Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-255

266. országos ülés 1898. márczins 5-én, szombaton. 357 nézve kompetens nyilatkozatot tegyen. (Helyeslés jobbfelől.) Az egyedüli kapocs, a mely az egész rába­szabályozási ügyet a pénzügyi tárczához csa­tolta, azon hét millós kölcsön, a mely a törvény értelmében annak idejében a pénzügyminiszter által volt felveendő. Semmi egyéb összeköttetése és ingerencziája a pénzügyminiszternek a Rába­szabályozással nem volt és ez idő szerint sincsen. A mi a kölcsön kérdését illeti, t. ház, már én is voltam abban a helyzetben, hogy az azzal szemben felhozott vádakra megadtam a felvilá­gosítást, és tegnap Széll Kálmán t. képviselő úr oly világosan és meggyőzőn fejtette ki a felhozott állítások alaptalanságát, hogy részemről ma ehhez a kérdéshez szólni többé nem akarok. Nem akarom fejtegetni azt, hogy abban az idő­ben nem volt olcsóbb kölcsön kapható, és ha valaki kölcsönt akart felvenni, csakis felmond­hatatlan kölcsönt vehetett föl. Nem akarom fej­tegetni és bizonyítani azt, hogy ezen kölcsön konvertálására semmiféle jogi kényszereszköz a kormány kezében nincs; másrészről oly fináncz­technikai nehézségekbe ütközik az, hogy teljesen keresztíílvihetetlen. Mindezeket nem akarom ismételni, mert hiszen én is kifejtettem ezeket, és tegnap Széll Kálmán t. képviselő úr fényesen bebizonyította mindezen tényeket. Részemről csakis arra kívánok szorítkozni, a mit ma Bolgár Ferencz t. képviselő úr fel­említett, mint az érdekeltek kívánságát, a mely nem kevesebb, mint az, hogy az utóbbi időben felvett két milliós kölcsön terhét egészen az állam vállalja magára, a többi régibb terheknek pedig egy harmadát. Azt hiszem, t. ház, veszedelmes preczedens volna, hogy az állam minden különös ok nélkül egy fix és megállapított hányadát valamely tár­sulati kölcsönnek magára vállalja, (Helyeslés jobbfelől.) oly veszedelmes preczedens volna ez, a melyből az államkincstárra el nem viselhető terhek származnának. Ép azért nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt így kilátásba helyezhessem. Á mit a pénzügyi kormány tehet, azt már kijelentettem egy korábbi alkalommal, ismétlem és fentartom ma is, és meg vagyok győződve, hogy ez teljesen ki fogja elégíteni az érdekel­teket, a nélkül, hogy ezáltal veszedelmes pre­czedenst támasztanánk az ország fináncziáival szemben. Az egyik az, hogy a mint már a múltkor jelezni szerencsém volt, az illető pénzintézet, a mely a hét milliós kölcsönt kontrahálta, késznek nyilatkozott velem tárgyalni a tekintetben, hogy ha nem is konverzió útján, de más módon találjunk oly eljárást, a melynek segélyével a kölcsönből származó terhek jelentékenyen apasz­tassanak. A másik mód pedig az, — a mit szintén kilátásba helyeztem — hogy a pótliqui­dáezió elrendeltessék és ennek következtében az adóvisszatérítések összege a törvényben meg­állapított módon s a törvény által adott korlátok közt, de a méltányosság legszélső határáig el­menve, állapíttassák meg. Az első módra, tudniillik a bankkal való tárgyalásra nézve tüzetesebb nyilatkozatot ma még nem tehetek, mert a tárgyalás még folya­matban van, de reménylem, a legrövidebb idő múlva eredményre fog vezetni. A pótliquidáczió pedig abban áll, hogy miután az újabb munká­latokra vonatkozó műszaki tervek, költségvetések, illetőleg elszámolások a társulat által beterjesz­tettek, azokat áttettem a földmívelésügyi miniszter úrhoz, mint a kinek e czélra szakközegei vannak, hogy megbíráltassa e munkálatokat, és mihelyt erre nézve a földmívelésügyi miniszter úr véleményét megkapom, azonnal intézkedni fogok a pótliquidáczió megejtése végett. Ez egészen rövid idő kérdése, s azt hiszem, az eredmény igen jelentékeny megkönnyítése lesz a terheknek, s ha a társulat a követelésekben nem megy túl a méltányosság határán, meg vagyok győződve, hogy a társulat igényei tel­jesen ki lesznek elégítve. (Élénk helyeslés.) Ez az, a mit erre nézve kijelenteni köteles­ségemnek tartottam s kérem a tétel elfogadását. _ (Élénk helyeslés.) Elnök: Maga a tétel nem támadtatott meg, ennélfogva azt hiszem, kijelenthetem, hogy magát • a tételt a ház elfogadja. (Helyeslés) A tétel el van fogadva. Molnár Antal jegyző (olvassa) : Az ezüstár hanyatlása folytán sújtott bányavidékek iparának segélyezésére s azok részére adható kölcsönökre 100.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Fémbe­szerzésekre 1,724.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Egyes állomáshelyeknek a mostaninál magasabb lak­bérszabályzatba leendő besorozása esetén az állami alkalmazottaknak járó lakpénztöbbletekre 16.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): A Buda­pesten alkalmazott és szolgálattételre beosztott nős, vagy családos altisztek és szolgák rend­kivüli segélyezésére 75,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Petroleum mély fúrásokra előlegképen 50.000 frt. Elnök: Megszavaztatik.

Next

/
Thumbnails
Contents