Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-259

\Q 259. országos ülés 1898. márczius ll»én, pénteken. ünnepből a magyar állameszme, a melynek szentségét, nem tételezem fel, hogy ne érezné mindenki e házban. (Úgy van! Úgy van/ a szélső haloldalon,) Indítványom megtérésénél egy másik czél is vezetett. (Halljuk! Halljuk!) Azt óhajtottam, hogy nemzeti ünneppé márczius 15dke tétessék, (Helyeslés a szélső baloldalon.) illetőleg az a nap, a melyen az új Magyarország megszületett. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) A 48dki vívmányok hosszú küzdelmekbe kerültek. Ezen vívmányokat egy más egyetlen nap emlékével nehéz volna összekötni, csakis egy nap van olyan, a mely csakugyan összpontosítja azt, a mi a 48-iki vívmányok legkimagaslóbb része és e nap márczius 15-ike, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert ezen a napon forrott össze az egész nemzet, (Úgy van ! Úgy van ! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) e napon teremtetett meg az új magyar nemzet, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) a mely a nép és a kiváltságon osztályok összeforradásából született; (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) e napon szentesítette a népakarat a kiváltságos osztályokból alakúit országgyűlés akaratát; e nap lett egygyé a nemzet, e napon lett azzá, a mi keli, hogy maradjon, a míg élni fog nemzet e hazán; (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) e napon omlottak össze a közakarat rohama előtt azok a válaszfalak, a melyek a nemzetet osztályokra darabolták, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és e napon állott a néhány ezerből álló nemesség helyére a milliókból álló magyar nemzet, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) e nap, márczius 15-ike képviseli egyedül azt az elvet, a mely az 1848-iki vívmányokban diadalmaskodott. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez az elv minden alkotmányos ország alapelve. Az alkotmányos fogalmak szériát a szentesítés királyi jog ugyan, de alkotmányos királyi kötelesség is, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) mert alkotmányos királynak a nemzet akaratát szentesítenie kell. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Márczius 15-én adta a magyar nép felébredésének nagyszerű jelét. Ekkor pezsgett fel vére, ekkor érezte erejét, a melyet nem rombolásra, hanem békés és higgadt alkotásra használt fel. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Márczius 15-e nemcsak a lélekemelő pesti mozgalmak emlékét jelzi. Márcziusban fogadták el a Karok és Rendek azt a felirati javaslatot, a melyben össze voltak foglalva a szabadság, az egyenlőség, a népképviseletre fektetett alkotmányosság s a függetlenség elvei, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Márczius 14-én fogadta el a főrendiház a Karok és Rendek fölirati javaslatát és márczius 15-én indult az 1848-iki országgyűlés küldöttsége Bécsbe, hogy a nemzet egyöntetű akaratát tolmácsolja az alkotmányos király előtt, és márczius 15-én ütötte a nagyszerű népakarat megnyilatkozása Pesten a nép i hozzájárulásának pecsétjét arra, a mit a Karok ' és Rendek már kivívtak, (Igaz! Úgy a szélső baloldalon ) Nincs oly nap az egész dicső korszakban, a mely úgy kidomborítaná az 1848-iki vívmányok valódi értelmét, mint épen márczius 15-ike, mert ismétlem, márczius 15-én forrt össze az egész nemzet, és egyenlőséget, testvériséget állapított meg a jogokban és kötelességekben. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Igaz, hogy a nemzet akarata usak akkor lesz törvénynyé, ha a megszavazott törvényt a király is szentesíti, de a szentesítés csak formalitás, a melyet az alkotmányosság alapeszméje szerint alkotmányos király nem is tagadhat meg. (Igaz! Úgy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon) így tehát a királyi szentesítés nem volt más, mint egy alakiság, holott a nemzet akaratának megnyilatkozása örök időkre számot tevő tény volt. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Átérezte ezt az igazságot a közszellem, midőn évtizedek óta épen márczius 15-ét választotta ki, mint olyan napot, a melyet évtizedek óta ünnepel. Átérzi ez igazságot most is, a midőn a miniszterelnök úr javaslatával szemben az egész országban a közakarat mégis márczius 15-ét ünnepli, nem pedig a királyi szentesítés formalitásának évfordulóját. (Élénk helyeslés. Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Engedelmességet parancsolhat a t. miniszterelnök úr azoknak, a kik tőle függenek, de lelkesedést, meggyőződést azokra, a kik tőle nem függnek, és a kik csak szivük sugallatát követik, nem parancsolhat. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Igenis évtizetek óta ünnepli egész Magyarország márczius 15-ét, de a királyi szentesítés napjáról senkisem emlékezett meg. Meg vagyok győződve arról, hogy maga a t. miniszterelnök úr is, mielőtt április 11-ét kijelölte, kénytelen volt utána nézni a történelemben, hogy tulajdonképen melyik napon jött létre a szentesítés. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Arra kérem a t. házat, hogy ne értse félre a körülöttem ülő pártot és engem, ki e párt nevében szólok; mi nem vagyunk hálátlanok a királyi szentesítésért; tudjuk, hogy ez alkotmányos, legfelsőbb kötelesség teljesítése is erény a koronás főknél; erény legfőképen akkor, midőn e kötelesség teljesítését a korona megtagadhatta volna, és megtagadásával idegen erőre támaszkodhatott volna. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Elérzékenyülve gondolunk vissza, t. ház, az 1848-iki nagy napokra, és hazafias hódolatunk teljességével adózunk azon uralkodó