Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-265

265. országos ülés 1898. a szabadelvű kormány, sem a párt ellen in­tézett interpelláczió; ón kizárólag a közérdek szempontjából foglalkozom a magyar állam­polgárok ezrei és százezreinek érdekeivel. Fog­lalkozom vele pedig azért, mert Arányi képviselő úr azon felszólalása alkalmából az én távol­létemben azt az állítást koczkáztatta, liogy én vagy nem értek a biztosítási ügyletekhez, vagy pedig tudva hamisat és valótlant állítottam a képviselőház előtt. Miután időm volt — nem lévén akkor itt — higgadt megfontolás tárgyává tenni ezt a nyilatkozatot, nem hódolva a kor­szellemnek, nem azt az utat választottam, hogy a személyes inzultus terére lépjek, mert akííor bekövetkezett volna az, a mi számtalan esetben bekövetkezik, hogy tudniillik a közvélemény nem foglalkozott volna azzal, igaz-e a dolog, a mit felhoztak a parlamentben, hanem foglal­kozott volna egy ilyen, vagy olyan végzetesen vagy végzet nélkül elintézett párbajjal és a közönségnek ebből a dologból abszolúte semmi haszna nem lett volna. Én tehát ezen elintézési mód helyett a magam részéről azon álláspontra helyezkedtem, hogy a ki valakit üzleti érdekből sért, vagy vele gorombáskodik, az nem számíthat arra, hogy vele szemben személyes téren keressenek elégtételt. (Élénk helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) Egyúttal bejelentettéin a t. háznak azt, hogy a képviselőház iránt tartozó tiszteletemnél fogva azt a hitelt érdemlőséget, a melyet min­den pártszenvedélyek és küzdelmek daczára si­került eddig a t. képviselőház előtt megtartanom, a jövendő számára is megvédelmezem, meg­vértelruezern azért, mert ez a parlamentarizmus­nak közkincse és nem az egyénnek magán­tulajdona. Ezen íntencziók által vezérelve lépek ma az interpelláczióval a képviselőház elé és min­denek előtt általánosságban a következőket je­lentem ki: Semmiféle biztosító társulatnak sem ügyvédje, sem részvényese nem vagyok, semmi­féle biztosító-társulattal perem nem volt, nincs is, egyetlenegy, a Gresham biztosító társulattal folyó perem kivételével. Általában véve kijelen­tem, hogy én a múltkor megtartott beszédem előtt semmiféle biztosító társulati emberrel nem beszéltem beszédem tárgyában, s hogy tisztán és kizárólag a közérdek szempontjából tettem meg azt, a mit cselekedtem. (Helyeslés balfelöl.) Már most még egyet általánosságban, tudni­illik azt, hogy felszólalásomnak czélja nemcsak az, hogy egyes, fájdalom, tömegesen előttem álló konkrét visszaéléseket, sőt többet mondok, bűntényeket jelentsek be a t. képviselőháznak, (Élénk mozgás. Halljuk! Halljuk!) hanem főleg az, hogy a mennyiben tőlem telik, annyi szak­értelemmel, a mennyivel rendelkezem, igye­KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XIV. KÖTET. márczius 19-én, szombaton. jgg kez/.em Magyarország közönségét a meggyőző­désem szerint őt nagy mértékbe a fenyegető veszélyre figyelmeztetni és különösen elérni azt, hogy minden párt közreműködését nyerjem meg arra, hogy ne csak a jóhiszemű felek kizsák­mányolása tétessék a jövőben lehetetlenné, — majd ki fogom mutatni, mennyi milliót tesz ki ez a dolog, — hanem egyúttal történjenek tör­vényhozási intézkedések, úgy, mint másutt, az iránt, hogy ezek, az állampolgárok kizsákmá­nyolásával egyesek zsebébe vándorló milliók ne vándorolhassanak legalább ki tranzatlantikus államokba, mert azokra Magyarországnak elég szüksége van. (Helyeslés balfelől.) Óváry Lipót I Állami tűzkár-biztosítás! (Zaj.) Polónyi Géza Én itt t. képviselőtársam­mal majdnem találkozni fogok. Nem akarok ma theoretikus, messzemenő vitákba bocsátkozni, csupán annyit jelentek ki, hogy például a tör­vényhatóságok terén az önbiztosítás eszméjének én már régi híve vagyok és ott, a hol azt szükségesnek tartom, és arra módom kínálkozik, propagálom is. De erre a területre azért nem térek rá, mert — fájdalom —- az adatoknak oly nagy tömegével kell beszámolnom, hogy előre is tisztelettel kérem a t. képviselőházat, kegyes­kedjék az ügy érdekében türelmével még akkor is megajándékozni, ha esetleg a napirendre ki­tűzött időn túl is kellene beszélnem. (Halljuk! Halljuk!) Elnök: Úgy veszem ki, hogy a t. kép­viselőház megadta a szónoknak az engedélyt arra, hogy két órán túl is beszélhessen. Polónyi Géza: Et nunc ad rem! Rakovszky István: Hol van Arányi ? (Zaj. Felkiáltások balfelől: Hol a vádlott?) Polónyi Géza: De, t. képviselőház, csak azért nem reprodukálom (Halljuk! Halljuk!) Arányi Miksa t, képviselőtársamnak a kishirde tésekben közzétett beszédét, mert az idővel takarékoskodni akarok. Az interpelláczióban majdnem kizárólag a New York társulatra vo­natkozó kérdésekre szorítkozom, mert ha más társulatokra is ki kellene terjeszkednem, talán egy hét sem volna elég beszédem elmondására. Kijelentem előzetesen még azt is, hogy minden­féle személyes momentum távol áll tilem, és a mennyiben személyeket érintek, minden har­madik személy nevét, kivéve Arányi t. képviselő úréi persze, az aktákból ki fogom hagyni, mert nem szándékozom harmadik személyeket itt a képviselőházban szükségtelenül megemlíteni. (He­lyeslés.) Erre különben is okom van, a melyet beszédem végén a t. képviselőháznak el fogok mondani. A mi magát a New-York társulatot illeti, ez már Magyarországba lépésének kezdetét egy inkorrektséggel vezette be. Ezt a tényt Hock

Next

/
Thumbnails
Contents