Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-267

224 267• országos ülés 1898. márczius 22-én, kedden. átül a túloldalra. (Derültség és helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Reakczió, t. ház, ez magyarul: ellenakczió, ellenhatás. Madarász József: Vissz alkotás ! (Derültség.) Asbóth János: Hát van-e korrupezió és nagy, vagy nincs ? És kell-e és jogos-e ezzel szemben az ellenhatás? Láttuk-e az inkompatibilitási törvénynek feje tetejére állítását? Láttunk-e viczinalistákat, a kik meggazdagodtak, (Ügy van! Úgy van! balfelöl.) és községeket, számosukat, a melyek tönkrementek a hatósági preszszióval rájuk sózott törvényszékek által? (.Úgy van ! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) Láttunk-e jogfosztást? Láttuk-e a nép széles rétegei anyagi és erkölcsi létfeltételeinek prédára bocsátását? Volt-e három millió, s ha volt, honnan volt? (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Hát kell-e ezek ellen ellenhatás, vagy nem? S igaz-e az, vagy nem igaz, a mit gróf Zichy János t. barátom mondott, hogy az egyházpolitikai törve nyekkel megingatták a népben a család eszményi konczepczióját s a házassági intézmény szilárdságát? (Élénk ellénmondások jobbfelől. Igaz! Úgy van ! a baloldalon. Zaj. Elnök csenget.) tlát, t. ház, én nem fogok katholikus szempontból beszélni; nem arról, hogy katholikus felfogás szerint a katholikus házasság azon ismérve, a mely megkülönbözteti azt minden más viszonytól a férfi és a nő között, nem az esküben van; én magam is eskü nélkül házasod tam meg. Nem a papnak áldásában van, nem az oltárban és a templomban van, mert ezek nélkül is lehet Magyarországon is katholikus érvényes házasságot kötni, sőt mindenütt, a hol a tridentinum kihirdetve nincs, a házasfelek maguk köthetik meg a házasságot, pap nélkül, tanúk nélkül. A katholikus házasságnak ismérve, hogy Krisztus és az egyház szellemében, mint felbonthatlan szentség köttetik meg. Önök pedig felbonthatónak deklaráltak minden házasságot. Erről azonban nem beszélek, mert ez csak a katholikusok hitét érinti, csak a katholikus érzületet sérti. Az pedig nem számít! Nem is erről beszélek tehát, hanem arról, hogy midőn a házasság intézményét tisztán egy felbontható jogügyletté degradálták, akkor megfeledkeztek arról, hogy a házasságnak igenis van egy jogi része, a mi az állami törvényhozás kompetencziája alá tartozik, de van azonkívül egy lelkiismereti része is, a mely az illetők lelkiismereti fóruma elé tartozik. Midőn a vallásos aktus helyébe egy bürokratikus aktust állítottak s azt mondották, hogy ezentúl nem a vallásos aktus képezi alapját a házasságnak, hanem egy tisztán bürokratikus aktus és hogy a vallásos aktust egyedül az illetők magánügyének tekintik, az így degradált egyházi aktus már nem lesz többé házasság, hanem ha a bürokratikus aktus meg nem előzi, csak ágyasság, sőt ennél is rosszabb, mert az ágyasságot nem bünteti a törvény, de erre a vallásos aktusra büntetést szab. Olyannak ismerik a t. urak Magyarországon a bürokratikus aktusokat és azt a népet, hogy a bürokratikus aktus iránt nagyobb áhítattal, tisztelettel és kegyelettel legyen, mint a vallásos aktus iránt? Ezt csak akkor hihetik, ha a népnek széles rétegeiben kivesztek a vallásos érzelmek, vagy legalább kiveszőfélben vannak. (Helyeslés a baloldal hátsó padjain.) Úgy látszik, Emmer Kornél t. képviselőtársam csakugyan ezt látja, mert ő is reakeziót hangoztatott tegnap, mikor azt mondta, hogy térjünk vissza az Istenhez. Hát miért mondja, hogy térjünk vissza az Istenhez, ha nem hiszi, hogy eltértünk az Istentől. (Helyeslés a baloldal hátsó padjain.) Azt mondta a t. képviselő úr, hogy hozzuk be a népiskolákba ismét azt az ethí• kai nevelést, a melynek alapja csak a vallás lehet. Miért mondaná ezt a t. képviselő úr, hogyha nem volna meggyőződve arról, hogy vissza kell helyezni azért, mert ki lett dobva ez a nevelés az iskolákból. A nép széles rétegeinek, anyagi és erkölcsi létfeltételeinek ezen elgázolása ellen nem szükséges-e mindazok után, a miket felsorolni szerencsém volt, egy ellenhatás keresztény szellemben, az evangélium szellemében? (Helyeslés a baloldal hátsó padjain.) És mitől iitóznak? Az ellenhatástól! Azt akarják, hogy maradjon minden ágy, a hogy volt? Elhegedült annak Szent Dávid, mert ha minden úgy maradna, a hogy eddig volt, (Halljuk! Halljuk!) akkor az urak nem fognak birni a szoczializmussal, vagy ha birni fognak, bírni fognak csupán csak azon az áron, hogy a t. uraknak uralma után úgy fog maradni az ország, mint a tatárjárás és a török hódítás után. Mert a tömegek egy részét le fogják lövetni s a tömegek egy része fel fog kelni s el fogja hagyni a haza földét és akkor aztán majd benépesíthetik azon inváziókkal, mely a munkácsi szorosokon Árpád nyomdokain jön be és épúgy, mint egykor ezer év előtt, a Károlyiak és Barcsayak prima invasione elokkupálják a magyar várakat. T. ház! Egy szabadelvű' barrikad hős, a ki később báró lett, jóllehet akkor még báró kereskedéseket nem nyitottak, (Derültség balfélől.) báró Bach számkiüzetésbe küldte a nemzet legjobbjait. De azok magyarok maradtak a számkivetésben is, magyarok maradtak a tengeren túl is és ott is a magyar ügyért és a magyar hazáért éltek, és midőn senkisem tolult többé a király és nemzet szive közé, akkor