Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-247

247. országos ülés 1898. február 24-én, csiit5rt5ko*n. 173 alig hivatottabb valaki, mint az országos magyar gazdasági egyesület. A t. képviselő úr kifogásolja a beváltási árszabályzathoz csatolt utasításba foglalt egyes kifejezéseket és kifogást tesz az ellen, hogy a többek közt az van mondva, hogy tetszetős színűnek kell lenni annak a dohánynak, a mely az első osztályba kivan soroztatni. Én azt hiszem, t. ház, hogy csak egészen természetes, ha ki van mondva, hogy csakis a szép levelek sorozhatok az első osztályba. Azt azonban, hogy mi értendő szép, vagy tetszetős szín alatt, azt körülírni úgy, hogy minden egyes esetben alkalmazható legyen, nem lehet, sőt meg vagyok győződve, hogy ha ez meg is kíséreltetnék, ez igen sok sérelemre és igazságtalanságra adna alkalmat. Mert azt speczifikálni, hogy minden egyes esetben mi tekintendő szépnek, azt kimeríteni nem lehet. Egy másik kifejezést is kifogásol a t. képviselő úr, a mely azt mondja, hogy a dohánylevélnek tekintélyes nagyságúnak kell lennie. Erre nézve megjegyzem, hogy e kifejezés 1894 óta nem fordul elő a mi beváltási szabályunkban, 1894 előtt megvolt, de azóta töröltetett. Hanem igenis előfordul az, hogy a dohánylevélnek teljesen kifejlettnek kell lennie, a mely az első osztályba kivan soroztatni. Ez, azt hiszem, szintén nagyon természetes. Ezeknek megemlítése után az első kérdésére a t. képviselő úrnak, hogy hajlandó vagyok-e vizsgálatot tartani, azt válaszolhatom, hogy igenis mindjárt felszólalása után elrendeltem a vizsgálatot, mely á dohányjövedék központi igazgatóságának egy kiküldöttje által azonnal teljesíttetett, nem ugyan az érdekelt felek meghallgatásával, hanem azon az alapon, hogy az illető meggyőződést szerzett magának az eljárásról, megvizsgálta az összes beváltott dohány minőségét, különösen a t. képviselő úrtól beváltott dohány minőségét is, és igyekezett magának ítéletet alkotni arról, hogy vájjon az osztályba sorozás és az osztályozás helyesen történt-e? Én azt hiszem, hogy így sokkal objektívebb bírálatot, vagy ítéletet alkothatott magának az illető, mintha a feleket közvetlenül maga elé idézi. A vizsgálat eredménye az, a mit sajnosán kellett konstatálni, hogy az 1897. évben termett dohányokban igen nagy mennyiségben fordult elő olyan, a mely csakis az alsóbb osztályokba volt beváltható. Ennek egyik oka az, hogy igen sok éretlen levél fordult elő, ezeket az éretlen leveleket a beváltok közül igen sokan becsomózták az osztályokba előkészített levelek közé, a minek az lett a következménye a fennálló szabályok értelmében, hogy a csomó egy alsóbb osztályba Boroztatott be, mint a minőbe különben sorozható lett volna az abban foglalt jobb levelek alapján, és ez természetes, t. képviselőház, mert hiszen az éretlen dohánylevelek gyártási c élokra abszolúte nem használhatók s mint hasznavehetetlen anyag vétetnék át az államkincstár által. Egy további oka ez alsóbb osztályba való sorozásnak az volt, hogy a dohány közt nagyon sok úgynevezett színeégett és nagyon sok fülledt levegő fordult elő. Ezeket szintén besorozták a jobbminőségű osztályba. E jelenség ismét két okra vezethető vissza. Először a szárító pajták elégtelenségére, másodszor az időjárási viszontagságokra, akkor, midőn a szárítás történt. A dohánytermelők legnagyobb része — sajnos — pajták tekintetében nincs kellőleg ellátva és csakis a törvény által megállapított minimális űrmértékkel bíró pajtákkal rendelkezik, melyek elégségesek lehetnek kis vagy középtermelésuél, de mihelyest egy nagyobb abnormisabb termés következik be, a pajták nem elégségesek, minek következtében a szabadban kell a dohányt szárítani, a dohány ki van téve az esőnek, a szélnek, a levelek elrongyolódnak, megföllednek, egy szóval a dohány minősége jelentékenyen romlik. Mindezekhez járul, t. képviselőház, az, hogy a feles kertészek sokszor kellő felügyelet hiányában leszedik az éretlen leveleket, azután az elrongyolódott, fülledt, zsinórégetteket besorozzák az osztályokba előkészített dohány közé, a minek az a következménye, hogy a jobb dohányt is egy alsóbb osztályba sorozzák be. Mindezek a jelenségek a kiküldött által konstatáltattak, Gulner Gyula képviselő úr dohányánál is, a mennyiben konstatáltatott, hogy ott is számos éretlen, fülledt, zsinórégett levél fordul elő és így a legjobb akarat mellett sem lehetett objektív alapon bírálva magasabban osztályozni dohányát, vagy dohányának legnagyobb részét, mint épen a második osztályba és épen ez képezi magyarázatát annak, a mit a t. képviselő úr felemlített, hogy 814 métermázsa dohányból nem több, mint í.0'36 métermázsa volt az első osztályba sorozható. Tehát nem az eljárás helytelensége, nem a közegeknek igazságtalansága, hanem a dohány minősége volt az, a mi ezt a jelenséget előidézte. Egyébiránt, t. ház, megkívánom jegyezni, hogy ennek daczára a végeredmény még sem volt olyan kedvezőtlen, mint a milyennek azt a t. képviselő úr feltüntetni kivánta, mert hiszen az előttem álló kimutatásokból azt látom, hogy a t. képviselő úr igen tisztességes átlaghozamot ért el holdanként ez alkalommal, mert a mint látom például a tószegi birtokáról bevett hozam a dohánynál 1894-ben holdanként kitett 44 forintot, 1895-ben 84 forintot és ez alkalommal