Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-245

2tó. országos ülés 1898. február 19-éii, szombaton. 107 ő akarná. Hiszen a képviselő úr nálam sokszor megjelent (Derültségés felkiáltások jobbfe 7 ől: Halljuk! Halljuk !) és arm kért,... Városy Gyula: Semmit nem kértem! Ezt kijelentem a szemébe! Ezt ne emlegesse, mert nem mond igazat! (Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Bendre! Bendre!) Elnök (csenget): Kénytelen vagyok a kép­viselő urat rendreutasítani. (Helyeslés jobbfelöl.) Gajáry Géza: Nem is tudja még, mit mond a miniszter! Mit tagadja hát! (Felkiáltások a szélső baloldalon: B*ndre! Bendre! Zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, ne szóljanak közbe. Wlassics Gyula vallás és közoktatás­ügyi miniszter:. •. Tehát, a képviselő ár engem megkeresett. Városy Gyula: Ez igaz! Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Megkeresett azért, hogy báty­ját nevezzem ki polgárüskolai igazgatónak. Meg­vallom, hogy annnyira objektív vagyok, és e tekintetben az ellenzéki képviselő urakra merek hivatkozni, hogy én a kultúrpolitika terén szűk­keblű pártpolitikát, sohasem csinálok. Akárhány ellenzéki képviselő úr van, és ha őszinte akar lenni, ezt el is fogja ismerni, mert tapasztal­hatta. Visontai Soma képviselő úr csak a napok­ban egy küldöttséget vezetett hozzám, azzal a kijelentéssel, hogy tudják, hogy én pártpoliti­kára nem nézek^ mert íme Gyöngyösön is szer­veztem állami gimnáziumot. Ezért Visontai Soma úr egy szép köszönő beszédet is mondott. Gon­dolom a miniszterelnök árnál is járt e küldöttség, A képviselő úr ajánlatára, bár ellenzéki, bátyjának ki 22 éve tanít kinevezésével foglal­koztam, informácziok beszerzését rendeltem el. Városy Gyula: Nem ajánltam! Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Bocsásson meg, hát nem aján­lotta, de megkeresett. Városy Gyula: Megkerestem! (Nagy de­rültség. Zaj. Elnök csenget-) Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: A t. képviselő úr, engedelmet kérek, de e szóváltás kitérésre kötelez, nemcsak megkeresett, hanem úgy gyöngéden, közvetve értésemre is adta az ő parlamenti hatalmát s azt is úgy, hogy majd azután a parlamentben mint törvényhozó — ez a szót mondotta: hogy törvényhozó — fog föllépni, (Derültségés zaj a jobb­oldalon.) úgy, hogy én azt gondoltam magamban, hogy a képviselő úr azt hiszi, hogy a szuverén törvényhozás és a képviselőháznak egy tagja ugyanaz. (Derütség a jobboldalon.) Városy Gyula: Nem mond igazat! (Fel­kiáltások a jobboldalon: Bendre! Bendre !) Wlassics Gyula vallás- és közoktatás Ügyi miniszter: Én az igazat mondom! A kép­viselő úr bátyjáró! inforiu ieziót szereztem, sőt személyesen is kivántam látni és mondhatom, hogy az információ olyan — és ezt én ismét igazságszeretetből nyíltan mondom, — hogy ő, mint tanító elég jól beválik, és e tekintetben ellene semmi lényeges kifogást nem tehetek és nem is akarok tenni, de igazgatónak nem való. Mert nagy különbség van a tanári pálya és ez igazgatói teendő között. Az egész tanári kar, de mindenki tudja, hogy valaki igazgató­nak nem való, de azért kitűnő tanár lehet. Ha valakinek adminisztratív tehetsége nincs, tekin­télyt tartani nem tud, az nem való igazgatónak. Az informácziok alapján teljes jogom volt azt tenni, a mit tettem. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek az informácziok, a melyek jóformán egy­hangúlag érkeztek hozzám. Városy Gyula: Ruzieskától! Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Jó, hogy kimondotta a kép­viselő űr, a Ruzicska nevet, majd felelek rá. Mert a képviselő úr talán mégis csak elfogult akkor, mikor a bátyja érdemeiről és arravaló­ságáról szól. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) Hát t. képviselő úr, én el voltam arra készülve, hogy a mint én azt a huszti polgári iskolai igazgató állást betöltöm, mert természe­tesen az informácziok alapján mással töltöttem be, nem a képviselő úr bátyjával, ebben az eset­ben fogok találkozni a képviselő úrral a parla­ment színe előtt, (Derültség a jobboldalon.) de én nem engedem magamat semmi szín alatt terori­záltatni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A képviselő úr Ruzicska, zalamegyei tan­felügyelőre hivatkozott. No hát, t. ház, tetszettek hallani, hogy a képviselő úr közbekiáltott, hogy Ruzicska adta a véleményt. Ez a Ruzicska az, a kinek érdemeit az előbbi kormány a királyi tanáesosság adományozásával is méltatta, a kivel egész Zalamegye közvéleménye meg van elégedve. Városy Gyula: Azt csak a miniszter úr mondja. (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon: Bendre!) Wlassics Gyula vallás- ós közoktatás Ügyi miniszter: Persze most megtámadja őt a képviselő űr, mert valahogyan megtudta, hogy Ruzicska is azon inforinácziót adta, hogy az ő bátyja az igazgatói állápra nem való, (Felkiáltá­sok a jobboldalon: Szégyélje magát! Nagy zaj. Elnök csenget.) Én nyíltan mondom önnek képviselő úr azt, hogy meg vagyok győződve arról, hogyha Ruzicska tanfelügyelő kedvező véleményt adott volna a képviselő űr bátyjáról, egy szót sem szólt volna itt a parlamentben Ruzicskáról. (De­rültség a jobboldalon és felkiáltások: Pfuj !) Azután a t. háznak ítéletére bízom (Nagy zaj. Halljuk ! Halljuk!) annak megítélését, hogy 14*

Next

/
Thumbnails
Contents