Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.
Ülésnapok - 1896-247
247. országos ülés 1898. február 24-én, csütörtökön. 171 (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik az igazságügyi táreza (Irora. 311) költségvetése. Perczel Béni jegyző (olvassa): Igazságügyminisztérium. Központi igazgatás. Rendes kiadások, XXI. fejezet, 1. czím. Rendes bevételek, VIII. fejezet, 1. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 237.773 forint. Rohonyi Gyula előadó: T. ház! Enged jék meg, hogy a folyó évi igazságügyi költségvetést néhány szóval ismertessem. (Halljuk!) A folyó 1898. évre szóló igazságügyi költség előirányzat kiadási tételei, szemben az 1897-iki költségvetéssel 604.430 forint emelkedést mutatnak. Ez az emelkedés egyrészt az 1891 : XVII. törvénycikk és az 1893: IV. törvényczikk fokozatos végrehajtásából, részint egyéb okokból ered, melyeket az illető czímeknél lesz szerencsém bővebben ismertetni. A rendes kiadásokban az emelkedés 572.954 forintot tesz ki. A rendes kiadások közt a harmadik czím alatt egy egészen új czím fordul elő költségvetésünkben' a konstantinápolyi konzuli főtörvényszék czítne, a melyre nézve a költségek először vétettek fel folyó évi költségvetésünkbe 25.550 forint összegben, vagyis felében annak, a mibe a konzuli főtörvényszék kerfíl. A konzuli főtörvényszék felállítása az 1891: XXXI. törvényczikken alapszik, mert a törvényhozás bölcsesége már akkor belátta, hogy az eddigi állapot tűrhetetlen, hogy nem maradhatunk így tovább, miszerint külföldön tartózkodó osztrákok és magyarok felett egyaránt osztrák bíróságok Ítélkezzenek a felebbezési fórumban. Ennek folytán felállíttatott és életbe is léptettetett folyó évi január hó 1-én a konstantinápolyi konzuli főtörvényszék, a mely a paritás elvei alapján van szervezve, úgy hogy bírái felében magyar, felében osztrák alattvalók. Elnöke pedig felváltva egyszer magyar, egyszer osztrák, ez idő szerint épen magyar. A legközelebbi emelkedés, a mely a rendes kiadások során mutatkozik, a királyi törvényszékek és járásbíróságok czím 'nél fordul elő, a hol az emelkedés jelentékeny összeget képvisel, tudniillik 401.668 forintot/Ennek oka abban rejlik, hogy az 1896. év folyamán az elsőfolyamodású törvényszékeknél és járásbíróságoknál a beadványok száma 1,041.000-rel szaporodott. Ennek folytán szükségessé vált bizonyos állások rendszeresítése, hogy ezen szaporulatnak megfelelőleg az ügyek elintézést nyerjenek. És e végből lett szervezve 50 aljárásbirói, 8 telekkönyvvezetői, 12 segéd-telekkönyvvezetői, 30 írnoki és 21 hivatalszolgai állás és ezek díjazása félesztendőre költségvetésünkbe fel is van véve. Ha azt kívánjuk tudni, hogy mi okozta a beadványok ily nagymérvű felszaporodását, akkor azt nem egy, hanem több okban kell keresnünk. Ilyen elsősorban a vizsgálóbírói intézmény felállítása és kifejlesztése, a melynek következtében az egyes bűnesetek helyesebb vizsgálat alapján több esetben derítették ki a tettest és így lehetővé tették a bíróságok sikeres eljárását, az ügynek érdemleges elintézését és nem kellett, mint eddig akárhány esetben, a vizsgálatot egyszerűen beszüntetni tettes hiányában. Oka továbbá örökösödési eljárásunknak újra szabályozása, a telekkönyvi betétszerkesztési, valamint a telekkönyvi átalakítási munkálatok, végre házassági jogunk egységes szabályozása, mely az eddigi felekezeti törvényszékek, konzisztoriumok előtt folyt házassági válóperek jórészét is az illető bíróságokhoz utalta. A legközelebbi nagyobb összegű emelkedés a királyi ügyészségnél fordul elo, a hol az emelkedés 137 000 forintot tesz ki. Ebből a 137.000 forintból 37,000 forint személyes járandóságokra esik, többnyire a már említettem törvények fokozatos végrehajtása folytán, csak egyetlen egy új aliigyészi állás lett szervezve. 100.000 forint esik a dologi kiadásokra, és pedig bűnügyi költségek czímén kellett a dologi kiadásokat 100.000 forinttal felemelni, mert a zárószámadások hosszabb idő óta igazolják, hogy az eddig felvett összeg a szükségletnek meg nem felel. Az utolsó három év zárószámadásainak alapján kellett azután ezen kiadásokat 100.000 forinttal emelni jelen költségvetésünkben. A mi már most a nyugdíjakat illeti, ezeket ezúttal is emelni kellett 32.000 forinttal. Ha itt is az utolsó év zárószámadásai alapján jártunk volna el, akkor a költségeket 82.000 forinttal kellett volna emelni; de mert az igazságügyi kormány a pénzügyi bizottság előtt annak a nézetének adott kifejezést, hogy a tényleges szükségletet ezen összeg is fedezni fogja, a pénzügyi bizottság készséggel hozzájárult, hogy a nyugdíjak 82.000 forint helyett csak 32.000 forinttal emeltessenek. A beruházások változatlan összegben, mint eddig, 300 000 forinttal vannak felvéve a költségvetésbe. Ez azonban nem azt jelenti, hogy igazságügyi kormányunk csak 300.000 forintot költ igazságügyi beruházásokra és építkezésekre, mert — a mint méltóztatnak tudni — ezelőtt öt-hat évvel az igazságügyi kormány, egyetértésben a pénzügyminiszter úrral, egy három milliós kölcsönt vett fel beruházásokra és építkezésekre, a melyből a különböző igazságügyi paloták, törvénykezési épületek stb emeltettek., úgy, hogy ámbár beruházások czímén csak 300.000 forint vétetett fel a költségvetésbe, mégis öt-hat törvényszék számára volt lehető épületet emelni, melyeknek mindegyike több mint 300.000 22*
