Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.
Ülésnapok - 1896-256
302 3(6. országos ülés 1898. márcctns ?-én, hétfőn. démiával kapcsolatos internátusból kikerült ifjak elhelyezéséről gondoskodni kell. Ez némi pozitivitással fel is van véve itt, de nem úgy, mint kellene. Mert itt csak megengedik a társulatnak, hogy az internátusból kikerült ifjakat előnyben részesíthesse, holott imperative kellene kimondani, hogy hányat tartozik alkalmazni. Azt igenis kimondja a szakasz imperative, hogy minden hajón tartozik a társulat egy az internátusból kikerült kadétet alkalmazni. Én ettől félek. Á miniszter úr is igen jól tudja, hogy ezeket a növendékeket, a mikor kikerülnek, vitorláshajón kellene alkalmazni, hogy ott a kellő praxist megszerezzék. Hiszen a miniszter úr maga mondta, hogy ha a vitorlás hajók elpusz túlnának, az államnak kellene építeni, csak azért, hogy a növendékek ezeken szerezhessék meg tapasztalataikat. Már most ha a törvény nem engedi meg, hogy a kadét egész praxisát gőzösön töltse, hanem egyik részét vitorláson kell töltenie: kérdem, hogy szerezhet majd az a kadét elég tapasztalatot olyan gőzösön, a mely oly rövid úton közlekedik, mint ezek a Küsztendzse, Galacz és Konstantinápoly között járó hajók? Ha praxisuk nagyrészét e rövid járatú hajókon töltenék, ez kész veszedelem volna, mert ilyenekből jóravaló tengerész-kapitány soha sem lehet. Elnök: Kivan még valaki hozzászólani ? Ha nem, a vitát bezárom. B. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Már több ízben volt alkalmam azt a nézetemet kifejezni, mennyire szükségesnek tartom, hogy a hajóapródok a vitorláshajókon gyakorolják magukat. De méltóztassék figyelembe venni, hogy az internátusból kikerülő növendékek nehezen kapnak elhelyezést és gyakran inkább díjnoki állást vállalnak el és így elvesznek a tengeri hajózásra nézve. Ezt pedig én sokkal rosszabbnak tartom. Ezen akartam én segítni, midőn kötelezővé tettem, hogy ez a társaság minden hajóján egy hajóapródot tartozik alkalmazni. Éz nem zárja ki azt, hogy az a hajóapród más vitorlás hajókon gyakorolja magát, de ezzel meg van mentve attól, hogy díjnoki állást fogadjon el és így a hajózásra elveszszen. Ez volt a szempont, a miért ennek felvételét kívántam, de ezzel nincs kizárva, hogy további kiképzését vitorlás hajókon nyerjf. Elnök*. Kivannak szavazást? (Nem!) Kijelentem, hogy a 14. §. elfogadtatik. Nyegre László jegyző (olvassa a 15—25. §-óikat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 26. §-t), Hock János jegyző : Lukáts Gyula! Lukáts Gyula: T. ház! Még csak ezen tételnél kifogásolom azt, hogy a társaság alkalmazottai csak a »lehetőségig« magyar állampolgárok legyenek. Ha mi oly tág latitüdot engedünk a társulatnak, megtörténhetik az, a mi megtörtént más magyar társulatnál is, például a legmagyarabb társulatnál, az Adriánál, a melyeknél csak a hajók neve magyar, az igazgatóság , egy része magyar, más tekintetben cseppet sem mondható magyarnak. Itt is nagyon könnyen megtörténhetik az, hogy a társaság alkalmazottai nagyobbrészt, majdnem kivétel nélkül külföldiek, idegenek lesznek, s ha már itt az igazgatóságra nézve kiköttetett, hogy annak kétharmad része tartozik magyar állampolgár lenni, az egyszerű alkalmazottaknak nem kétharmad része, hanem az összes alkalmazottak tisztán magyar állampolgárok legyenek. A hajóvezetőkre törvényünk van, hogy csak magyar állampolgárok vezethetik azokat a hajókat. Ez esetben a szerződés már meg van kötve, csakhogy én ily tág latitüdot nem adnék egy társulatnak s obligálnám, hogy alkalmazottaik kivétel nélkül magyar állampolgárok legyenek. Elnöki Kivan még valaki hozzászólani? (Nem!) A vitát bezárom. B. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház! Én magam is kívánatosnak és szükségesnek tartom, hogy a társaság alkalmazottai tisztán magyar állampolgárok legyenek. Azonban a társaság megalakítása idejében számolnom kellett azzal a körűlménynyel, hogy ilyen szakképzettséget igénylő egyén nincs oly kellő számban, hogy tökéletesen ezekből lehetne az alkalmazottak számát kikeríteni, és azért tartottam czélszerűnek legalább elején, hogy egyes kivételeket e tekintetben konczedáljak. Azonban legyen a t. képviselő úr meggyőződve arról, hogy nekem minden igyekezetem oda fog terjedni, hogyha eleinte lesznek is alkalmazottak, a kik nem magyar állampolgárok, ezek a lehető legrövidebb idő alatt eltávolíttassanak, a mint hogy én ezt a működésemet más hazai társulatokkal szemben is, és mondhatom, elég sikeresen gyakorlom úgy, hogy azoknak az alkalmazottaknak, a kik nem magyar állampolgárok, a száma folytonosan csökken. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kívánnak szavazást? (Nem!) A szakasz elfogadtatott. Nyegre László jegyző (olvassa a 27—32. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnöki Ennélfogva a törvényjavaslat részleteiben is le lévén tárgyalva, hátra van még a közgazdasági bizottság jelentése értelmében a feletti határozathozatal, vájjon a ház a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött szerződés beczikkelyezéséröl szóló törvényjavaslat indokolásához csatolt I. és III. számú mellékletekben foglalt egyezmények tartalmát tudomásul veszi-e vagy nem? (Igen!) Kijelenthetem,