Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-269
254 26í> « orsíigog ülés 1898. jobbról.) S mintán más ingredieneziát t. képviselőtársam ebben a mondatában . . . Horánszky Nándor: De egy másikban igen! Hegedüs Sándor előadó:... és későbbi okoskodásában sem vett fel a jelzálog-teher megduplázódására nézve . . . Horánszky Nándor: A későbbiben igen! A másik mondatot olvassa. Hegedüs Sándor előadói Azt a mondatát olvastam, a hol a számítást összeállította s ezt idéztem. Tehát ennek következtében nincs alap arra. hogy a kiszámított terhet egyszerűen megduplázza, (Közbeszólás a szélső baloldalon: Igaza van-e vagy sem az a kérdés!) Természetes, hogy nincs igaza, különben nem beszélnék. (Általános derültség.) Barta Ödön : Biz az nem természetes! Hegedüs Sándor előadó: De az tény, hogy nálunk a földbirtok terhe nagy mértékben növekedik. így az 1891—95-iki átlag 110 millió évi szaporulatot mutat fel, a mi valóban igen nagy. (Közbeszólások a szélső baloldalon: Tehát elismeri!) Hanem hát kérem, csak a szegénység, a sülyedés ennek oka? Nem, mert sok váltóteber átalakul jelzálogteherré; sok függő tartozás átalakul jelzálogteherré; sok beruházás jelzálogkölcsön; sok vétel jelzálogkölcsön formájában nyilvánul; sok osztály jelzálogkölcsönné lett, úgy hogy mindenütt új erők, új tényezők mutatkoznak a föld rendelkezésére és'jövedelmezőségének emelésére. Ez az egyik. (Egy hang a szélső baloldalon : 8°/o-ra!) Arra is válaszolok. A második pedig az, hogy tegyük fel, hogy ezen összeg nem jelent egyebet, csak süíyedést, (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! jőbbfelől. Elnök csenget.) csak romlást. Hát akkor úgy áll a dolog, hogy ha ez csak ebben az országban mutatkozik, akkor csakugyan a kormányzatnak és a törvényhozásnak a hibája. De ha másutt nemcsak ilyen arányban, hanem sokkal nagyobb mértékben mutatkozik ugyanez a baj, akkor általános baj kell, hogy legyen, a mely ellen részben, de csak csekély részben tehet a kormány és törvényhozás is, de a melyen legnagyobb részben a társadalom erőfeszítése kell, hogy segítsen. (Igaz ! Úgy van! a jobboldalon.) Nézzük, t. ház, Olaszországot. Itt a jelzálogos teher volt 1881-ben hat milliárd és 800 millió lira. 1892-ben felnőtt kilencz milliárd 700 millióra, vagyis tizenegy év alatt három milliárd Urával emelkedett. Oroszországban tisztán a jelzálogos intézetek által adott kölcsön 1887-ben volt 654 millió rubel, 1895-ben 1164 millió rubel. A gazdag Poroszországban — és ez a legérdekesebb e megterbeltetés évenkint meghaladja írczius 24-én, csütörtökön. a törléseket az 1886/87-iki átlag szerint 133 millió márkával. Időközben három nagyszabáús rendszabály létesíttetett: a járadék-intézet, a központi szövetkezet és a [telepítés, mely már több, mint 100 millió márkát nyelt el. Barta Ödön: Mint nálunk! Hegedüs Sándor előadó: És hogy áll a későbbi eredmény? Mig 1886/87-ben — a mint említettem — a különbség 133 millió márka volt, addig 1894/95-ben 255 milliónyi az emelkedés, pedig óriási rendszabályok és gazdag országban voltak életbe léptetve. Ne méltóztassanak tehát azt mondani, hogy ez specziális baj s a kormány és a törvényhozás hibája. És a közönségben se méltóztassék ezt a hitet felkelteni. Ez egy általános baj, melyen részben, de nagyon kis részben lehet törvényhozási és kormányzati rendszabályokkal segíteni. Dolgozni, tűrni és kitartani kell. Sőt állíthatom azt is, hogy Ausztriában évenkint a megterkeb tetések 275 millióval haladják meg a törléseket a mi 110 milliónkkal szemben. Itt az arány ránk nézve — kiemelem és hangsúlyozom — kedvezőtlen, de hogy ott valami fényes helyzet volna, azt nem mondhatjuk. (Egy hang a szélső baloldalon: De a papírok otthon vannak!) Különben Horánszky Nándor t. képviselőtársam meglehetős objektivitással adta elő és kategor zálta a birtokokat ebben a helyzetben és elismerte, hogy az úgynevezett paraszt arisztokracziának, tehát a tíz holdnál többet bíróknak helyzete elég jó; azt is elismerte, hogy a nagybirtok helyzete szintén kielégítő. Kettőnél látja veszélyt, a tíz holdon aluli kis birtoknál, a mit aztán az ő nyomdokain haladva kiszínezett gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam, hogy hogyan mossa azt alulról fölülről mindenfelé áradat — és azután a középbirtoknál, a melyet, azt hiszem, 200 holdban vett fel. Először is konstatálom, hogy a jelzálogkölcsönök kamatja az utóbbi 20 év alatt körülbelül 30—40°/o-kal szállott; hogy az intézetek, melyek most a földbirtoknak e téren rendelkezésre állanak, sokkal kisebb összegekre mennek le, sokkal nagyobb versenyt állanak ki egymással szemben, és egyéb tekintetben, mintsem azt lehessen elfogadni, a mit Makfalvay Géza t. képviselőtársam mondott, hogy a földbirtok ki van szolgáltatva a mozgó tőkének, hanem ellenkezőleg szolgál és pedig ugyancsak erős verseny útján szolgál a mozgó tőke a földbirtoknak. De igen érdekes, hogy milyen módon szolgál. (Halljuk!) Háromféle intézetünk áll a földbirtok rendelkezésére: jelzálpgintózetek, takarékpénztárak, szövetkezetek. Méltóztassanak megnézni, hogy mekkora az arány az ezer forinton aluli kölcsönöknél. A bankoknál, a nagy intézeteknél kitesz 68°/o-ot, a takarékpéntárak-
