetséges! B. Bánffy Dezső miniszterelnök:. . . Sima Ferencz képviselő ár lehet, hogy ezt nevetségesnek tartja, sőt a mint látom nagyon jól is mulat a kérdés felett, de akkor a ház­szabályokra ne méltóztassék mindig hivatkozni, hogy meg akarja tartani, mikor érdekében van és nem akarja megtartani, a mikor nincs érde­kében, Nekem most érdekemben volna, hogy a ház asztalára letétessenek a kérvények és mégis kénytelen vagyok a házszabályokra tekin­tette] az ellenkezőt kérni. (Helyeslés jobbfelöl.) Beleegyezem abba is, hogy a ház asztalára esetleg letétessenek, de a házszabályok 195. §-a azt mondja, hogyha a kérvény már egyszer tár­gyaltatott, a mi abban a kérdésben határozva lett, azt kell mindig abban az ülésszakban hatá­rozni. Miután pedig egy egész sorozata yan a kérvényeknek, a melyek ugyanilyenek, legtöbb­nyire még litografirozottak is, tehát hihetőleg egy konyhán keltek és miután már ezen előző kérvények tárgyalási rendjén kiadattak a minisz­terelnök útján a kormánynak: ennél egyebet a házszabályokra való tekintettel a kérvényi bizott­ság nem proponálhatott, és szerintem is a ház­nak sincs joga egyebet határozni. Pedig — mon­dom — én voltam és vagyok az, a ki abban a nézetben van, hogy indokolt volna, hogy ezen kérvények a tárgyalás folyama alatt a ház asz­talán legyenek. De a házszabályokra való tekin­tettel úgy, a mint azt a bizottság egyes tagjaival a tegnapi napon megbeszéltem, az ügy érdeké­ben mégsem tudok más álláspontra helyezkedni. (Helyeslés a jobboldalon.) Sima Ferencz! T. ház! Én a magam ré­széről nem vagyok egy véleményen az igen tisztelt miniszterelnök úrral, s ezért is reflek­tálni kívánok arra, hogy én rendkívül szorgal­mazom a házszabályok megtartását. Ezt, t. ház, nem áll, mert én ilyen kérdésben még egyetlen egyszer sem szólaltam fel a házban. Nagyon kevés vád illethet tehát engem abban a tekin­tetben, hogy valamikor a t. miniszter urak nyu­galmát ezen a téren háborgattam volna. A mi már most magát a kérdést illeti, hogy a háznak nem volna joga a házszabályokkal szemben is határozni: ezt — azt hiszem—-még vitatni sem lehet. (Mozgás jobbfelöl.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: A házszabályokkal szemben soha! (Úgy van! jobb­felöl.) Sima Ferencz: A házszabályok általános elveket tartalmaznak, a melyek általános utasí­tásul szolgálnak a ház rendjének megtartására nézve. Ezzel szemben tehát, hogyha a ház azt szükségesnek tartja, ha fontos tárgyi okok azt 7*

Next

/
Thumbnails
Contents