Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-255

255. országos Ülés 1898. abban, ső't a ház is abban fogja találni kötelességérzete kellő kielégítését, ha, mint a t. bizottság elnöke előadta, újból meg fogja hívni a bizottságot. Elnök: Ezzel ez inczidens be vau fejezve és folytathatjuk a napirendet: (írom. 307) a Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról szóló tétel tárgyalását Rakovszky István jegyző: Bolgár Ferencz! Bolgár Ferencz: T. ház! Midőn a Rábaszabályozás kérdéséhez én is néhány megjegyzést kívánok fűzni, kijelentem, hogy annak pénzügyi oldalával, finanszírozásával egyáltalán nem szándékozom foglalkozni. E kérdés tegnap teljesen meg lett világítva. Azok után, miket a múltkor a pénzügyminiszter úr egy hozzá intézett interpelláczióra való válaszában, másrészt Széll Kálmán t. képviselő úr tegnap mondottak, bizom abban, hogy minden lehető meg fog történni hogy az 1885-iki magas kamatú kölcsön, a mai pénzügyi viszonyokra való tekintettel konvertáltassák. A hangulat jellemzésére az egész Rába vidékén mondhatom, hogy nincs senki, a ki ne kívánná, hogy álljanak helyre a régi -állapotok, oly súlyos áldozatokat ró rájuk a Rábaszabályozás. Az érdekeltek kívánsága különben, ha röviden össze akarjuk foglalni, egyrészt abban áll, hogy az 1893 : XVII. törvényczikk alapján felvett 2,610.000 frt kölcsönt vállalja magára az állam, másrészt ugyanaz törleszsze az 1885 :XV. törvényczikk alapján felvett hétmilliós kölcsönnek legalább egy harmadát. Ha a kormány e kívánságokat ki bírná elégíteni, a nyugalom ez ügyben teljesen helyreállana. Különben, ha a rábamenti községek nagy áldozatokat hoznak, van abból előnyük is. De én most oly községek érdekében akarok felszólalni, melyeknek a Rába-szabályozáshoz semmi közük sincs, s mégis oly arányban kell hozzájárulniuk a költségekhez, mint azoknak a községeknek, melyek a Rába mentén feküsznek. Ezek a községek a Fertő tava mentén vannak: Széíeskut, Feketeváros, Fehér egyháza, Oka, Ruszt, Medgyes és Rákos. Ezek soha a Rábáról nem hallottak, s hogyan, mikép, nem tudom, egyszerre, mikor az 1885 : XV. törvényczikk meg lett alkotva, magukat is e rábaszabályozási kérdésbe belevonva látták. S most ezek is ott vannak, hogy egyes községek a földadó ötszörösét meghaladó összeget fizetnek a Rába-szabályozásra. E községek, mondom, soha a Rábát nem is látták, arról nem hallottak, ahhoz semmi közök. Mikor azonban az érdekelt megyék először kezdtek foglalkozni a Rába-szabályozás kérdésével, akkor szóba került az is, hogy bele351 vonják a szabályozás tervébe egyszersmind a Fertő-tó kiszárítását is, akkor, — hogy és miként, nem tudom — ezek a községek oda belekerültek, bár Ruszt község kivételével egynek sincs a Fertő mellett semmiféle tulajdona. Mikor aztán az 1885 : XV. törvényczikk megalkottatott, szintén benne maradtak a szabályozásban, bár az 1885 : XV. törvényczikkben és az 1893 ; XVII. törvényczikkben egyenesen elejtetett a Fertőnek a kiszárítása, erről sem az első, sem a második törvényjavaslatnál többé szó nem volt. Mondom, ezek mégis benmaradtak, s épen annyit fizettek, mint azok a községek, a melyek a Rába partján fekszenek. Egy ideig még tűrhető volt az állapot, azonban egyszerre 1895-ben a helyzet úgy megvált izott, hogy példának okáért Ruszt községében Ecker Antal földbirtokos, a ki évekig fizetett 5 frt 76 és félkrajezárt a Rába-szabályozásért, egyszerre 1895-ben már 53 forint 25 krajezárt fizetett és 1896-ban már 85 forint 20 krajezárt, bár neki a Rába-szabályozáshoz semmi köze sincsen, mert semmi földje nincs, mely a Rába-szabályozás által valamikép nyert volna. Egy másik községben, Rákos, fizetett az ottani polgár, Spritzenbart Ferencz azelőtt 94 krajezárt, most 10 forint 18 krajezárt. Speier Mihály l forint 42 krajezárt, most 17 frt 79 krajezárt; mindighozzáteszem, hogy nincs semmi tulajdonuk ott, a tó nem az övék, nekik semmi közük a Rábaszabályozáshoz. Speier György fizetett azelőtt 2 forint 14 krajezárt, fizet most 29 forint 22 krajezárt. Baschitz Mátyás 69 krajezárt, most 7 forint 44 krajezárt; Sehinagel Keresztély 1 forint 13 krajezárt, fizet, most 15 forint 71 krajezárt. Reinprecht Mátyás bíró fizetett 2 forint 7 krajezárt, fizet most 25 íorint 42 krajezárt. A község maga fizetett azelőtt a Rába-szabályozásért 203 forint 15 krajezárt; most fizet 2176 forintot, (Mozgás a baloldalon.) tehát oly község, a mely szegény, nincs semmi tulajdona, és a melynek azt a kis tulajdonát i*, a mivel birt szőlőben, a filloxera teljesen elpusztította és a községre mégis rárójják ezt az összeget, bár neki a Rábához semmi köze, nem látta, nem hallott róla soha, és hogy miként vitték be őt ebbe a dologba, egyáltalában nem tudom. Itt van egy község, Oka, fizetett azelőtt 340 forintot, most fizet 2688 forintot. (Mozgás balfelöl.) Megjegyzik egy levélben, melyet hozzám intéztek (olvassa): »A közbirtokosság már nem is reflektál a kérdéses birtokára, mert nem ér annyit, mint a mennyit a Rábaszabályozás költségeire már fizetnie kellene. Kénytelenek leszünk inkább földjeinktől megválni, mintsem azon vizszabályozásnak igazán igazságtalan terheit viselni tudnánk, itarczms 5-én, szombaton,