Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.
Ülésnapok - 1896-264
138 2í>4. országos ülés 1898. márczins 18-án, pénteken. Réges-régen, még talán gyermek-koromban, láttam egy élczlapban egy képet, a melyen egy nagyon kövér s egy nagyon sovány ember áll a douche alatt, s alája ez volt irva: »Les estrémes se douchent.« (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Hát t. ház, ma is ilyen kövérek és ilyen soványok állnak országszerte a kormány uralkodó zsámolyánál; a kövérek jobbról, a soványok balról, (Derültség balfelől.) de az áradat — már tudniillik a szóáradat — nem rájuk, hanem belőlük foly, csakhogy nem a kövérek, hanem a soványok ajkairól. S mégis a t. kormány előtt azok a kövérek három milliót érnek, míg a soványok egy fakovát se, . . . Lepsényi Miklós: Úgy van! Molnár János: . . . mert a t. kormány igen gyöngéd idegzetű; olyan, mint valamely vérszegény vénleány ; (Derültség balfelől.) semmiképen sem ttíri a hangos beszédet s legjobban szereti a némaságot, a hallgatást és igyekszik is elfojtani és elnémítani minden, az 8 nézetével ellenkező véleményt. Hová lett, t. képviselőház, a szabadszólás üdítő érája? Épen most fogjuk megünnepelni emlékezetét, mint szoktuk idővel azokét, a kiket — eltemettünk. (Ügy van! Úgy van! balfelől.) Már a templomi szószékekre is rácsot verni; már az egyházi szónokok ajkaira, szájára is kosarat kötni készül a kormány; hiszen épen a napokban ítélték el a pomogyi plébánost azért a hallatlan vakmerőségért, mert hiveit a templomban a szószékről merészelte óvni a r. liberális párttól. (Élénk ellenmondó sok jóbbfélől. Egy hang jobbfelől: Epén arra valá a szószék!) Lepsényi Miklós: Hát csak a szoczializmus ellen szabad beszélni? Molnár János: Én, t. ház, ezennel és ünnepélyesen tiltakozom azon felfogás ellen, a melynek az a törvényszék is kifejezést adott, mintha tudniillik a katholikus papnak nem volna szabad a templomban és a szószéken politikával foglalkoznia, (Felkiáltások jobbfelől: Nem is szabad! Tessék az Istenről és a vallásról beszélni!) mert ott, a hol a vallást bevitték a politikába és ott támadják, ott nemcsak szabad, nemcsak joga, de kötelessége is a katholikus papnak a politikát is belevinni a vallásba. (Élénk helyeslés a baloldal hátsó padjain.) Mert a mi vallásunk nemcsak szent mise hallgatásban, gyónásban és böjtölésben áll, hanem miként már nem egyszer említettem, kihat az az ember összes cselekedeteire és így politikai életére is, mert ott sem szabad a katholikus embernek hitével ellenkező elveket vallania s intézményeket megszavaznia. Hogy pedig mindez így van, bizonyítja az az ország, a melyre önök is a műveltség tekintetében példa gyanánt szoktak hivatkozni, tudniillik: Franeziaország. Ott püspökök adnak ki ilyenféle brosüreket: Pour qui voterons nous? vagyis: »Kire szavazzunk ?« Sőt a kateehizmusba egy külön czikket állítottak be legújabban a politikai választásokról, a melyet aztán a szószéken, az iskolában és a templomokban magyaráznak, tárgyalnak és hirdetnek a papok. íme egy-két kérdést felolvasok belőle (olvassa) : »Első kérdés: Vájjon a választások az apostolság eszközei e ? Felelet: Igen, a különféle választások, kivált pedig az országos képviselő(illetőleg szenátor-) választások hatalmas eszközök erre. Második kérdés: Mi ennek az oka? Felelet: Ennek oka az, hogy az országos képviselők (szenátorok) alkotják a törvényeket és képezik az ország kormányát. Ha törvényeik egyeznek az igazsággal, akkor azon törvények jók, míg ellenkező esetben azok a törvények igazságtalanok, a kormány pedig rossz. Harmadik kérdés: Mit kell tartanunk az oly választókról, kik szándékosan oly képviselőjelöltekre szavaznak, a kikről tudják, hogy az országházban a katholikus hitelvek ellen fognak beszélni és szavazni? Felelet: Az olyan válasz, tokról azt kell tartanunk, hogy súlyosan vétkeznek Isten ellen s felelősek előtte azon gonosz tettekért, melyeket az általuk megválasztott képviselők (szenátorok) az országházban elkövetni fognak. Ötödik kérdés: Jobb volna-e a szavazástól tartózkodni? Felelet: Minthogy a választások az apostolság egy nemét képezik, továbbá mert a szavazás könnyű: a választásokban résztvenni Isten iránt való költelességnek kell tartanunk. Tizedik kérdés: Tehát ha valahol választások vannak tervben, kell-e azokra készülődnünk? Felelet: Igen, még pedig úgy^ mint oly nagy horderejű mozzanatra, melytől a haza jóléte, boldogsága, jövője függ.« (Élénk helyeslés a baloldal hátsó padjain.) Magyarországon, t. ház, épen olyan az egyház, mint Francziaországban, és a papok nálunk is épúgy gondolkoznak, mint Francziaországban. És én nyíltan, bátran kijelentem, hogy miként a múltban, úgy a jövőben is mindenkor fogunk a templomban foglalkozni a politikával is, míg az a politika az egyházunkat sérteni és üldözni fogja, (Élénk helyeslés a baloldal hátsó padjain. Ellenmondások a jobboldalon.) és nem fog bennünket megfélemlíteni semmiféle ítélet, királyi tábla, kúria vagy miniszteri rendelet, mert mi élénk öntudatában vagyunk annak, hogy »Verbum Dei non est alligatum!«, vagyis hogy a hirdetőjét igen, de az Isten igéjét lánczra, bilincsre verni nem lehet! (Élénk helyeslés a baloldal hátsó padjain.)
