Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-270

278. országos illés 1898. márczins 26-án, szombaton, g()g volt 199 választó, azaz egyszázkilenczvenkilenez, most már csak 127 van, tehát 72 választóval kevesebb.* Itt van a szeniczi kerületben Sándort község, a korlakói közjegyzőségben. Onnan azt irják: »Itt semmiféle adóra nem voltak figyelemmel, hanem a kiket a bíró bediktált, azok lettek a névjegyzékbe beirva. Azok pedig, kik gyanúsak voltak, és tudva volt, hogy ezek a liberális pártra szavazni nem fognak, azok szavazó joguktól megfosztattak, és így történt, hogy a legjobb gazdák kimaradtak; ellenben minden izraelita a választók lajstromába bevétetett, még ha csak egy hónapig volt is a választó-kerületben. Ezen oknál fogva 89 szavazó polgár volt, s maradt 47. Tehát körülbelül a fele. Megjegyzem, t. képviselőház, hogy taligával kellett volna idetolnom az aktákat, ha minden ilyen visszaélést fel akartam volna találni. De csak stichpróbákat teszek, csak egynehányat akarok felolvasni, és pedig különféle vidékről, hogy lássa a t. ház, hogy általános a jogviszály s nincs csak bizonyos helyekre lokalizálva. Elnök (csenget): Csendet kérek ! Molnár János: Itt van Sopronpáíi, tehát Sopronmegye (olvassa): »Jelentem, hogy az úrbéri negyedtelek legkisebb adóösszege két év előtt 10 forint volt és így 102 szavazó Íratott fel. De tavaly és az idén az összeíró bizottság ezt 18 forintra emelte és persze a szavazók a felénél is mélyebb apasztottak, mivel ezen czenzus szerint csak 45 szavazó van felvéve a jövő esztendőre.« Trencsénmegyéből: »A szavazat-irtás törtónt 1896-ban Gsaczán, egyszerre 731 választó lett kihagyva. A választókat a czenzus felemelése alapján hagyták ki. A czenzus 2 forint 50 krajczárra lett felemelve, azelőtt 1 forint 20 — 1 frt 60 krajezár volt. A legkisebb úrbéri, egy negyedtelek öt hold és ezer négyszögöl, és kellene a czenzitsnak 90 krajczárnak lennie. Minálunk studio 2 forint 50 krajezár a czenztis és jogtalan. Én a tavalyi szavazat-tiporáskor az összeíró küldöttség előtt felkértem az elnöklő főszolgabírót, hogy ha nem akarja elfogadni az én argumeutálasomat, úgy ő maga keresse ki a legkevésbbé megadóztatott egy negyed úrbéri telket. O azzal válaszolt, hogy ahhoz nem ért. Kezdett velem alkudozni, de végre láttam, hogy az ő régi lajstromában mindenki neve mellé oda van irva vagy N. (a mi annyit jelent, néppárti) vagy pedig L. (tudniillik liberális). Ha N. volt, máris ki kellett hagyni, mert néppárti volt. így csúfították el a mi erős kerületünket.« Perczel Dezső belügyminiszter: Miért nem felebbeztek a Kúriához! (Zaj bal/elől.) Molnár János*. Majd felelek erre külön. Nyitraszucsán (olvassa): »Helybenhagyandó volt a küldöttség panaszolt eljárása azért, mert Nyitraszucsány községre vonatkozólag a választói jog alapját képező földadó-minimum az előfekvő jegyzőkönyv szerint 1896 május 22-én 11 forint 50 krajezárban lett jogérvényesen megállapítva.* Volt pedig azelőtt 5 forint 22 krajezár s lett 11 forint 52 krajezár. S mi volt ennek a következménye? Az, hogy 1.199 választóból lett 830, vagyis 369-czel kevesebb, mint 1897-ben. Liptómegyében, Rózsahegy választókerületben, Szlécsen 1 forint 67 krajczárról 2 forint 20 krajczárra, Luzsnán, Kevuczan s Oszadban 1 forint 41 krajczárról 2 forint 21 krajezár, 2 forint 23 és 2 forint 31 krajczárra emelték a czenzust. Ennek következtében a rózsahegyi kerületben a szavazók száma 2.746-ról leapadt 2.40l-re, tehát 345-el csappant a szám. Szabadszentkirályon, Veszprémmegyében a kihagyás közvetetlen oka — mert több szavazót kihagytak — a czenzus felemelése volt; eddig 8 forint és pár krajezár szolgált alapúi az idén 13 forint 15 krajezár. »Búrszentmikiós és Bűrszentpétereu két esztendő előtt és utoljára a czenzus alapjául volt véve 3 forint 50 krajezár egyenesadó; ezen alap szolgált zsinórmértékül. Búrszentmiklóson 112, Búrszentpéteren 78 választó volt tavaly. Az idén a czenzust 5 forint 87 krajczárra emelték s ennek következtében úgy Laksán, mint Varinál! és a szomszéd községben a, választók száma felére apadt; Búrszentmiklóson a tavaly megejtett összeírás szerint volt 112, lett 54; Búrszentpéteren lett 78 helyett 34, teli át a fele seui. Ohodniczán (Trenesénmegye) a bizottság által előre megállapított módon két év óta tart a tatárpusztítás. 1895-ben volt 79 választója, 1896-ban már 61-re apadt s a mostani összeírásnál 33-ra. A ezenzus volt eleinte Ohadniczán 85 krajezár, ma 1 forint 20 krajezár. Tótvázsonyban, Veszprémmegyében a czenzus 6 forint volt a múlt évben, felemelték 8 forint 40 krajczárra s így kimaradt 35 választó. Pozsonymegyében, Szentistvánon, a Morvaszentjános választókerületben 1895-ben egynéhány bizottsági tag kívánta, hogy a választói jogosultsághoz megkívántató földadó minimuma minden községre kiszámíttassék; meg is történt. Megállapították a minimumot 2 forint 72 krajezárban, de a választási konskripczionál a 2 forint 72 krajezáros adóczenzust figyelmen kivűl hagyták és fölvettek a czenzus kulcsául 10 forint 50 krajezárt. Én épen jelen voltam ennél a konskripczionál s midőn minden tisztelettel kérdeztem, hogy miután 2 forint 72 krajezárban állapíttatott meg a czenzus, miért emelik most 10 forint 50 krajczárra, Nagy Ágoston