Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-264

264. országos ülés 1897. márczius 18-án, pénteken. 14! Azután, hogy semmisem hiányozzék, mindezen hallatlan, förtelmes visszaéléseknek a koronáját a t. ház teszi fel akkor, mikor a bíráló bizottság a peticzionáló felekre, a kiknek kezében van minden bizonyíték, a melylyel ki tudnák mutatni, hogy a megválasztott képviselő törvénytelenül választatott meg, talán büntetéskép, hogy peticzionálni mertek, vagy elrettentő példa gyanánt, hogy mások peticzionálni ne merjenek, ítélet hozatala nélkül, mert a petiezióval megtámadott képviselő lemondott, 140U—1500 frt perköltséget szab ki. (Úgy van! Nagy zaj a baloldalon.) Rakovszky István l Gazság ! Mondjuk megnyíltán ! (Nagy zaj a baloldalon.) Molnár János: Most történt ez a má-sodik várnai választás mandátumának tárgyalásával. így van, t. ház, a jelen kormány alatt részben elkobozva, részben eltiporva, majdnem minden néven nevezendő népjog és népszabadság, korrumpálva és deprimálva a politikai és a közerkölcs, a melyhez aztán egyrészt az anyagi nyomor, a mely szintén a liberalizmus folyománya, másrészt a köztisztviselők zsarnoksága és a csendőrök brutalitása járulván, elkeseredéssel és gyűlölettel telnek el a szívek, úgy hogy itt is, ott is, amott is lázongásra és törvényszegésre vetemednek egyesek, sőt csoportok, mert úgy okoskodnak, hogy a jogtiprás és a törvényszegés nem lehet csak a minisztereknek, főispánoknak és szolgabíráknak a privilégiuma (Élénk helyeslés a baloldalon.) Az elnyomás a történelem tanúsága szerint — bármilyen czím és ezég alatt történt is az — mindig és mindenütt reakcziót szült azon népeknél, a melyek még nem voltak teljesen eltiporva. Vagy azt hiszi a t. kormány, hogy hazánkban már teljesen végrehajtotta ezt az utóbbi műtétet, tudniillik az eltiprást? Ha igen, akkor nagyon csalatkozik, mert ha egy más ember sem találkozik is széles e hazában, mi néppárti képviselők leszünk azok, a kik folyton-folyvást rázogatni fogjuk a népet, hogy teljes letbargiába, apathiába ne merüljön és lelkesíteni, hogy őrjöngő kétségbe ne essék, hanem újra talpraálljon és minden törvényes alkotmányos eszközt megragadjon arra, hogy eltiprott jogait visszaszerezze, (Tetszés balfelől.) hogy legyen ismét szabadság Magyarországon (Helyeslés a baloldalon.) és ne szolgaság, vagy önkényes kormányozás; legyen egyenlőség és ne pöffeszkedés lefelé, (Helyeslés balfelől.) és hízelgés fölfelé; hogy legyen testvériség és ne vallási és nemzetiségi, fajbeli és osztálygyíílölködés, a melyeket mind az a rendszer kelt fel a szivekben, a melynek ép a t. kormány is hive. Ép ezért nem viseltetem bizalommal a t. kormány iránt, hanem sürgetem, követelem folytonfolyvást a pogány egyházpolitikai törvények eltörlését, revízióját (Élénk helyeslés balfelől, derültség jobbfelől.) és hangoztatom a keresztény alapokra való visszatérés szükségességét, valamint azt, a mi már itt felhangzott, hogy éljen a keresztény reakczió, nem félvén attól legkevésbbé sem, sőt büszkeségemnek tartván, ha ezért akár engem, akár azt a pártot, melyhez tartozom, forradalmárnak, vagy retrográdnak fogják is nevezni, mert hisz a keresztény igazságnál, melynek hivei vagyunk, nagyobb forradalmár még nem volt és nem is lesz a föld hátán. Mert hiszen a keresztény igazság vala az, mely megváltoztatta a föld szinét, mely azt az óriási, de pogány világbirodalmat, a rómait megdöntötte, a barbárokat megszelídítette, mely megváltoztatta, még pedig gyökeresen, az ókori világnézletet, adván emelkedést a léleknek, ideált az észnek, meleget szívnek és hazát a népeknek. Ezért kiáltom újra és újra: Éljen a keresztény resfcauráczió, mert csak a keresztény alapokra való visszatérésben találom föl az igaz restaui áczió garancí.iáját, éljen a keresztény reakczió ! A költségvetést nem fogadom el. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldal hátsó padjain.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést megnyitom. Perczel Béni jegyző: Darányi Ignácz földmívelésiigyi miniszter! Darányi Ignácz földmívelésiigyi miniszter: T. képviselőház! A jelen vita folyamán annyi oldalról lett egyrészt a szoczializmus, másrészt a mezőgazdaság mai állapota taglalva, különös tekintettel a kisbirtokos és a középbirtokos helyzetére, hogy nézetem szerint nem volna helyén, ha hallgatag maradnék és akkor, midőn e kérdések itt felvettetnek és tárgyaltainak, a saját tárczám szempontjából, de általános szempontból is a fenforgó kérdésekhez hozzászólani nem kívánnék. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk

I) És itt méltóztassék megengedni, hogy mindenekelőtt Horánszky Nándor igen tisztelt képviselőtársam egy tévedését rektifikáljam. (Halljuk ! Halljuk!) Horánszky t. képviselő úr nagy apparátussal beszélt és a kis- és középbirtok helyzetére állítólag én általam próbaképen eszközölt statisztikai felvételekből e birtokok terhelésének nagysága tekintetében hátrányos következtetést vont. A t. képviselő úr úgy tüntette fel, hogy ezen adatokat, mint legújabb adatokat, én állítottam össze, én vettem fel. Ebben nagy tévedés van. A t. képviselő úr maga is rájöhetett volna a tévedésre, és pedig azérí, mert ő beszélt igen magas betáblázott kamatokról, beszélt 30—40—60—80, sőt 365 és 702 százalékos kamatokról