Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-241

Jö{ 241. országos ülés 1898. február 15-én, kedden. végösszegekűl, a melyek segítségével el lehessen ezt a szinvonalat érni. T. ház ! A nem magyarnyelvű középisko­lák;) t különös figyelemben részesítem, és azért nagyon fontosnak tartom azt, hogy ezek szá­mára minél több jó tankönyv írassék úgy, hogy ;i nem magyarnyelvű tanulók se legyenek kénytelenek külföldi könyveket használni. Olasz-, román-, szerbnyelvű ily tankönyveket, különösen történetieket, egyebeket is Írattam. Ezen a té­ren szintén örvendetes haladás van, ezen tan­könyveket használják most az említett intéze­tek tanulói. A középiskoláknál kell felemlítenem még azt is, hogy az igazgatók számára az utasítást kiadtam. A fegyelmi eljárás, mely szintén sok­szor volt sürgetve a tanügyi körök részéről, most van épen tanácskozás alatt. Ha már a középiskolákról szólok, nem mel­lőzhetem el azt, hogy dicsérettel ne emlékezzem meg a magyar középiskolai tanároknak tudomá­nyos munkálkodásáról is. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék csak megnézni azon a tudományos téren létre jövő műveket: a magyar középisko­lai tanárság kiveszi részét ebből a munkálko­dásból, (Tetszés.) és azt hiszem, helyes dolog, ha konstatáljuk itt a törvényhozás etőtí is, hogy a magyar középiskolai tanárok nemcsak az is­kolákan, hanem a tudományos téren is derekas munkát végeznek. (Helyeslés és tetszés jobbfelöl.) T. ház! Még csak a felsőbb oktatásra vonatkozólag óhajtanék igen röviden nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) A múlt évben hosszasabban szóltam arról, hogy a felsőbb oktatásunk tör­vénynyel való szabályozását tartom szükséges­nek, mert ha a népoktatás, ha a középoktatás törvénynyel van szabályozva, úgy a felsőbb oktatás sem lehet el e nélkül és itl is vannak oly erős érdekek, a melyek feltétlenül parancsol­ják, hogy ez az ügy törvényhozási szabályo­zásban részesüljön. De hozzá tettem, hogy a megoldást időhöz nem köthetem. Kényes és nehe­zen megoldható kérdés ez. Az előkészületeket azonban megtettem és az első az volt, hogy fel­szólítottam az egyetemet az összes meglevő sza­bályzatok összegyűjtésére és egybeállítására; mert ilyen nagyfontosságú kérdéshez csak a történeti jog alapján lehet hozzányúlni s azért első dolog az összes szabályzatok összegyűjtése. Hanem e tekintetben előre is kiuyilatkoztatom, nehogy bárkinek is az a gondolata támadjon, hogy mikor a felsőbb oktatás törvényhozási szabályozásáról szólok, akkor talán az egyete­mek megrendszabályozására, vagy autonómiájuk megnyirbálására gondolok: nekem erre nézve az a nézetem és meggyőződésem, hogy Magyar­országon a tudományos testüleli autonómiákat izmosítani, erősíteni kell, nem pedig megnyir­bálni. (Úgy van! Úgy van!) A tudományos élet­nek nélkülözhetetlen kelléke, hogy azon ténye­zőket, melyek a tudományos életet fokozhatják, emelnünk kell, nem pedig kicsinyes, szűkkeblű rendszabályokhoz nyúlnunk akkor, a mikor talán itt-ott egy-egy esetleges visszaéléssel találko­zunk. (Helyeslés jóbbfelól.) Egy törvényjavaslattal adós maradtam, pe­dig szeretem ígéreteimet beváltani. Ez a törvény­javaslat a jogi szakoktatás reformjára vonatko­zik. (Halljuk!) Tárgyalok, most e kérdésben az igazságügyminiszter úrral, a mi igen természe­tes, mert az egységes gyakorlati jogi vizsgálat fel­tételei egyenlők lévén, ez a kérdés csakis az igaz­ságügyminiszter úrral egyetértőleg oldható meg. Annyit azonban jelzek, hogy úgy akarom megol­dani, hogy a jogakadémiákat lehetőleg versenyké­pessé tegyük ; természetesen az oly jogakadémiákat, a melyek nem tudnak megfelelői a feltételeknek, galvanikus úton nem kivánom feutartani. (Helyes­lés.) A vizsgák számát kevesbíteni akarom a felsőbb iskolákban, ezek helyett inkább a köte­lező kollégiumokat és kötelező szemináriumokat óhajtom behozni. (Helyes.) A biíurkáczió meg­szüntetését czélozom, (Általános helyeslés.) és a második az, hogy a gyakorlati vizsga egyenlő feltételekhez legyen kötve, tudniillik a kötelező tudorság ne kívántassák meg. (Általános, élénk helyeslés.) Csak egy dolog vau, a mire nézve — egész őszintén megmondom, minthogy a dolog igen nagy horderejű — még nem vagyok el­határozva. Ha arról van szó, hogy a jogászi nemzedék színvonala esetleg a reformmal emel­tetik-e, vagy leszállíttatik, méltóztassék megen. gedni, hogy az eíhamarkodás veszélyesebb volna, mint néhány hónapi késedelem. Az tehát, a mi felett még nincs biztos megállapodásunk, az, hogy egyáltalában a tudori vizsgának semmi­nemű minősítő hatása ne legyen-e, vagy pedig esetleg minősítő hatása legyen. De egy egészen bizonyos, az tudniillik, hogy a kötelező tudor­ságot el kell ejtenünk. (Általános helyeslés.) T. képviselőház! Az orvosszigorlati sza­bályzat egészen kész, csak egy körülmény hát­ráltatta eddig a közrebocsátást, tudniillik az orvosi oklevelek érvényességnéek kérdése te­kintetében kellett a monarchia két állama között megegyezést létrehozni, A nélkül, hogy a monarchia két állama között ez iránt *a meg­egyezés létre ne jöjjön, én az orvosi szigor­lat szabályzatának reformjához nem nyúlhattam. (Helyeslés.) T. ház! Talán nem kerülte ki figyelmüket, hogy az »University extension«-nel is kísérletet óhajtok tenni, s e czélból a főiskolákhoz le­iratot intéztem, azon felszólítással, hogy az University estension eszméjét karolják fe], hogy tudniillik a tanárok különösen a vidéken is

Next

/
Thumbnails
Contents