Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.
Ülésnapok - 1896-241
241. országos illés 1898. február 15-én, Iseddcu. fisára, mint újon született város, míg Pozsony konzervatív jellege inkább az egyetemnek volna megfelelő. Az általános nemzetéségi okokon felül, ezen irányban, még azon részletes okok is szólanak, hogy kipróbált hűségű és hazafiságú, most már erősen magyarosodó határváros, a versengésre felhívó 8 gyöngülő Bécs közelében, melynek egyetemi előnyei a közelfekvésnél fogva könnyen elsajátíthatók; — hogy legközelebb esik a nyugati megtermékenyítő kultúrához; —• hogy a környékbeli, részben ősmagyar, n;igy részben pedig már régebben s újabban is megmagyarosodott népek között, oly német és szláv népek nagy tömegekben laknak kik hazájukhoz mindenkor kifogástalanul hűek voltak. Be van] e város ékelve azon nagy szláv tengerbe, mely mindig a mi kétségtelen tengerünk volt; bár ha felkorbácsolták is olykor hullámait a Giskráéihoz hasonló igyekezetek. E tengert képező nép, már a honfoglaláskor a magyarság fegyvertársa volt; Mátyás fekete seregének vitéz hada ennek a magja, Rakóczynak kiváló katonái, soraikból is kerültek ki. E nép életre-halálra imádja a földet, melyből maga van, mely születéséé, mely hazája s hová még a legmesszebb idegenből is, igazán arczáuak verejtékéve] szerzett garasait családjának, gyermekeink elhozva, meghalni mindig visszatér. Ezen tótságról írja Dessewffy József, »annyi tűrő erő van benne, mint a magyarban cselekvő«, mely természeti tulajdonságának előnyei, az államfentartás, az államvédelem szempontjából eléggé kedvezően nem is mérlegelhetok. Ezen nyugati és éjszaki tótokat és nyugati németeket, ezeknek kiválóit kell magunknak megtartanunk, nem pedig a bécsi, gráczi vagy a prágai egyetemekre szorítanunk, hogy őket vagy a külföld tartsa meg egészen vagy ugyan visszakapjuk őket, de bizonyára nem mint barátainkat. Ezekbe kell a magyar gondolkodást, a magyar géniuszt, a magyar lelket átplántálnunk, miként ez már alsó- és középiskoláinkban kiváló és eléggé nem is dicsérhető sikerességgel folyamatban van, a legfelsőbb, a legmagasabb, nemcsak konzerváló de fejlesztő és vezető tanintézetben is. Mind ezeken kivfíl Pozsony hazánk legműveltebb városainak egyike, Mária Terézia által alapítottfszáz évesnél idősebb jogi akadémiával, bölcsészeti tanfolyammá], Emericanummal, evang. theológiai akadémiával, kereskedelmi akadémiával,'kertészeti és szőlőmível ési szakiskolával, számos alsó- és középiskolával, mely utóbbiakból környékén is annyi sok van, hogy ezek már magokban is elégségesek volnának e gy egyetem fentartására. Ezen tanintézetek mindegyikére a mennyiben fenmaradnának, bizonyára elhatározó befolyással lenne, az egyetemen szükségkép, uralkodó és vezető magyar szellem. Népességi viszonyai, fekvése, mind a legkedvezőbb ; területén már egy létesítendő egyetem számos előfeltételei alkató részei feltalálhatók: sok és nagy kórház, szülészeti intézet, bábaképző, őrültek kórháza; továbbá különböző könyvtárak, művészeti intézetek múzeumok, régiségi tárak, igen figyelemre méltó természettudományi társulat is. Újabb időben e város erős fejlődésnek indult és nagy számú inteliigencziája, a gyári és ipari foglalkozás, a kereskedelem fejlettsége, vidékének kitűnő termőföldje, rajta intenzív mezőgazdasága és azon Magyarország legsűrűbb népessége, vasúti hálózata s új dunai hidja, melyek biztos és állandó Összeköttetésbe hozták a dunántúli vidékekkel is: azt az egész nyugati részek, az egész felvidék központjává emelték. Rajtunk múlik, hogy hazánkban a tudományok második góezpontjává s ezáltal hazánk és nemzetiségünk hatalmas fentartó oszlopává emeljük ! Pozsonynak, a hajdani országgyűlési, a hajdani koronázási városnak, kell nyújtani, mire minden, úgy múltja, miként jelene predesztinálja, a szerencsét, a hivatást, a kötelességet, hogy a magyar műveltséget, legteljesebb összhangzatban a nyugati műveltséggel, tovább fejleszsze és egészen a magyar nemzetbe olvaszsza, a jövő eszméivel, a természet törvényeihez képest, mindegyik faj előnyére, az éjszaki és nyugati tótot és a nyugati németet! E helyen legyen jövőben a tudományok drága kincsesháza, e helyen, mely szép, egészséges vidéken fekvő, jó vizű vezetékkel bíró, jó szellemű, jó erkölcsű, legnagyobb részében csendes város; mi szempontomból szintén nem megvetendő. Mert bár a nagy tömegek zajos küzdelmében, az önfentartás kényszere, élénkítő, nagy és erős előbbre vivő hatalom : mindazonáltal ez sokszor a czélon túl is ragad és csak a visszavonúltság csendjében kel életre és hajtásra a gondolat, melyet a tapasztalás, az élet szükségesnek kivántj miként a magszem is saját melegében hajtja ki csiráját és kezdetben önmagából táplálkozik. Számos, igen számos szükséges kelléket és előnyt hozhatnék még fel és az előadottakat részletezhetném, mi czélomat istápolná. Okokat, melyek bennem azon meggyőződést keltették, hogy ha Pozsonyban egyetem felállíttatnék, ez igen rövid idő alatt messzire túlszárnyalná a nálánál idősebb kolozsvári egyetemet, tehát határozottan hasznosabb is volna; sőt a budapestivé! is felvenné a méltó versenyt. Pozsony város és vidékének ereje, hazafisága nyújt erre nézve
