Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-246

246. országos Ülés 18»S. február 28-án, szerdán. 131 azon az alapon, a mely a módszerben a helyes. Ott a fiú úgyszólván könyv nélkül mehet az iskolába, a tanár foglalkozik vele, az anyagot nem csupán feladja, hanem azt neki meg is magyarázza, megérteti mindegyikkel, mintegy belerágja a materiát, és mikor a gyermek kijött az iskolából, otthon könyvét félre r teheti, meliet játszani, vagy más munkát végezni. 0 már elsajátí­totta a szükséges feladatát, mert öt óráig dolgozott és öt óráig tuiúlt az iskolában. Csakhogy mig a minta-gimnáziumban olyan számban vannak a növendékek, hogy a tanár úgyszólván mind­egyikkel külön foglalkozhatik, addig a mi közép­iskoláink legnagyobb része íúltömöti. Olyan számban járnak be a növendékek, hogy a tanár a legjobb akarat mellett sem tud mindegyikkel foglalkozni s kénytelen stichpróbákat tenni. Ez az oka, t. ház, hogy a középiskolákban a túl­terhelés a legszigorúbb mértékben lép fel, mert az iskolában öt ót át órát tölt el a fiú a nélkül, hogy az anyagot magának elsajátíthatná, és ha otthon a saját erejére támaszkodva, a tanár által feladott anyagot újra átakarja venni, el­akarja sajátítani, akkor újabb öt órát kell ráfordítania. Ebben rejlik a túlterhelés ve­szedelme. Hogy pedig ez közegészségügyileg milyen káros, ez a tíz órai értelmi munka a növendé­kekre, azt az élet megmutatja. Méltóztassék meg­nézni a mai középiskolás fiút, kiveszett belőle minden életkedv, a lelkét túlterhelték, az egja a reá rakott terhet nem bírta meg, összeroska­dott alatta. Az ilyen fiú, mikor önállóan kellene cselekednie, mikor szakpályát választ, ingadozik, erejének teljes hiányát érzi. Nincsen benne az a törekvés, hogy maga küzdjön és kutasson, hogy maga törjön magának utat, mert a tekin­télyhez szokott. Az iskolában folyton járó­szalagon vezették és így kiveszett belőle teljesen az önállóság. Ez az oka annak is, hogy az erkölcsi qualitások is hiányoznak a fiatalságból: a sza­badság utáni törekvés és egyáltalában mind az, a mi eddig a mi fiatalságunkat lelkesítette. Erezzük náluk az egyéni jellem és individuali­tás fökellékének hiányát, beadják a derekukat nagyon könnyen. Egyszóval bürokratikus szel­lemben nevelt ifjúságot produkálnak iskoláink. (Igae! Úgy van! a baloldalon.) T. ház! Hogy a testi nevelés milyen fontos szerepet játszik az iskolarendszerben, arra nézve méltóztassék csak átnézni Angliába, a melyre hivatkozott itt t. képviselőtársam, Pap Samu, is, és pedig nagyon jogosan. Átnéztem az angol iskolák tantervét, bele van vezetve tantervükbe a kötelező órák keretébe a testi játékoknak a rendszere is, még pedig egy harmadát képezi az elméleti óráknak, úgy hogy nemcsak egy­szerűen két órát fordítanak hetenkint a toruá­zásra, hanem nyolcz-tíz órát hetenkint a kötelező testgyakorlatra. Ez áll lapdajátékból, criquetből, lawiítennisből, szóval mindazon játékokból, a melyek nemcsak a gyermekek testi erejét, fizi­kumát veszik igénybe, hanem fejlesztik Ítélő­képességét, erősítik önállóságát s a gyermek megszokja az önálló munkát. Szóval mindazon qualitásokat, a melyekbő. az ember áll. Nálunk a gyermek testi nevelésére nem marad más, mint a hivatalos tornaóra, ez az oka, hogy ifjú­ságunknak a játékoktól a kedve elmegy, lelke elcsügged, nem tudja összhangba hozni testi fejlődésének igényeit lelki túlterheltetésével, min­den gyermekes dologtól irtózik, koránérett ifjúvá lesz, 15—16 éves korában szemüveggel jár és csak egy játék iránt érdeklődik: a kártyajáték iránt. (Tetszés balról.) A testi nevelés fejlesztésére nem szükséges minden iskolában óriási termeket felállítani, mint Etonban, vagy Rugbyben, vagy ilyen nagyobb angol intézetekben. Jó korcsolyapálya, tágas udvar és labdatér. Ez uálunk elég. Már az angol apa, mikor gyermekét elhelyezi privát­intézetben, először is azt nézi, mekkora a játék­terem, és mikor pedig ott hagyja a gyermekét az intézetben, így szól hozzá: Fiam, most a magad lábára helyeztelek, vigyázz, hogy senki lábadról le ne vegyen; járj a magad esze után; ha árkot látsz útközben, ugord át, ha fát látsz és időd van, mászsz fel rá; ha folyó mellett mégy el, fürödj meg benne; a játéktól ne félj, ha kissé erős is a criquet, vagy csontod egy kissé megroppan is, nem baj, annál kevesebb dolga lesz majd veled idősebb korodban a sebész késének. És ennek az apának igaza van. Vala­mint a fizikum az állatoknál a szerint edződik és fejlődik, minél inkább igénybe vette azt az állat, úgy van ez az embernél is ; hisz a test állati fizikum. Mindazon szervek, a melyeket igénybe veszünk, fejlődnek és mindazon szervek, a me­lyeket elhanyagolunk, elcsenevészednek és ki­pusztulnak. Ez oly fiziológiai igazság, a melyet általánosságban a tudomány már megállapított; és ha nem foglalkoztatjuk a gyermek izom­rendszerét, az az izomrendszer elsenyved, elposbad és akkor abból a gyermekből egészséges gyermek sohasem lesz. (Helyeslés balról.) Örömmel üdvözlöm azt az eszmecserét, a mely a ház minden oldaláról, igazán párt­szempontok nélkül, a nevelésügy érdekében ki­fejlődött. Ha egészséges nemzedéket akarunk produkálni, a melynek kezébe nyugodtan tehes­sük le a jövőt, legyen az testileg is egészséges, értelmileg fejlődött, erkölcsileg intakt. Ezek a tehetségek azok, a melyek biztosíthatják Magyar­ország jövőjét; mert a milyen a jövő nemzedék, 17*

Next

/
Thumbnails
Contents